Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Veritas Virtus Libertas: Nem nevezzük magunkat érdekképviseleti szervnek, reflektálni szeretnénk az ország és az egyetemünk történéseire
Szegeden 2021. január 16. 14:37

Veritas Virtus Libertas: Nem nevezzük magunkat érdekképviseleti szervnek, reflektálni szeretnénk az ország és az egyetemünk történéseire

Egyre többször és egyre hatásosabban hallatja a hangját a Veritas Virtus Libertas (VVL) a Szegedi Tudományegyetem működéséről, döntéseiről és napi munkájáról. Amikor interjút kértünk a VVL-től, azzal a feltétellel fogadták kérésünket, hogy kizárólag anonim módon nyilatkoznak. Bár a kérés eltér az általános sajtógyakorlattól, úgy véltük: véleményüknek, nézeteiknek ebben a formában is teret adunk. Így készült a névtelen interjú.

Hirdetés

– Mikor és milyen céllal alakult meg a Veritas Virtus Libertas? Lehet úgy fogalmazni ennek kapcsán, hogy megalakulásukban szerepet játszott az, hogy nem elégedettek a helyi HÖK-munkájával?

– A Veritas Virtus Libertast 2019-ben, a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése körüli események alatt alapítottuk (Palkovics-terv, kutatóintézetek átalakítása, stb). A cél az volt, hogy a Szegedi Tudományegyetemhez (SZTE) kötődő, alternatív és önálló felületünk legyen, ahol a tudományos élet és a felsőoktatás témakörében tudunk aktivizálódni.

Az áttörést azonban kétségtelenül az őszi névváltoztatási ügyben értünk el, ahol az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal (EHÖK) is konfrontálódtunk. Alapvetően azonban nem nevezzük magunkat érdekképviseleti szervnek, és leginkább reflektálni szeretnénk az ország és az egyetemünk történéseire, alternatívákat, kritikát megfogalmazni, nem pedig hatalmat szerezni. Nem tagadjuk, hogy szeretnénk, hogy a szegedi hallgatói érdekképviselet jobban működjön, erősebb legyen és többet foglalkozzon a hallgatókkal. Jelen helyzetben viszont egy hajóban evezünk, a kritikák fenntartásával, de a hidak felégetése nélkül fordulunk feléjük.

Sokkal nagyobb ellentéteket érzünk az egyetem közvetlen vezetése, a kancellár, a rektor, néhány dékán és szenátor és az egyetem polgárai közt. A VVL – Veritas, Virtus, Libertas, azaz Igazság, Bátorság és Szabadság az egyetem három alapelve, a címerben és néhány zászlón is szerepel. Azonban azt érezzük, hogy az egyetem vezetése egyre messzebbre kerül ezektől az alapelvektől, mi erre szeretnénk felhívni a figyelmet, leginkább pedig ezekhez az értékekhez szeretnénk visszatérni.

– Kik a tagjaik? Diákok? Doktoranduszok? Oktatók? Egyáltalán: mi a taggá válás feltétele?

– Mindegyik körből vannak támogatóink. Nincs kötött tagságunk, aki aktív akar lenni, cselekedni, az megtalál minket, beszélgetünk kicsit és igyekszünk bevonni az akcióinkba. Nyilván főként hallgatókon alapszik a bázisunk, de az egyetemi polgárság színe-java jelen van ebben a földalatti, rektori alatti mozgalomban.

– A VVL megmutatta már magát az egyetem tervezett névváltoztatását övező ügyben és akcióban. Mennyiben érzik magukénak a sikert, hogy ez a kérdés lekerült a napirendről?

– A névváltoztatási kampány jó párunknak euforikus volt. Egy pénteki napon, október 23-án derült ki a sajtóból, hogy a rákövetkező hétfőn, október 26-án ülésezni fog az egyetem szenátusa, és arról döntenek, hogy megváltoztassák az egyetem nevét. Félreértés ne essék, nem az ötlettel volt problémánk: Szent-Györgyi Albert az egyetem, a város és az ország ikonja, de pont ehhez az ikonhoz nem méltó, hogy teljes titokban akartak a névváltoztatásról dönteni. Kicsit sem éreztük fairnek, hogy ezt az egyetemi polgárság szinte egésze teljesen váratlanul, utolsó pillanatban, ráadásul a sajtóból értesült minderről. A hétvége alatt minden követ megmozgattunk, levelet írtunk az összes szenátornak, nyílt levélben követeltük az EHÖK-től, hogy foglaljon állást, végül a szervezeti és működési szabályzatban biztosított jogok szerint „szenátusi nyíltnapot” hirdettünk, azzal a céllal, hogy minél több hallgató elmenjen a szenátus ülésére. Mindez sokkal jobban sikerült, mint vártuk: a szenátusi ülésre majd félszáz polgár gyűlt össze. Rövid szócsata után kinyitották a díszterem ajtóit, mi pedig hallhattuk az ülést.

A következőket pedig nem magunkról állítjuk, hanem az egyetem számos szegletéből, a rektori hivataltól a hallgatói önkormányzatokig hallottuk vissza: az, hogy aznap a szenátus levette a napirendről a névváltoztatási javaslatot, annak volt köszönhető, hogy a szenátorok padjait az újabb és újabb felszólalók után a kint lévő „hallgatóság” tapsvihara, vagy épp síri csendje járta be.

A következő nagy siker az EHÖK által kiírt összhallgatói szavazás volt. Bár egyetlen nappal hamarabb hirdették meg a voksolás kezdetét, miközben éppen online oktatást rendeltek el, mégis több mint 7000 hallgató (a nappali tagozatosok negyvennégy százaléka) ment el szavazni, és ők háromnegyedes arányban elutasították a névváltoztatást. Nem szerénytelenség azt mondani, hogy ebből is kivettük a részünket: kezdettől követeltük az egyetemi polgárok véleményének meghallgatását, a szavazás előtt online és az utcán is kampányoltunk matricákkal, szavazásra buzdító feliratokkal, a siker azonban így is ámulatba ejtő volt: senki nem számított ekkora részvételre. A BTK tömött folyosóitól egyszer-egyszer még könny is szökött a szemünkbe. Nincs veszve ezen az egyetemen semmi, van erő és akarat, csak fel kell piszkálni, nekünk ez a célunk.

– Láthatóan modellváltásra akarja a kormányzat bírni a szegedi mellett a többi vidéki tudományegyetemet is. Van kialakult álláspontjuk a kérdésről vagy egyszerűen csak jobb, pontosabb és alaposabb tájékoztatást szeretnének ebben az ügyben?

– A világban vannak jól működő alapítványi egyetemek, de Magyarországon „alapítványinak” nagyon fura képződményeket titulálnak, ahol néhány politikai és gazdasági szempontok szerint kinevezett vezető korlátlan hatalmat gyakorol. Többek közt Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Lázár János és Csányi Sándor a Szent István Egyetemen, Varga Judit a Miskolci Egyetemen. Ebben a modellben lehetetlennek tartjuk, hogy alapítványi formában működjünk tovább, legfeljebb (nagyon hangsúlyos a legfeljebb!) akkor támogatnánk bármiféle ilyen tárgyalást, ha biztosított lenne, hogy a kuratóriumi tagok elszámoltathatók, a szenátus marad továbbra is a legfőbb döntéshozó szerv, biztosítják a hallgatói jogokat, a hallgatói érdekképviseleti szervek jogköre nem csorbul (tovább), a dolgozókat, oktatókat pedig kompenzálják a közalkalmazotti státuszuk elvesztésért.

Az alapvetésünk jelenleg viszont az, hogy az egyetem vezetése kezdjen párbeszédet, legyen transzparens, kommunikáljon proaktívan az esetleges lehetőségekről az egyetemi polgársággal. Ez azoknak is érdeke, akik támogatnának egy esetleges modellváltást, de jelenleg annyit látunk, hogy néhány tucat ember zárt ajtók mögött több ezer egyetemi polgár feje felett dönt, sőt szabályellenesen akadályozza őket az informálódásban, így például a szenátusi ülések nyilvánosságával kapcsolatosan.

– Látnak esélyt arra, hogy amennyiben az SZTE oktatóinak, dolgozóinak és hallgatóinak nagy többsége elutasítaná, hogy alapítványi egyetemmé szervezzék át az egyetemet, akkor ezt meg lehet akadályozni?

– Mindent meg fogunk tenni ezért. Bárhogy is alakul, büszkék leszünk arra, amit teszünk, és semmi okunk nem lesz szégyenkezni – már így is jóval többet értünk el, mint azt bárki gondolta volna.

Az egyetemi polgárságban óriási erő lakozik, az SZFE ügye és az őszi szegedi skandalum pedig végtelenül kellemetlen a vezetésnek. Az egyeteminek és a háttérben lévő politikainak is. A következő napok-hetek titka, hogyan alakulnak ezek az erők. Egyáltalán nem érezzük lehetetlennek, hogy célt érjünk.

– Milyen taktikát, harcmodort kíván alkalmazni ebben a kérdésben a VVL?

– Aki ismer minket, tudja, hogy igyekszünk kreatívak és provokatívak lenni, ezen a recepten nem változtatunk. A járványügyi korlátozások nyilván gátakat, akadályokat állítanak néhány akció elé (például tüntetés), de a lehetőségek tárháza végtelen. Most arra biztatunk minden hallgatót, hogy kérje Rovó László rektortól a hétfői rendkívüli szenátusi ülés nyilvánosságát. Reméljük, sokan meg fogják keresni őt, szerintünk mindenkinek csak öröm lehet, ha az egyetemi polgárokat érdekli az intézmény, a közösség jövője.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: alapítványi egyetem Dékáni Kollégium egyetem egyetemisták felsőoktatás Fendler Judit kancellár rektor Rovó László Szegedi Tudományegyetem szenátus SZTE VVL - Veritas Virtus Libertas
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés