Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2021. január 25. 14:58

Kormány vs. önkormányzatok – László Róbert elemzése

Az elmúlt év végére a kormány hatásköri és pénzügyi elvonásokkal, illetve a saját bevételek emelésének tilalmával végletesen beszűkítette az önkormányzatok mozgásterét. A kormánypárti vezetésű városoknak bőségesen jut kormányzati kompenzáció, az ellenzéki vezetésű Budapestnek és tíz megyei jogú városnak alig. Utóbbiak éppen ezért politikai bosszúról beszélnek, a Fidesz sértettségénél azonban valószínűbb ok a hideg fejjel végiggondolt választási stratégiája. Várhatóan a kormány és az önkormányzatok között egyre élesedik majd a harc, ami az egyik legfőbb terepét adja a permanens választási kampánynak. A Political Capital választási szakértőjének írása.

Hirdetés

Soha nem látott elvonások

A helyi önkormányzatok pénzügyi szabadsága fokozatosan szorult vissza a rendszerváltást követően. Az Orbán-rezsimre jellemző centralizáció ezt a folyamatot teljesítette ki a 2013-tól hatályos önkormányzati törvénnyel. A kormányellenességgel nehezen vádolható Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) a 2021-es költségvetésről szóló állásfoglalása még tavaly júniusban úgy fogalmazott:

„2013-tól folyamatos kormányzati politika, hogy az önkormányzati szektor beszedett adójával a kormány rendelkezzen és ne az önkormányzati szektor. Ez minden évben így volt, most elérünk oda, hogy szinte minimális mozgástér maradt, ha egyáltalán marad az önkormányzati szektorban.”

Hogy minimális mozgástér sem marad, az végül közvetlenül karácsony előtt derült ki, amikor a kormány a vállalkozások megsegítésére hivatkozva elrendelte, hogy 2021-ben az iparűzési adó mértékét felére csökkenti a kis- és középvállalatok számára. A vállalkozásoknak ez elhanyagolható tehercsökkentést jelent, míg az önkormányzatok az egyik legfőbb bevételi forrásuktól esnek el. A kivéreztetést több késszúrás előzte meg:

  • A kormány 2020 tavaszán a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzetben először közjogilag, egyeztetés nélkül próbálta elvonni a polgármesterek jogait. Miután ez a Fideszen belül is feszültséget generált, a döntést visszavonták, hogy aztán pénzügyi eszközökkel próbálják korlátozni, főként az ellenzéki vezetésű önkormányzatok mozgásterét.
  • Ennek része volt, hogy az önkormányzatoknak a veszélyhelyzetben a szociális alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, idősellátás, családgondozás, támogató szolgálat, étkeztetés stb.) jelentősen ki kellett terjeszteniük a kormány által rájuk ruházott többletfeladatok miatt. Pluszforrást a kormány nem biztosított, holott az alapszolgáltatások teljes költségét addig sem fedezte az állami normatíva.
  • A járvány elleni védekezésre hivatkozva egyidejűleg forrásokat is elvont a kormány az önkormányzatoktól. Először ideiglenes intézkedésként magához vonta a gépjárműadóból befolyó, illetve részben már befolyt bevételeket. A parkolási díjak eltörlésével is megrövidítette az önkormányzati büdzséket, az idegenforgalmi adót pedig az év végéig felfüggesztette. A 2021-es költségvetési törvényjavaslatból aztán kiderült, hogy a gépjárműadó 2021-ben is teljes egészében a központi költségvetéshez folyik be, az ingyenes parkolást pedig a novemberi szigorító intézkedésekkel együtt újra bevezették. Ezután jött az iparűzési adó említett megfelezése, majd végül az adó- és díjemelések tilalmával azt is lehetetlenné tették, hogy az önkormányzatok pótolni tudják a kieső bevételeiket.
  • Voltak olyan intézkedések, amelyek már eleve politikai alapon történő szelektálást tettek lehetővé. Ilyen, hogy a kormány egyes településeken különleges gazdasági övezeteket jelölhet ki, úgy, hogy az övezetbe tartozó ingatlanok tulajdonjoga és a helyi adók a kormánypárti többségű megyei önkormányzatokhoz kerülnek. Egyes önkormányzatok központi fejlesztési pénzektől való megfosztása szintén ebbe a sorba illeszkedik, ahogy az is, hogy a nagyobb városok esetében egyedi döntést hoz a kormány kompenzációról. Így lehetséges, hogy egyes kormánypárti vezetésű városokat milliárdos összegekkel kompenzáltak már 2020 végén, míg az ellenzékű vezetésűek, ha egyáltalán, akkor is csak szerényebb összegekkel vigasztalódhattak, és azokat is csak központilag meghatározott célokra költhetik.

Politikai okok

Bár a kormány rendre a válságkezelés részeként hivatkozik az önkormányzati elvonásokra, ez az érvelés több ponton is megkérdőjelezhető. Az önkormányzatoktól elvont adóbevételek és az iparűzési adó részleges elengedése az egyik leggyengébb hatásfokú eszköz a bajba került vállalkozások és munkavállalók megsegítésére. Az önkormányzatok nemzetközi összehasonlításban is példa nélküli pénzügyi megszorítása azt is megnehezíti, hogy azok szociális rendszerükön keresztül támogassák a leginkább rászorulókat, például azokat, akik a válság miatt elveszítették a munkájukat. Azt is nehéz belátni, hogy a fejlesztési források elvonása egyes önkormányzatoktól miként járul hozzá a gazdaság újraindításához. Az ingyenes parkolás mellett sem szólnak gazdasági érvek (járványügyiek is legfeljebb nagyon áttételesen), az önkormányzatokat viszont egyszerre szorongatja anyagilag, és teszi támadhatóvá politikailag, hiszen a közlekedési káoszért sokan a helyi vezetést hibáztathatják.

Az önkormányzatok szorongatása a Fidesz ellenzéki időkből származó tapasztalataiból indul ki: a Gyurcsány-kormány idején a 2006-os önkormányzati választások a Fidesz áttörését hozták, ami kulcsfontosságú előzménye volt Orbán Viktor 2010-es kétharmados győzelemnek. 2019-ben a jelenlegi ellenzék vetette meg a lábát számos önkormányzatban; még ha jóval kevesebb helyről is van szó, mint a Fidesz tizenhárom évvel korábbi esetében, a kormányoldalon (is) tisztában vannak vele, hogy Budapest és az ellenzéki nagyvárosok a politikai alternatívaképzés terepei lehetnek. Ez az építkezés jelenthet igazán komoly politikai veszélyt a Fidesz számára, és ez az oka az önkormányzatok szisztematikus forrás- és feladatelvonásának.

Bár az ellenzék 2019-es viszonylagos sikerét nem sikerült vele megakadályozni, érthető, hogy a Fidesz az akkori kampányt viszi tovább: alkalmatlannak, tehetetlennek állítja be az ellenzéki városvezetőket, és a csapok elzárásával tesz azért, hogy valóban cselekvőképtelennek tűnjenek. Vannak polgármesterek, akik beleállnak a kormánnyal való harcba, vannak, akik igyekeznek kiegyezni vagy csak minél inkább kivonni magukat a konfliktus alól. Kérdés, hogy a választók a helyi vezetést vagy a kormányt hibáztatják majd az elmaradó fejlesztésekért, a romló közszolgáltatásokért stb. A ZRI Závecz Research Intézet tavaly decemberi pártpreferencia-vizsgálata mindenesetre egyelőre nem igazolja a Fidesz stratégiájának sikerességét: Budapesten az augusztusi harmincnégyről, a megyeszékhelyeken harminchatról csökkent huszonhárom százalékra a támogatottságuk.

Választási stratégia

A tendencia persze bármikor megfordulhat, és egyáltalán nem lényegtelen körülmény, hogy a Fidesznek nincs szüksége arra, hogy a legtöbb városban többséget szerezzen. Az országgyűlési választásokat a 106 egyéni választókerületben kell megnyerni, márpedig néhány kivétellel a nagyvárosi központú körzetekhez is rengeteg kistelepülés tartozik, amelyek legtöbbjében továbbra is óriási a Fidesz fölénye. Ezek lehetnek a legfőbb csataterek, és egyáltalán nem volna meglepő, ha a nemrég beígért 4000 milliárdos vidékfejlesztési program győztesei között is felülreprezentáltnak bizonyulnának ezek a területek.

Mindez jól illeszkedik a Fidesz politikai-választási stratégiájába is, amely a saját tábor egyben tartására fókuszál, és a választók körében meglévő relatív többségének abszolút többséggé alakítását célozza, elmélyítve a nagyváros-vidék törésvonalat. A kormányoldalon vélhetően úgy számolnak, hogy a tizennyolc fővárosi kerületből jó, ha egyet-kettőt elhoznak, és még jó pár városias egyéni körzetet is elengedtek. A rurálisabb kerületek mindegyikének behúzása viszont alapkövetelmény számukra, a vegyesebb összetételű kerületekben pedig minél inkább a városi hátrányuk kistelepülési ellensúlyozására törekedhetnek.

Mindez nem jelenti, hogy lemondhatnának a városokban élő szavazóikról: gyakran elfeledett adat, hogy a Fidesz szavazóinak bő egyharmada a fővárosban vagy a huszonhárom megyei jogú város valamelyikében él. Az ő körükben mért visszaesés az egyik legfőbb kockázat a Fideszre nézve, ráadásul a gazdasági válság, az és azt tovább súlyosbító önkormányzati elvonások hatásai idén még jó ideig erősen éreztetni fogják hatásukat.

László Róbert

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: járvány koronavírus László Róbert negyedik Orbán-kormány Orbán-kormány pandémia Political Capital világjárvány

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés