Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Szeged a létét köszönheti a sónak: a műemléki jelleg megtartása mellett újítják fel a Sóházat a Felső Tisza-parton – 1. rész
Szegeden 2021. január 18. 17:57 Forrás: Szegedi Tükör

Szeged a létét köszönheti a sónak: a műemléki jelleg megtartása mellett újítják fel a Sóházat a Felső Tisza-parton – 1. rész

Szeged városát kiváltságos helyzetbe hozta évszázadokkal ezelőtt a só, melyet raktározni kellett. Még ma is áll az egyik ilyen elosztóközpont a Felső Tisza-parton. Az egyedi védettséget élvező ikonikus épületet, a Sóházat most újítják fel a műemléki jelleg megtartása mellett. A Szegedi Tükör megnézte az épület történetét.

Hirdetés
Hirdetés

Szegeden olyan mostoha körülmények uralkodtak a középkor előtt, hogy évszázadokig lakatlan volt a Tisza partja. Az emberek jóval távolabb, nyolc-tíz kilométerre telepedtek le a folyótól. Erről korábban mesélt lapunknak Szalontai Csaba régész-történész a Szeged születése című könyve kapcsán, amit tavaly az Év könyvének választottak.

És bár távol éltek az emberek a folyótól, a Tisza–Maros-torkolatot – amely már a középkor előtt is stratégiai pontnak számított – ellenőrzés alatt tartották. Innen csak meghatározott – lápokon, mocsaras területeken átvezető – utakon lehetett kijutni. Később benépesült a Tisza partja.

Villamos is járt egykoron a Sóház előtt. Az akkori 2-es a Somogyi telepig járt, „belső végállomása” többször is változott: előbb az Artézi kútig járt (lásd még Anna kút), majd a Vágóhídig, azaz a 4-es villamos mai kecskési végállomásáig, ahonnan előbb a Radnóti-gimnáziumig, vágták vissza, majd egy megállót hosszabbítottak rajta, akkor megint az Anna-kút volt a végállomása. Itt a Sóháznál volt az egyik kitérője. 1977. február 28-áig járhatott: a Bertalan híd építése szüntette meg a viszonylatot. A felszámolás annyira sürgős volt, hogy a leállítás előtti napokban néhol a síncsavarokat is kiszedték, és sebességkorlátozást, valamint a megszüntetés után a pálya azonnali felbontását írták

Már volt az a pénz

Az erdélyi sóbányákból a Maroson keresztül szállították a sót. A leírások szerint Szent István korában Ajtony vezér kezében volt a sókereskedelem, aki komoly bizánci kapcsolatokkal rendelkezett. Bizánc volt akkor Európa egyik vezető nagyhatalma. Ajtony gyakran megdézsmálta a sószállítmányokat, amit nem nézett jó szemmel István király, és letörte az oligarchát. Ajtony vereséget szenvedett Csanád vezértől az 1028-as nagyőszi csatában. Ajtonyt megölték, lefejezték, felnégyelték, és széthullott az Al-Duna és a Maros közötti törzsi uradalma. A sókereskedelem pedig állami monopóliummá vált.

Visszabontják a melléképítményeket. A helyükön zöldterületet, játszóteret, parkolót alakítanak ki (fotók: Szabó Luca)

A XI. században már működött egy elosztóközpont Szegeden a Tisza-parton, ahol átpakolták a hajókról a sót a szekerekre, amelyek megrakottan indultak el az ország belsejébe. A pakoláshoz rakodómunkások, az adók beszedéséhez vámosok, a hajók és szekerek javításához iparosemberek kellettek, akiknek kosztot és kvártélyt kellett biztosítani. A mesteremberek, kereskedők és vendéglátósok elkezdtek letelepedni családjukkal a Tisza-parton. A sókereskedelem beindulásával már volt az a pénz, amiért érdemes volt a mostoha körülményeket is vállalni. Így lett Felsőváros évszázadokon keresztül a kézművesség, a vízi élet és a tiszai közlekedés központja. A só és a hozzá kapcsolódó ipar, kereskedelem és mezőgazdaság beindította a város fejlődését.

Városi értelmiség

Ahogy arról Ozsváthné Csegezi Mónika műemlékvédelmi szakmérnök ír: a török kor után Szeged gazdasági alapjainak újbóli megszilárdulásához jelentős mértékben hozzájárult, hogy – középkori helyzetéhez hasonlóan – 1711-ben újból az ország egyik fontos sóraktára lett. A sókamara tisztviselői, akik a XVIII. században részben idegenek, de európai műveltségűek voltak, hozzátartoztak a város értelmiségéhez. A régtől fogva kiemelkedő jelentőségű sóraktározó és -értékesítő szerepéből fakadóan Szegeden közel 250 ezer mázsa sót tároltak 1867-ben. Az úgynevezett hitelintézeti sórakhelyek közül csak Szolnokon volt ennél nagyobb sókészlet. Az állami sórakhelyek közül Marosújvár állt az első helyen, utána Máramarossziget következett a szegedit alig valamivel meghaladó sókészlettel. Szegeden tárolták az ország sórakhelyein található összes kősómennyiségnek több mint tíz százalékát.

A sópajták, sóházak – mint évszázadokon át – még közvetlenül a nagy árvíz előtt is ott állottak a Tisza-parton, a későbbi Fináncia (ma Belvedere) és a közgazdasági szakközépiskola épületének helyén és környékén, ezért kapta az idetorkolló utca is a Sóhordó nevet.

Szegeden az 1930-as évekig működött a sóhivatal a Felső Tisza-parti Sóházban

Új mederben

A nagy árvíz utáni rekonstrukcióban a korábbi sóházak helyett új sóraktári épületeket emeltek 1883-ra. Az új sóházak továbbra is a Tisza-partján, de a városközpont növekedése folytán korábbi, a várhoz közel fekvő helyüktől némileg távolabb kerültek. Az 1888. évi eladási forgalom adatai szerint Szeged a három legnagyobb sóbányaközpont (Máramarossziget, Marosújvár, Désakna) és Budapest után következett közel 10 ezer mázsával, megelőzve Szlatinát és Sóvárt.

A trianoni békediktátum valósággal elvágta a kereskedelmi központ szerepét betöltő Szeged gazdasági ütőereit, a korábbi nyersanyagbeszerző és áruelhelyező területek elvesztése következtében a város gazdasági életének teljesen új mederbe kellett terelődnie. Ezek olyannyira kihatottak a sókereskedelemre is, hogy közvetlenül az első világháború után kimondottan körülményes volt – többek között – a só beszerzése is, s ha volt, az ára csillagászati méreteket öltött. Szegeden az 1930-as évekig működött a sóhivatal a Sóház épületében.

(Később a hatalmas, tágas termeket magukba foglaló épületek elvesztették eredeti, sóraktározó szerepüket. Hogy utána miként szolgáltak? Erről a következő részben olvashatnak – a szerk.)

Szabó C. Szilárd
Nyitóképünk Újszegeden készült 1952-ben a túlparton a szalámigyár mellett a sóház épülete

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: helyi védelem helytörténet Sóház Szegedi Tükör

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés