Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Az egyetemi autonómiát senki nem akarja elvenni, azért nem kell harcolni – állítja Rovó László rektor; Fendler Judit: nem béremelés, bértömegemelés lesz
Szegeden 2021. január 27. 17:31

Az egyetemi autonómiát senki nem akarja elvenni, azért nem kell harcolni – állítja Rovó László rektor; Fendler Judit: nem béremelés, bértömegemelés lesz

Alapítványi tulajdonból az állam bármikor visszaveheti a szegedi egyetemet. A kuratórium tagjai minden tekintetben alkalmasak, lesz béremelés, nyilvános lesz a pénteki szenátusi ülés, az egyetem gazdasági mozgástere növekedhet. Címszavakban így foglalható össze a szerda reggelre hirdetett egyetemi összdolgozói fóruma, amelyen két órán át válaszolt a kérdésekre Rovó László rektor és Fendler Judit kancellár.

Hirdetés

Az egyetem belső informatikai rendszere, a CooSpace helyett a Microsoft Teams platformján csatlakozhattak előzetes regisztráció alapján a dolgozók az online értekezlethez. Akik ezt elmulasztották, szerdán reggel kezdés előtt ezt már nem tudták megtenni.

Az egyetemi vezetés eddigi kommunikációját folytatva rendkívül kedvező képet vázolt fel az egyetem alapítványi jövőjéről. Annyi újdonság mégis elhangzott a rektor részéről, hogy amennyiben állami fenntartásban maradna az egyetem, akkor a jelenleginél rosszabb pénzügyi-gazdasági feltételek között találná magát. Hogy miért, nem derült ki.

– A modellváltás nem kényszer, hanem lehetőség, és a folyamat során semmilyen kényszer nem éri az egyetemet – mondta Rovó László; nehezen hihető állítás.

Azt már Fendler Judit kancellár hangsúlyozta, hogy nem béremelés, hanem bértömeg-emelés lesz az egyetemen: azaz

nem automatikus kétlépcsős 30 százalékos béremelés történik, hanem differenciált béremelés.

Ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy a szükséges többletforrás első részét 2021 szeptemberében megkapja az egyetem.

Ugyanakkor nem árt emlékezni arra, több alapítványi működésre átállt egyetemen a mai napig nem történt béremelés, ami nem jó előjel, még akkor sem, ha ígéretekben Szegeden sincs hiány.

Az oktatói jövedelmek kapcsán elhangzott, hogy a legjobbakat csak akkor sikerül megtartania az SZTE-nek, ha magasabb összeget tudnak nekik fizetni. Kérdés, hogy a nagyon lemaradó magyar felsőoktatási bérek esetében a viszonylag szerény mértékűnek mondható emelés megállíthatja-e a pályáról történő elvándorlást.

Csodálkozásának adott hangot a rektor, amikor azt a kérdést tették fel neki, hogy ördögtől való volna-e, ha a klinikáktól megválna az egyetem. Úgy válaszolt, hogy ez az egyetem karok közötti szolidaritás körébe tartozik, és egyben etikai kérdés. Hozzátette: orvosképzés a klinikák nélkül nehezen képzelhető el.

Egy másik kérdésben egy oktató azt állította, hogy a szegedi egyetem klinikái veszteség nélkül működnek, és az iránt érdeklődött, miért szerepel az átalakulással kapcsolatos munkaanyagokban az, hogy ezek évi 4 milliárd forintos hiányát lenullázza az állam. Fendler Judit a saját maga által is bonyolultnak nevezett válaszában arról beszélt, hogy a klinikákat pénzügyileg valóban sikerült konszolidálni. Így azonban számunkra nem világos, miért kell erre 4 milliárdos állami támogatást igénybe venni.

Az egyetemi autonómiát senki nem akarja elvenni, azért nem kell harcolni, mert nincs veszélyben – válaszoltak a vezetők az erre irányuló kérdésekre, de a dolgozók nem kaptak választ arra: mi lenne a jövőben a kuratórium és a szenátus viszonya és feladatmegosztása.

Rovó ennek kapcsán bizalmat kért a leendő kuratórium tagjainak, ez azonban önmagában kevés és jogilag értelmezhetetlen. Egyelőre nem vagy nem teljesen világos, milyen jogosítványokkal fog rendelkezni a kuratórium. Az elég bizonyosnak látszik, hogy széles körűekkel. Valószínűnek látszik, hogy alapító okiratot, valamint szervezeti és működési szabályzatot is egyedül alkothat, így az egyetem működését egymaga „találhatja ki”.

Fendler Judit és Rovó László többször hangsúlyozta, hogy az alapítványi működésre való átállás biztonságot jelentene az SZTE-nek, mert 5+25 éves szolgáltatói szerződést jelentene. Jelenleg nincs szolgáltatói szerződése az egyetemnek – hangzott el, ami ebben a formában erősen félrevezető, hiszen az állami fenntartás esetén ilyen szerződésre aligha van szükség, másrészt a leghalványabb formában nem merült fel, hogy az állam ne tartana igényt a SZTE működésére. Az emlegetett szolgáltatói szerződésnek bizonyára akkor volna perdöntő jelentősége, ha az intézmény léte volna a kérdés. Erről azonban szó sincs.

– Nincs napirenden a karok leválasztása – nyomatékosított a rektor arra a kérdésre válaszolva, hogy mi történne alapítványi működés esetében a pénzügyileg nem rentábilis karokkal, így mások mellett a tanárképzéssel. A szolidaritási elv ebben az esetben is működik.

A pénteki szenátusi ülés nyilvánosságát szeretné biztosítani az egyetem. Ezzel kapcsolatban elhangzott: egy informatikai fejlesztés lehetővé teszi, hogy egy időben 20 ezren csatlakozhassanak az online közvetítéshez. Az ülés pénteken 11 órakor kezdődik.

Rovó László az alapítványi működésre való átállás kapcsán egyszerre fogalmazott úgy, hogy az egyetem 440 éves történetének legfontosabb a döntése előtt áll. Egyben úgy is, hogy a szegedi változások kizárólag a Klebelsberg-korszakéhoz lesznek mérhetőek.

Az egyetemi infrastruktúra dinamikus fejlesztését ígérte az összdolgozói értekezleten a két egyetemi vezető. Ám arról semmi nem hangzott el, hogy állami fenntartásban maradva ezekből mennyi és hogyan valósulna meg.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: alapítványi egyetem felsőoktatás Fendler Judit kancellár rektor Rovó László Szegedi Tudományegyetem SZTE

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés