Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2021. január 29. 15:38

Döntött a szenátus: alapítványi fenntartású lesz a Szegedi Tudományegyetem

A 12 órakor kezdődő, sorsdöntő ülésen Rovó László azzal győzködte a szenátust, hogy ne „rövid távú karriercélok” befolyásolják a döntésüket. A rektor szerint tehát rövid távú karriercélnak számított volna nem hatalomhoz hű kurátorok kezébe adni Szent-Györgyi Albert egyetemét.

Hirdetés

A Szegedi Tudományegyetem szenátusa 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodás mellett elfogadta a felsőoktatási intézmény alapítványi egyetemmé alakítását.

Ez azt jelenti, hogy a szegedi egyetemet egy alapítvány működteti majd, amit kuratórium felügyel. A kuratórium tagjairól egyelőre hivatalos információ nincs, de korábban Rovó László és Fendler Judit mellett felmerült Szabó Gábor prorektor, valamint Nemesi Pál fideszes polgármesterjelölt és Novák Katalin családügyi miniszter neve is.

A szenátusi szavazás eredménye:

Rovó László rektor az előterjesztéséhez szólva, arra figyelmeztette a szenátus tagjait, hogy ne rövid távú karriercélok alapján szavazzanak. Az SZTE rektora azt is mondta, szerinte a jelenleginél több információ akkor sem lenne, ha hónapokat készültek volna az átalakulásra.

A szenátusi ülés nem volt mentes a technikai problémától sem, az élő közvetítés háromnegyed óra után megakadt pár percre, ugyanakkor Rovó László mikrofonját ekkor is lehetett hallani. A rektor azt kérdezte Fendler Judit kancellártól, hogy nem kellett volna-e előtte begyakorolni. Választ is kapott, ami így szólt:

„Ilyen szintű informatikai kihívásra még nem reagált korábban az egyetem”.

Az ülésen felszólalt Szajbély Mihály professzor, a bölcsészkar korábbi dékánja, aki a kezdetektől óva intette az alapítványivá alakulás híveit.

Szajbély Mihály azt mondta, botorság a hatalom ígéreteire építeni. Hozzátette: a bizalom a politika kiszolgáltatottjává tesz bennünket.

„Ha morális okokból nemmel szavaztok...”

Információink szerint az ülésen Rovó László többször is a kari pénzforrások elvonásával próbált hatni a szenátus tagjaira. A rektor például megjegyezte, hogy az orvoskar 500 millió forinttal pótolja ki a jogi kar költségvetését, ami nem lesz, ha a kar delegált tagjai nemmel szavaznak az alapítványi működésre.

Úgy tudjuk, Rovó László azt mondta Görög Márta dékánnak, hogy „ha morális okokból nemmel szavaztok, tudjál róla, hogy a támogatások, amiket most kaptok, nem lesznek”.

A Szegedi Tudományegyetem modellváltásról szóló közleménye:

Modern jövőre szavazott a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa

Modellt vált a Szegedi Tudományegyetem: költségvetési intézményből állami alapítású közhasznú alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménnyé alakul. Az SZTE Szenátusa az előzetes, több héten át tartó egyeztetést követően, az egyetemi polgárok tájékoztatása mellett hozta meg döntését. Az SZTE legfőbb testülete 2021. január 29-i rendkívüli ülésén hozzájárult, hogy a szegedi universitas elinduljon azon az úton, amely az egyetem, a város és a régió számára is új távlatokat nyit.

A lehetőséget, hogy költségvetési intézményből állami alapítású közhasznú alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménnyé alakuljon át a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), 2021 januárjának elején a fenntartó, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)
ajánlotta fel.

Gyors, de széleskörű egyeztetés-sorozat és tájékoztatás jellemezte az SZTE döntés-előkészítő folyamatát. A Szegedi Tudományegyetem modellváltásának előnyeit és kockázatait mérlegelve tanácskoztak az SZTE vezetői, a Dékáni Kollégium és az SZTE Szenátusának tagjai. A fenntartó ITM-mel az egyeztetést egy ad hoc bizottság is segítette.

Az SZTE vezetése folyamatosan tájékoztatta az egyetemi polgárokat és a felmerülő kérdésekre belső online platformján válaszolt.

Az SZTE legfőbb testülete, a Szenátus 2021. január 29-i rendkívüli ülésén a modellváltás mellett döntött, 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodó szavazattal.

Fideszes tempó: öt hét alatt jutottunk el idáig

Épp ésszel megmagyarázhatatlan gyorsaságú döntéshozatalba kényszerítették bele a Szegedi Tudományegyetemet, aminek három hete volt eldönteni, hogy alapítványi formában kíván-e működni vagy sem a jövőben.

A kiszivárgó hírek szerint mások mellett a vidéki tudományegyetemek vezetőit a múlt év végén, a két ünnep között szembesítették a kormány emberei azzal, hogy szerintük alapítványi formában kellene működniük 2021-től.

Az SZTE vezetői január első napjaiban tájékoztatták a karok dékánjait minderről, és innentől még jobban felgyorsultak az események. Rendkívüli szenátusi ülést hívtak össze január 18-ára, ahol tájékoztató hangzott el a modellváltásnak nevezett lehetséges alapítványi működésről és fenntartásról.

Az ülés abban az értelemben botrányosra sikerült, hogy az egyetem vezetése annak ellenére nem biztosította annak teljes nyilvánosságát az egyetemi polgárság számára (összesen 20 fő csatlakozhatott az online közvetítéshez), hogy ezt előírja az SZTE szervezeti és működési szabályzata. Az ülésen mások mellett Szajbély Mihály, a bölcsészkar professzora és korábbi dékánja rámutatott:

nem biztosított az oktató és kutató munka alapfeltétele az egyetemen, ha egy leválthatatlan kuratórium kezébe adják az irányítást.

Átvágás közben az egyetem vezetői – Rovó László és Fendler Judit – mellettük balra Palkovics miniszter, és Nemesi Pál, akkori fideszes polgármesterjelölt. Nemesit azóta lehetséges SZTE-alapítványi kuratóriumi tagként is emlegetik (fotó: Garai Szakács László)

Az egyetemi polgárok okkal félnek attól, hogy mindenfajta – jelenleg meglévő – önrendelkezés eltűnik a szegedi felsőoktatási intézményből. Makacsul tartja magát a hír, hogy a pénzügyileg nem kifizetődő karoktól és szakoktól könnyűszerrel megszabadulhat az új felállásban az egyetem vezetése. Ennek feltétlenül még az sem mond ellent, hogy Kiss-Rigó László megyéspüspök a Szeged Televíziónak cáfolta a hírt, miszerint az egyházi fenntartásában lévő Gál Ferenc Egyetem át kívánná venni a szóba került, elsősorban bölcsész- és pedagógusképző karokat.

Az egyetem vezetése az elmúlt hetekben minden módon igyekezett meggyőzni az oktatókat, az egyetemi dolgozókat és hallgatókat arról, hogy rendkívül előnyös lenne az egyetem számára a modellváltás. Ugyanakkor az egyetemi polgárok közül többen megfogalmaztak olyan véleményeket, amik szerint indokolatlanul kedvező képet festettek a lehetséges alapítványi létről.

Az SZTE legfőbb irányítói többször ellentmondásba keveredett a modellváltás előnyeivel és hátrányaival kapcsolatban, és igazán meggyőző garanciákat sem tudtak felmutatni az autonómia megtartásának lehetőségeiről. Ezért sem meglepő, hogy ígéreteik nem jelentettek megfelelő biztosítékot az egyetemi polgárok számára.

A január 27-ei összdolgozói értekezleten úgy kértek bizalmat a majdan megalakuló kuratórium tagjainak, hogy meg sem nevezték azokat. Arról pedig szinte semmit nem szóltak, milyen jogosítványokkal fog rendelkezne ez a testület.

Megdöbbentő kísérőjelensége volt az elmúlt heteknek, hogy a hallgatókat annak ellenére meg sem próbálták bevonni az átalakulással kapcsolatos ügyekben (ez alól a HÖK jelentett csak kivételt), hogy Rovó László rektor többször történelmi jelentőségűnek nevezte az alapítványi működésre vagy annak elutasítására vonatkozó döntést.

A szenátusi ülés előestéjén, csütörtökön négy karon hívtak össze kari tanácsülést, és ezek mindegyikén – gazdaságtudományi, jogi, bölcsész, természettudományi – elutasították az alapítványi működési formára történő váltást. A legfrissebb hírek szerint így döntöttek a pedagógusképző karon is.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: alapítványi egyetem Fendler Judit Fidesz kancellár negyedik Orbán-kormány NER Rovó László szavazás Szegedi Tudományegyetem szenátusi ülés Szent-Györgyi Albert SZTE alapítványi működés felsőoktatás modellváltás Nemesi Pál Novák Katalin
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés