• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Pont úgy értünk az ingyenes parkoláshoz, ahogy a focihoz. De mit szól hozzá a szakma?
Szegeden 2021. január 14. 09:56

Pont úgy értünk az ingyenes parkoláshoz, ahogy a focihoz. De mit szól hozzá a szakma?

A SASMob Szeged szervezett egy kerekasztal-beszélgetést arról, amiről mindenkinek van véleménye, mindenki meg van róla győződve, hogy az ő véleménye a helyes – és közben hosszú perceket keringünk Szeged belvárosában reménykedve abban, éppen kiáll valaki és be tudunk állni a helyére az autónkkal. Közlekedés-szakértők beszéltek az ingyenes parkolás okozta járgányhelyzetről.

Hirdetés
Hirdetés

Haragszunk az autókra?

Nem. Sőt, csak van egy olyan kapacitás-maximum, amit ha túllépünk,

  • akkor beáll a forgalom,
  • akkor tele lesz a belváros,
  • akkor dugók vannak,
  • akkor nem lehet átjönni rendesen a Belvárosi hídon.

És azt azért mindenki érzi, látja, tapasztalja, hogy jó ideje Szeged kimaxolja a közlekedési kapacitásait. A reggeli dugóban állás (Újszegednél) mindennapos, ugyanakkor kér lenne azt is tagadni, hogy amióta a koronavírus-járvány miatti védekezés része az ingyenes parkolás,

  • sokkal többen használják az autójukat,
  • sokkal hamarabb fogynak el az egyébként fizetős parkolóhelyek,
  • sokkal tovább állunk ott az autónkkal – hiszen ingyen van.

Pedig.

Ezekről a pedigekről, a pedigek megoldási lehetőségeiről beszélgetett a SASMob projekt keretében Csüllög Imre, Magyar Kerékpárosklub képviseletében, Majó-Petri Zoltán, Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója és Vincze Tibor, közlekedésmérnök, a kérdező Szerdahelyi Mátyás volt.

A Járgányhelyzet – Az ingyenes parkolás mérlege Szegeden beszélgetés a kályhától indult: miért kell egyáltalán a parkolásért fizetni. A választ mindenki tudja igazából, mégis szeretjük elfelejteni: egész egyszerűen szabályozni kell azt valahogyan, amit sokan szeretnénk használni.

– Az autózásnak vannak olyan külső környezeti hatásai is, amiket az autós nem fizet meg. A parkolási díj ösztönző: amikor reggel megtervezem az utamat, gondoljam végig, hogy biztosan autóval kell-e mennem. És arra is ösztönöz a parkolási díj, hogy a lehető legrövidebb ideig használjam a fizető parkolót – mondta Vincze Tibor, aki azt is megjegyezte, a fizető parkolás Szegeden a nyolcvanas években jelent meg: a Széchenyi téren és a Mars tér környékén parkolóőröknél kellett fizetni a parkolási díjat. Akkor húsz forint volt a „helypénz”. Az övezetes parkolózónás rendszer pedig már huszonöt éves. Az meg kifejezetten szegedikumnak számít, hogy a parkolásból befolyt összegeket a szegedi közösségi közlekedésbe forgatja vissza a város.

Parkolók Szeged belvárosában: a kerékpárosok mindig találnak helyet, az autósok mostanában szinte soha (illusztrációk: Szabó Luca)

Majó-Petri Zoltán arról is beszélt, ha mindenki szabályosan parkolna Szegeden a zöld és a sárga zónákban, akkor összesen négyezer autót lehetne bezsúfolni ennek a két övezetnek a parkolóiba. Ennél viszont sokkal több autó akar megállni a belvárosban. A zöld zónában egy átlagos fizetős hétköznapon az átlagos parkolási idő negyvenkét perc. Azt szokták mondani, az a jó, ha ez az idő egy óra alatt van. Akkor alakulnak ki a legkönnyebben anomáliák a belvárosi közlekedésben és parkolásban, ha ez az idő egy óra felett van.

Hogy miért van szükség a parkolási díjra és miért „nehéz” most, hogy ingyenes a parkolás?

Ezt igazából a szegediek egy része már eddig is tapasztalhatta a saját bőrén: a szabadtéri előadásai rendre megmutatták minden egyes előadás alkalmával, hogy mennyire nehéz parkolóhelyet találni, ha az a parkolóhely ingyenes, mennyire törekszik mindenki arra, hogy a lehető legközelebb álljon meg a Dóm térhez, és ezért akár többször is köröz a tér körül, illetve olyanok is voltak jó páran, akik előre beálltak, hogy biztosan legyen helyük.

A koronavírus-járvány és az ingyenes parkolás bevezetése a közlekedési szakma szempontjából abból a szempontból mindenképpen jó volt, hogy világosan megmutatta, parkolási díj nélkül nemcsak Szeged, minden magyar nagyváros belvárosa, a főváros is, elesik.

– Most úgy van tele a belváros, de nemcsak Szeged belvárosa, Debrecené is, például, hogy nagyon sokan home office-ban dolgoznak, és a klinikák környékén sincs az a megszokott, nagy fogalom, ami a járványhelyzet előtt volt. Ha ez a forgalom is lenne, reggel kilenc körül egyáltalán nem tudnánk bejutni sem a belvárosba – mondta Majó-Petri Zoltán.

A rugalmas járműhasználat lenne a legoptimálisabb. Ennek szerves része lenne a kerékpár

Csüllög Imre azt jegyezte meg, fizetne senki sem szeret, ami ingyen van, az milyen jó, ehhez képest neki az meglepetés, hogy sokakból váltott ki ellenérzést, hogy az említettek miatt képtelenség parkolóhelyet találni. Vincze Tibor szerint is itt van a „rosszaság kulcsa”: kisebb a mobilitás a városban, mégis tovább tart parkolóhelyet találni.

  • Biztonságosak-e a vírus szempontjából a közösségi közlekedési eszközök?
  • Tényleg hungarikum-e az ingyenes parkolási intézkedés?
  • Hogyan változnak a mobilitási szokások a járvány alatt?
  • Van értelme ekkor erősíteni a közösségi közlekedést?

Nézzék meg a SASMob szervezte beszélgetést!

Garai Szakács László

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Csüllög Imre járvány koronavírus közösségi közlekedés Majó-Petri Zoltán pandémia SASMob Szegedi Közlekedési Kft. Szerdahelyi Mátyás SZKT világjárvány Vincze Tibor ingyenes parkolás parkolás