A statisztikák alapján nem a keleti vakcinák hozzák el a járvány végét

A magyar hatóságok a múlt héten engedélyezték az orosz vakcina hazai alkalmazását, a telex.hu értesülései szerint az oltóanyag annak ellenére ment át rohamos gyorsasággal a hatósági vizsgálaton, hogy a felkért szakértők problémákat fogalmaztak meg vele szemben. A lap összefoglalta az orosz oltások szövevényes magyarországi útját az engedélyezésig:

• Ősszel a kormány bejelentette, hogy orosz oltások érkeznek Magyarországra, sőt az is felmerült, hogy beszállunk a készítmény gyártásába.
• Később kiderült, hogy az orosz gyárnak nincs elég kapacitása megfelelő mennyiségű vakcina előállításához, és decemberben már Gulyás Gergely azt nyilatkozta, nem tudunk tömegesen vásárolni belőle.
• A kormány nem sokkal később, január elején vette elő a kínai vakcinákat, mint lehetséges megoldást. Orbán Viktor miniszterelnök ekkor azt nyilatkozta, hogy néhány napon belül dönt az alkalmazhatóságáról a magyar hatóság.
• Végül a kínaiak dokumentációja nem érkezett meg időben, de közben az orosz oltás vizsgálatát mégis sikerült elindítani. Ez zárult le a múlt héten, így elméletileg hamarosan már magyarokat is olthatnak Szputnyik V-tel. 

Sok szó esett már arról, hogy mi a gond a keleti készítményekkel: a legfontosabb kritika velük szemben az, hogy a tesztelést a nyugati sztenderdekkel ellentétes módon gyorsították fel, az eredményeket pedig nem, vagy nem teljes egészében hozták nyilvánosságra.

További probléma, hogy a kutatások alapján a lakosság nem bízik az orosz és kínai gyártmányú vakcinákban, a nagy többség nyugati, de legalábbis az Európai Unió által bevizsgált és engedélyezett oltást adatna be magának.

A keleti készítmények megjelenése a hazai politikai vitákban egybe esett azzal, amikor Orbán Viktor nyíltan kritizálni kezdte az Európai Unióban alkalmazott engedélyezési folyamatot, majd a vakcinák szétosztásának ütemét.

Így a keleti oltások hazai bevetése új politikai értelmet nyert, a Brüsszeltől való függetlenség jelképévé emelkedett a kormány kommunikációjában.

Az mindenesetre kétséges, hogy tényleg orosz és/vagy kínai vakcinákkal fogjuk legyőzni a koronavírus-járványt.

Hogy ezek a készítmények valóban rosszabbak-e a nyugaton fejlesztett oltásoknál, annak eldöntése a szakértők feladata. Azonban ha a kormány amellett érvel, hogy azért van szükség a keleti oltóanyagra, mert az uniós folyamatok nem elég hatékonyak, akkor érdemes ilyen szempontból is megvizsgálni a helyzetet.

Az Our World In Data adatai alapján eddig az izraeli oltási kampány volt a leghatékonyabb, a lakosság 44,88 százaléka kapta már meg a vakcinát. Jól teljesített még az Egyesült Királyság 10,38 százalékkal, és az Egyesült Államok 6,87 százalékkal. Őket követik az Európai Uniós tagállamok, akik a közös vakcinavásárlás keretében kapják az oltóanyagot – Magyarország is ide tartozik. Ezek az országok tehát nagyon hasonló ütemben haladnak a lakosság beoltásával.

Ami figyelemreméltó az az, hogy az élen járó államok egytől-egyig a Pfizer, Moderna és AstraZeneca nyugati fejlesztésű készítményeit használják.

Ehhez képest, a különutas magyar kormány két keleti partnere, Oroszország és Kína a lista végén kullognak. Persze várható, hogy a két ország növelni tudja a kapacitásait a jövőben és felpörgeti a saját oltóprogramját. De az adatok alapján nehéz megállapítani, hogy milyen előnyben reménykedhetünk akkor, amikor a vakcinát előállító államok lakosságarányosan messze rosszabbul állnak, mint mi magunk.

A fenti ábra alapján Magyarország nagyon is jól járt az uniós vakcinabeszerzéssel.

Mindenki azt szeretné, hogy a lehető legtöbb ember a lehető leghamarabb oltáshoz jusson, ezért az is természetes, ha minden lehetőséget igyekszünk megragadni a vakcinák beszerzésére. De az adatok alapján a járvány megoldását elsősorban nyugatról várhatjuk, ahol a biztonságosnak és hatékonynak bizonyult készítményekkel egyre több államban érnek el sikereket.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!