Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2021. február 6. 16:16

Négy ismert virológus megmondja, melyik vakcina a legjobb

Kemenesi Gábor, Rusvai Miklós, Duda Ernő és Tóth Sándor elmondják egy videóban, mit gondolnak az eddig kifejlesztett oltásokról.

Hirdetés

A videós beszélgetést Kintses Bálint és Horváth Péter szegedi biológusok, a KOVIDők Facebook-oldal elindítói szervezték. Összesen 4 kérdést tettek föl. Négy vakcinatípusról beszélnek részletesen a szakértők: (zárójelben a gyártók neve): mRNS alapú (Pfizer-BioNTech, Moderna), vektor alapú (AstraZeneca), elölt vírust tartalmazó (Sinopharm) és fehérjealegység alapú vakcina (Novavax).

1. kérdés: Hogyan viszonyulnak az oltáshoz? Érdemesnek tartják-e beadatni?

Duda Ernő: Minél többet tudunk az új koronavírusról, az általa okozott betegségről és a szövődményekről, annál biztosabb benne, hogy bármilyen vakcina jobb a betegségnél. „Ha valakinek van módja arra, hogy oltassa magát, az oltassa be magát” – tette hozzá.

Kemenesi Gábor: Minden vakcina ezerszer jobb a vírusnál, és annál az életnél, amire most kényszerülünk.

Rusvai Miklós: Szükséges a vakcinázás. Az oltások 200 éves múltra tekintenek vissza, a Föld népessége is azóta nő ilyen ütemben, amióta elérhetők a vakcinák. Szerinte a koronavírus a darwini szelekcióra hasonlít, az időseket és a betegeket támadja elsősorban. Ezért is ajánlatos felvenni az oltást.

Tóth Sándor: Sokszorosan jobb a vakcina a betegségnél. Ez a posztcovid szövődmények miatt ennél a betegségnél fontosabb az átlagosnál is. A tünetmentesen megbetegedetteknél is előjöhetnek komoly szövődmények, ezért is kell oltani. „A vakcinák kockázata jóval kisebb, mint ami a köztudatban él” – tette hozzá Tóth Sándor.

Viszontválaszok

Duda Ernő ehhez annyit tett hozzá, hogy gyermekorvosokkal beszélt, akik találkoznak olyan esetekkel, amikor a fertőzés tünetmentesen zajlik le, majd néhány hónappal később Kawasaki-szindrómához hasonló, sok szervre átterjedő érgyulladásos betegség jelenik meg. Felnőttek pedig központi idegrendszeri, szív- és vesetünetekkel kerülnek vissza a kórházba.

Kemenesi Gábor szerint szerencsés, hogy egy koronavírus szabadult az emberiségre, mert volt már korábban ilyen betegség (SARS-CoV, 2003.), ezért könnyebb volt vakcinát fejleszteni. De még mindig nagyon sok az ismeretlen az egyenletben, és látható, hogy sok embercsoportnál furcsa tünetek jelentkeznek. Ezek végét egyelőre nem látni. „Tessék fölvenni a vakcinát, mert amit sejtünk kockázatként, azok sorra beigazolódnak.”

Rusvai Miklós ismét az oltás fontosságát hangsúlyozta.

Tóth Sándor annyit tett még hozzá, hogy az új koronavírus manipulálja az immunrendszert, az oltás pedig erre készíti föl a szervezetet, így az immunrendszer képes elpusztítani a vírust, mielőtt az nagy károkat okozna.

2. kérdés: Három-négy oltóanyagot is engedélyeztek eddig, volt szó elölt vírusról vagy mRNS-technológiáról is. Virológusként melyik típust tartják jónak? Miért?

Duda Ernő: A koronavírus három olyan is gént hordoz, amikkel képes az ember vírusspecifikus elsődleges vírusreakcióját kikapcsolni. Ezt interferon-vírusreakciónak nevezik. Normális esetben a megtámadott sejtek S.O.S.-jeleket küldenek, így a többi sejt ki tud alakítani egy vírusrezisztens, azaz vírusálló állapotot. A vírus ezt a reakciót képes kikapcsolni. A vírus a szervezetbe jutás után akadálytalanul szaporodik, addig, amíg az elpusztított sejtekből kiszabaduló rengeteg veszélymolekula miatt az immunrendszer kétségbeesett reakcióba kezd.

Az új koronavírus sok olyan molekuláris mintázatot hordoz, ami megegyezik az emberi szervezetben – az agyban, a szívben, a különböző szervekben – előforduló legkülönbözőbb sejttípusok felszínén található mintázatokkal. Emiatt az immunrendszer sokáig nem veszi észre a vírust, mert saját mintázatokat lát a felszínén. De ha a veszélymolekulák miatt mégis kialakul egy immunválasz, akkor az a saját sejtek pusztításához is hozzájárulhat. Tehát minél kevesebb vírust tartalmaz a vakcina, annál biztosabb, hogy az oltóanyagnak nem lesz ilyen autoimmun hatása.

Duda Ernő szerint az az ideális vakcina, ami a vírus „Achilles-sarkát” jelentő fehérjének minél kisebb darabját hordozza, vagy csupán azt a genetikai kódot, azaz messenger RNS-t, ami alapján ezt a fehérjét a szervezetünk maga megtermeli.

Duda szerint ezért a szervezetből néhány óra alatt eltűnő messenger RNS-tartalmú vakcinák a legideálisabbak. Úgy véli, hogy nagyon jók a vírus fehérjedarabját, a receptorkötő-domaint tartalmazó vakcinák is, mert ebben az esetben az immunrendszer csak erre összpontosít, így más hatást nem vált ki. Ezért szerinte az alegység-, a vektor-, és az mRNS-vakcinák a legjobbak. A szegedi virológus szerint az a vakcina a legrosszabb, ami az egész elölt vírust tartalmazza. (Ilyen a kínai gyártmányú Sinopharm által gyártott oltóanyag is, amiből 5 millió darabot rendelt a kormány – a szerk.)

Kemenesi Gábor árnyalta a képet.

Az elölt vírust tartalmazó vakcinákról azt mondta: valójában a vírus vázát tartalmazza, tehát működő gének nincsenek benne, ezért közel sem annyira veszélyes, mint gondolnánk.

Az ilyen oltóanyag beadása után a szervezetben egy stabil fehérjelenyomatot képez a vírustest, amit „eldolgoz” a szervezet.

Rusvai Miklós is a messenger RNS-alapú vakcinát tartja legjobbnak.

A vektorvakcináknak, amik emberi adenovírussal viszik be a koronavírus génjét, az a hátrányuk, hogy az emberi adenovírusokkal – különösen a 26-os és az 5-ös szerotípusokkal – viszonylag nagy számban találkozott már a magyar lakosság, nekik a vérükben már benne vannak az adenovírust semlegesítő ellenanyagok. Ebben az esetben a bejuttatott koronavírusgén nem tudja kifejteni az immunizáló hatását. Ilyen az orosz vakcina is, ami emiatt 10 százalékot veszít (a magyar lakosság nagyjából 10 százaléka találkozott már ezekkel az adenovírusokkal) a 90 százalék körüli hatékonyságából. Szerinte ezért az oxfordi vakcina jobbnak tekinthető, mert az csimpánzból származó adenovírust tartalmaz, amivel jóval kevesebben találkoztak eddig.

Rusvainál a sorrend:

mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna), inaktivált vírust tartalmazó vakcinák (Kínai) és vektorvakcinák (orosz, oxfordi AstraZeneca).

Rusvai Miklós arra hívta föl a figyelmet, hogy a negyedik típusúnak számító alegység-vakcinák közül a Novavax-ot már vizsgálja az Európai Gyógyszerügynökség, ez a tüskefehérje-antigént tartalmazza. Az oroszok is készítenek ilyet, Epivax néven.

Tóth Sándor sorrendje:

1. elölt vírusos vakcina, 2. mRNS-vakcina, 3. a vektor alapú, azaz például az oxfordi AstraZeneca.

Szerinte az elölt vírust tartalmazó vakcina biztonságos, mert az izomba adott, kis mennyiségű elölt vírus nem vált ki olyan reakciókat, mintha az élő vírus elterjedne a szervezetben. Elmondta, hogy a több antigént is érintő mutációk alapvetően lassan alakulnak ki a koronavírusban, a szökevénymutációk ellen pedig védelmet nyújt az elölt vírust tartalmazó vakcina.

Az orosz Szputnyik V vakcináról azt mondta, hogy azért rosszabb az AstraZenecánál, mert emberi adenovírust tartalmaz, amivel többször találkoztunk eddigi életünk során, ebben egyetért Rusvai Miklóssal. Hozzátette, a vektor alapú vakcinák további hátránya, hogy újraoltás esetén mindig egy újfajta vírusvektort kell majd készíteni, nem elég csak a vakcina DNS-ét átírni. 

Viszontválaszok

Duda Ernő szerint az inaktivált vírus igenis képes kiváltani autoimmun reakciókat. Ezek a membránlipidek ottmaradnak a vírusban, és az új koronavírusnak vannak olyan lipidjei, amikre ha kialakul immunválasz, akkor olyan antifoszfolipid-ellenanyagok termelődhetnek, amelyek képesek a betegeknél véralvadásos reakciót kiváltani. Függetlenül attól, hogy valaki beteg, vagy túlélte már a betegséget. Ez hónapokkal később is kialakulhat.

A vírust azért adjuk be, hogy ellenanyag termelődjön, azt nem lehet kizárni, hogy épp az ilyen membránlipidek ellen ne termelődjön ellenanyag. Ha az egész vírust bejuttatjuk – mindegy, hogy inaktivált vagy sem – ilyen ellenanyagok keletkezhetnek, és ezek az ellenanyagok hónapokkal később is kiválthatnak ilyen reakciót. Ennek az esélye nagyon kicsi, de nem teljesen lehetetlen.

Duda Ernő szerint, ha van lehetőség, akkor olyan vakcinát kell választani, ami nem okoz ilyen reakciót. Azt is elmondta, tapasztalatai szerint a betegségen átesettek akár 10 százalékánál is lehet ilyen vérrögképződés. A súlyos betegeknél akár 10 százalék fölötti is lehet az arány.

A szegedi virológus arra is felhívja a figyelmet, hogy azokban a harmadik világbeli országokban, ahol a kínai vakcinákat használták eddig, a lakosság átlagéletkora közel fele a magyarnak, 30 év alatt van, és nem fordul elő közöttük egy sor autoimmun-betegség akkora mértékben, mint nálunk.

„Az, hogy ott milyen tapasztalatok vannak, ez semmiféle következtetésre nem ad lehetőséget, hogy nálunk mi következhet be” – tette hozzá Duda Ernő.

Kemenesi Gábor szerint minden vakcinatechnológiának megvan a helye. Úgy véli, hogy a neutralizáló antitestek mennyisége a kérdés. Az elölt vírusban nincs akkora mennyiség, mint az élő vírusban, pláne nem egy szervezetben elszabadult vírusfertőzés esetében. Szerinte az inaktivált vakcinánál a beadott dózissal éppen azt állítják be, hogy mekkora immunválaszt váltson ki az oltóanyag.

Kemenesi úgy látja, nem szerencsés lehúzni egy technológiát sem, mert az elölt vírusos technikát (mint például a kínai Sinopharm) használják sok oltásfajtánál. A kockázat nem tagadható, de elenyészően minimális, ráadásul azt már látnánk is más országokban – tette hozzá. Ráadásul szerinte a mutációk ellen jobban védenek a nagyobb mennyiségű antitest termelését kiváltó vakcinák.

Rusvai Miklós is megvédte az inaktivált vírust tartalmazó vakcinákat. Széles körben oltanak ilyenekkel, például az influenza vírus ellen is. Rusvai felhívta a figyelmet, hogy Szerbiában ilyen típusú vakcinát használnak. „Biztos hallottuk volna, ha valami probléma merült volna föl” – tette hozzá Rusvai, aki szerint egyik vakcinánál sem telt még el elég idő, hogy értékelni lehessen minden mellékhatását.

Tóth Sándor azt emelte ki, hogy a foszfolipidek három nagyságrenddel gyengébb antigének a fehérjéknél, ezért az elölt vírusos módszer szerinte kevésbé veszélyes.

3. kérdés: Milyen mellékhatásokkal kell számolni?

Tóth Sándor: Ötféle mellékhatás lehet vakcinálásnál, ebből egy függ az oltóanyagban található anyagoktól. A második az a csoport, ahol a vakcinában lévő segédanyagok nem felelősek a mellékhatásért, de felelős a vakcina minősége: ezeknél a gyártásban, a szállításban, a kezelésben vagy a beadásban van hiba. A harmadik csoport az immunrendszer aktiválódásával jár: szisztémás vagy lokális immunreakció indul meg, ami jelzi, működik az oltóanyag, mert bekapcsolt az immunrendszer. A negyedik csoport az oltás beadásával járó reakció: például fájdalom, duzzanat, pirosodás az oltás helyén, illetve a fehérköpeny-szindróma, ájulás. Az ötödik csoport lényegében nem is mellékhatás, de előfordulhat, hogy ha a vakcina beadás után történik valamilyen egészségkárosodás vagy halál, akkor azt általában ráfogják az oltóanyagra.

Duda Ernő: A Pfizer-BioNTech-nél a súlyos asztmás betegeknél 100 ezer beoltottból egynél jöhet allergiás túlreakció. Szerinte ettől eltekintve nem kell félni, hogy a Pfizer vagy Moderna vakcinájánál komoly komplikáció fordulhat elő, kizárólag a nagyos súlyos asztmás betegeknél figyeltek meg ilyesmit.

Kemenesi Gábor:Fontos odafigyelni, ha valahol megjelenek hírek arról, hogy emberek halnak meg az oltás után. Kemenesi is egyetért abban Dudával, hogy nem kell megijedni az oltási reakcióktól, ezek azt mutatják, dolgozik az immunrendszer, működik a vakcina.

Rusvai Miklós: Ugyanezt erősítette meg. Fel kell készíteni az oltást felvevőket arra, hogy kicsit fájni fog, de megéri.

Viszontválaszok

Tóth Sándor: Kicsit pontosított korábbi hozzászólásán: Valóban nem mellékhatásokról beszélt, ezeket úgy hívja a szakma, hogy nem kívánt reakciók, közülük csak egy a mellékhatás. Valóban arról van szó, hogy az immunrendszer így jelez, hogy dolgozik.

4. kérdés: Milyen engedélyezési folyamatokat látnak elfogadható feltételnek a védőoltás használatához?

Duda Ernő: a nemzetközi gyakorlatban kialakult ennek a menete, ezt tartja jónak. Szerinte a járvány élesen felszínre hozta a keleti és nyugati hozzáállás közti különbséget. Nálunk az egészségügyiseket és a veszélyeztetetteket oltották be, Kínában például a „melósokat”. Ott a veszélyeztetetteknek otthon kellett maradniuk, a lényeg a gazdaság működtetése. A nyugati világban az is természetes, hogy egészséges embert nem oltanak be olyan szerrel, ami nem 100 százalékosan biztonságos. Keleten nem „vacakolnak” a klinikai vizsgálatokkal, ott elkezdtek oltani. Szerintük sokkal kevesebben halnak bele a vakcinába, mint a betegség miatt, ezért is oltanak már lassan egy éve. Duda szerint a kínai gondolkodás több embert mentett meg, mint a nyugati, ezzel együtt nem lehet azt mondani, hogy ez a jobb irány.

„Hozzáteszem azt, hogy ezután a járvány után nagyon komolyan el fognak gondolkodni Nyugaton is azon, hogy helyes-e úgy csinálni a klinikai kipróbálásokat, ahogy eddig csináltuk” – mondta Duda Ernő. Szerinte így is felrúgták már a legtöbb szabályt: a klinikai 1-es, 2-es és 3-as fázis, azaz a mellékhatások, a védettség vizsgálata és a tömeges oltás itt-ott összecsúszott. Kiderült: a legtöbb cég összevonta vagy az 1-es és 2-es, vagy a 2-es és 3-as fázist. Mindezen időt spóroltak. De azon is időt tudtak megtakarítani, hogy az összes fázis dokumentációját valós időben vizsgálhatták a hatóságok, ami jó.

Tóth Sándor: A nyugati kultúrában papírfetisizmus van, ha valamiről van papír, akkor elfogadjuk, hogy jó. Magyarországon az európai és az amerikai gyógyszerhatóság elfogadási mechanizmusához igazodunk, a többieket nem vesszük figyelembe. A kínai vakcinát 10 országban engedélyezték, itt is van működő elfogadási mechanizmus. Tóth Sándor szerint ezeket a mechanizmusokat is értékelni kellene, mert ezek is lehetnek jók. „Egy fajta mechanizmus fetisizálódik, a többit pedig negligáljuk.”

Kemenesi Gábor: Szakmai kérdés az engedélyezés. „Az, hogy Kínában mit engedélyeztek, az az ottani szakmai stáb hatásköre.” Szerinte ez tudományos kérdéskör, ugyanúgy az engedélyezés is, bármit is olvasunk vagy látunk erről.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: járvány kínai vakcina koronavírus oltás vakcina
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés