Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Pálinkás József volt MTA-elnök és fideszes oktatási miniszter: Világos, mi vár a szegedi, a debreceni és a pécsi egyetemre
Túl a városon 2021. január 14. 21:55

Pálinkás József volt MTA-elnök és fideszes oktatási miniszter: Világos, mi vár a szegedi, a debreceni és a pécsi egyetemre

Burkolt hatalmi játszmának tartja az állami egyetemek alapítványi működésbe adását Pálinkás József. Olyan lépésnek, amiben a köz vagyonát magánkezekbe játsszák át. Az atomfizikus a mögöttes állam kiépítését sejti az ügy hátterében. Mindezt a hvg.hu-n megjelent írásában fejtette ki.

Hirdetés

A véleményt és vele a személyt az teszi külön érdekessé, hogy Pálinkás József még az első Orbán-kormányban előbb oktatási államtitkár, Pokorni Zoltán lemondása után pedig oktatási miniszter volt, 2006-ban pedig a Fidesz országgyűlési képviselője lett.

De nem kizárólag a fentiek miatt állítható, hogy nem kispályás játékos volt a Fideszben. Az első Orbán-kormány bukása után ő lett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, a Fideszhez igencsak közelálló Professzorok Batthyány Körének elnöke, majd a Fidesz kulturális tagozatának elnöke. 

Közéleti pályájának egy későbbi szakaszán visszatért a tudomány területére, 2008 és 2014 között ő volt a Magyar Tudomány Akadémia elnöke. A tudományszervezéstől és a felsőoktatástól ezt követően sem szakadt el, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) kormánybiztosa, majd elnöke lett. 

Mindezek figyelembevételével megfontolandó, hogyan vélekedik az állami fenntartású egyetemek eddig lezajlott, és tervbe vett alapítványi működésbe adásáról.

Pálinkás szerint, amíg az egyetemek állami fenntartásúak, és ezzel költségvetési intézmények, addig működésükkel és gazdálkodásukkal elszámoltathatóak. A magánkézbe adás után ez már lehetetlenné válik.

A volt fideszes oktatási miniszter az egyik legnagyobb gondnak azt látja, hogy amennyiben az állami egyetem tulajdon- és felügyeleti jogát a kormány egy közalapítványnak átadja, azzal az alapítvány kuratóriumát a tulajdonosi jogok gyakorlójává teszi.

További alapvető gond szerinte, hogy a kuratóriumok tagjait élethosszra választják, akik lényegében leválthatatlanok. Ehhez hozzáteszi:

„Már az eddig alapítványi tulajdonba adott egyetemek kuratóriumainak személyi összetételéből világos, hogy mi vár a három nagy nem fővárosi egyetemre (Szeged, Debrecen, Pécs) és a Semmelweis Egyetemre.”

Nem mondja ki, mégis egyértelművé teszi, hogy a kormánypárthoz tartozó vagy ahhoz közelálló emberekből áll annak nyolc hazai egyetemnek a kuratóriuma, ami már alapítványi formában működik. Az SZTE esetében Nemesi Pál és Novák Katalin neve merült fel eddig, kötődésük a Fideszhez nem vonható kétségbe.

Pálinkás a hvg.hu megjelent cikkben arról is ír, hogy szerinte a magánegyetemekké alakított felsőoktatási intézmények a fizetős képzések irányába fognak elmozdulni. A magyar családok többsége pedig nem lesz képes annak ellenére sem komoly összegű tandíjat fizetni, hogy gyereküknek tehetsége miatt az egyetemen lenne a helye.

Mindennek beláthatatlanok a következményei, Pálinkás szerint „ez a már jelenleg is megosztott társadalom további szétszakításához vezet.”

Vagyis tovább csökken a társadalmi mobilizáció lehetősége. A képzetlen, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező szülők gyerekei nem vagy alig lesznek képesek kitörni öröklött társadalmi státuszukból.

Pálinkás József az alapítványi működés más veszélyeire is felhívta a figyelmet. A hazai egyetemeknek kifejezetten magas a költségvetésük. Nem csekély jelentőségű dolgok következhetnek abból, hogy állami támogatásból és uniós pályázatokból befolyó nagy összegű pénzek felett a jövőben egy kuratórium hozhat döntéseket. 

„Arra, hogy ezeket a pénzeket az építési-felújítási munkákra, a működéshez szükséges anyagok beszerzésére, informatikai fejlesztésekre kiknek a cégei nyerhetik el, szintén a kuratóriumoknak lesz döntő befolyása. Ráadásul ezek az intézmények ebből a szempontból már lényegében magánintézményként működnek majd”

– írja Pálinkás.

Ha jól értjük, a különböző, az egyetemeket érintő munkák elnyeréséhez közbeszerzésekre sem lesz szükség, vagy szűkebb körben, mint az állami egyetemek esetében. 

A volt fideszes politikus szerint az alapítványi egyetemeket irányító kuratóriumok azzal, hogy megszűnik az oktatók közalkalmazotti jogviszonya, lényegében bármelyik oktatótól bármikor megválhatnak.

„Elbocsáthatnak világhírű tudósokat, és kinevezhetnek mérhető tudományos teljesítménnyel nem rendelkező kegyelteket”.

Vagyis, korántsem biztos, hogy az oktatói munka minősége és a tudományos teljesítmény lenne a mérvadó az oktatókról hozott döntések kapcsán.

Pálinkás úgy gondolja

„a hatalom kegyéből élethosszig tartóan pozícióba juttatott kuratóriumok elnökei és tagjai természetesen bele fognak szólni az egyetem minden ügyébe.”

Szerinte egy kormányváltás esetén sem járható út, hogy a magánkézbe került egyetemeknek az állam nem folyósítsa tovább az állami hozzájárulást.

„Gondolhatja persze valaki, hogy egy új kormány nem ad majd pénzt a működésre. Ekkor kerül igazi hatalmi pozícióba a háttérből a Fidesz-hálózat. Az oktatók, a hallgatók és az egyetemi klinikákon gyógyulást keresők egyszerre fognak a kormány ellen fordulni.”

Mindezek alapján talán még azt sem túlzás kijelenteni, hogy az állami egyetemek alapítványi működésbe történő átszervezése kapcsán az első Orbán-kormány oktatási miniszterének, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének véleménye borúlátásban talán túltesz még az ellenzéki politikusokén is. Ezt azért szokványosnak aligha nevezhetnénk.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: alapítványi egyetem egyetem felsőoktatás kutatás oktatás Orbán-kormány Pálinkás József
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés