Hirdetés
Túl a városon 2021. január 15. 13:33

A fényevők és az autósok jártak jól tavaly: drasztikusan megdrágult a mindennapi élet 2020-ban

Durván megdrágultak egy év alatt az élelmiszerek. Míg átlagosan 3,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, addig az idényáras élelmiszerek ára 11,8 százalékkal nőtt Az autósok jól jártak az olcsó üzemanyagárakkal, a dohányosok viszont nagyot szívtak: közel 15 százalékkal nőtt a füstölni való ára.

Hirdetés
Hirdetés

Utoljára nyolc évvel ezelőtt, 2012-ben mértek az Orbán-kormány alatt komolyabbnak mondható inflációt hazánkban, akkor egy év alatt 5,7 százalékkal nőttek az árak. Az elmúlt években két olyan esztendő is akadt – 2014 és 2015 –, amikor úgynevezett deflációt mértek, azaz nem nőttek, hanem csökkentek az árak hazánkban.

Az idén a járvány miatt a szokottnál is nagyobb érzékenységgel kísérte figyelemmel a lakosság az árváltozásokat:

  • a bizonytalanná vált élethelyeztek,
  • a gyorsan szaporodó munkanélküliség,
  • a romló forintárfolyam
  • és a nyugdíjak vásárlóértékének devalválódása

mind-mind érzékenyebbét tették a társadalmat az áremelkedésekre.

Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, 2020-ban az előző évhez képest ez már átlagosan 3,3 százalékra nőtt a Központi Statisztai Hivatal jelentése szerint

Az fáj, amit érzünk, és nem a statisztika

Az persze már egészen már kérdés, hogy ezt a valóságban ki, hogyan éli meg. Ez legfőképpen attól függ, az egyes embereknek, családoknak milyen a fogyasztási szerkezete.

Erről beszélt az éves inflációs adatok publikálása előtt Quittner Péter, a Nemzeti számlák főosztály Fogyasztói árak osztályvezetője, aki azt igyekezett megmagyarázni, miért van az, hogy sokan nagyobb inflációt érzékelnek az emberek, mint amit a KSH közöl.

A szakember szerint az érzékelt és a mért árváltozás közötti eltérés legfőbb oka az, hogy a statisztikai hivatalok olyan fogyasztói kosárral számolnak, amely minden háztartás átlagos fogyasztását igyekszik figyelembe venni, az egyének, az egyes háztartások fogyasztása ugyanakkor ettől akár jelentősen is eltérhet.

Azaz, ha egy háztartás kiadásainak jelentős részét az élelmiszerek viszik el, de autó híján üzemanyagra egyáltalán nem költenek, akkor esetükben az élelmiszerek drágulását nem ellensúlyozza az üzemanyagok árának csökkenése.

Tavaly is nyugdíjasok voltak az áremelkedések legnagyobb vesztesei

Az már egészen más kérdés, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar háztartások költéseinek továbbra is kiemelkedően nagy részét viszik el az alapvető kiadások. A nyugdíjasok kiadásai közt pedig egyenesen döntő az élelmiszerek, a gyógyszerek aránya és a rezsiköltségek súlya. Így őket az idén 1,2 százalékos nyugdíjkorrekció mellett duplán sújtotta az élelmiszerek kiugróan magas drágulása.

Miközben az átlagos éves inflációt 3,3 százaléknak mérte a KSH, addig a számítások szerint a nyugdíjas háztartásokban – a fogyasztási szerkezetük miatt – már 3,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

Az élelmiszerek ára összességében 4,9 százalékkal emelkedett egy év alatt, ám az idényáras élelmiszerek – többek között zöldségek és gyümölcsök – ára egy év alatt 11,8 százalékkal nőtt.

Kiugróan nagymértékben, 13,7 százalékkal emelkedett az étolaj ára, a cukoré 11,7, a párizsié és a kolbászé 7,8, a liszté 6,8 pedig százalékkal nőtt. Ugyanakkor a sertéshús 3,9, a baromfihús 0,9 százalékkal volt olcsóbb, mint az előző év decemberében.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8,8, ezen belül a dohányáruk 14,4 százalékkal, a szeszes italok 2,9 százalékkal drágultak.

Az élelmiszerek árának drasztikusabb emelkedését több tényező is magyarázza. A tavaszi fagyok és az aszály elvitte az alma és körte felét, őszibarackból pedig csupán a harmada termett. Korábban az import féken tartotta az árakat, de a járvány miatt tavaly az is kevesebb és drágább volt tavaly. Gyengült a forint is, ami önmagában is felfelé lökte az importtermékek árát, az pedig húzta magával  a hazai zöldség- és gyümölcsárakat.

Rekordolcsó volt a benzin

A szolgáltatások ára 1,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. A telefon és internet 2,3 százalékkal olcsóbb volt az előző decemberinél, a postai tarifák viszont több mint 10 százalékkal emelkedtek, az ingyenes parkolásnak köszönhetően az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás kategóriájában 23,4 csökkent az árszint.

Az üzemanyagok ára éves összevetésben 4,5 százalékkal olcsóbb volt.

Miközben a fogyasztóiár-indexben az élelmiszerek drágulását ellensúlyozta az üzemanyagok árának csökkenése, a valóságban ezt az emberek többsége aligha érezte.

Enni vagy öltözködni? Ez itt a kérdés!

Egészen más helyezet alakult ki a tartós fogyasztási cikkeknél. Mivel a járvány miatt itt is jelentősen visszaesett a kereslet, így az árak sem szálltak el, sőt olykor még csökkentek is.

Összességében ugyan azokért a cikkekért 2,8 százalékkal többet kellett fizetni, mint 2019 utolsó hónapjában, de a számítógépek, fényképezőgépek és telefonok ára decemberben is 0,4 százalékkal olcsóbb volt, mint egy éve. A ruházati cikkek ára is csökkent fél százalékkal, a háztartási energia költsége pedig szerény mértékben, 0,2 százalékkal nőtt.

Emelkedett ugyanakkor, 10,9 százalékkal az új autók ára, az ékszerek is drágultak 18,5 százalékkal.

Szakemberek szerint a járvány miatt kialakult helyzet meglehetősen megbízhatatlanabbá tette a tavalyi az inflációs számokat. Erre a KSH is figyelmeztet: „a kevesebb megfigyelésen alapuló számítás befolyásolja a fogyasztóiár-index minőségét” fogalmaztak.

A KSH szerint a sertéshús 3,9 százalékkal lett olcsóbb, kár, hogy a vásárlók ezt nem érzik (képünk illusztráció)

A járvány nemcsak a statisztikusok számításait teszi bizonytalanná, de a lakosság szubjektív megítélését is nagyban befolyásolja. Amit a járvány miatt nem tudtak megvásárolni – például mozi- vagy színházjegyet, éttermi ebédet – akkor ott nem is érzékelhetik, hogy akadnak az életnek olyan területei, ahol nem nőttek az árak, miközben naponta vásároltak az egyre drágább zöldségből, gyümölcsből, vagy felvágottból.

Nem sok jót jósolnak a szakemberek az idei évre sem: tovább tart bizonytalanság, és vele együtt az árak emelkedése. Az MNB inflációs előrejelzés szerint az idén 3,6 százalékos pénzromlásra számíthatunk, a becslés meglehetősen óvatos, de picivel még így nagyobb, mint a tavalyi.

rag

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: infláció Központi Statisztikai Hivatal KSH

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés