A külpolitikai mozgástér várható változása 2021-ben – Szicherle Patrik elemzése

Új amerikai adminisztráció

A világpolitikai körülményeket tekintve a legfontosabb különbség az lesz 2020-hoz képest, hogy az új amerikai adminisztráció Joe Biden vezetésével sokkal kritikusabb lesz az illiberális rezsimekkel szemben, beleértve Washington szövetségeseit is. Bár a katonai és gazdasági kapcsolatok szükségszerűen erősek maradnak majd, az Egyesült Államokkal, a washingtoni kritikák az eddiginél jóval élesebb politikai konfliktusokhoz vezethetnek.

A kormányzati retorika belföldön ezt a kormányfő korábbi Donald Trump melletti kiállásának eredményeként tálalja majd, és a kormányzati irányítású média egy része számos üzenetben céloz majd a lezajlott amerikai bírósági eljárások által már cáfolt állítólagos választási visszaélésekre az amerikai elnökválasztáson, kétségbe vonva Joe Biden hitelességét. Jellemző, hogy a Fidesz-közeli propaganda utóbbi napok washingtoni eseményei kapcsán már nem tudott a Trumptól elfordult Fox Newsra vagy más jobboldali forrásokra hivatkozni, hanem például a szélsőjobboldali összeesküvés-elméleteket terjesztő Newsmax tévécsatorna alapján állították, hogy a Capitolium ostromában baloldali aktivisták vettek részt.

Ez a narratíva a Fidesz politikai stratégiájához illeszkedve a kormánypárti szavazók bizalmát csökkentheti tovább az Egyesült Államokban, így megágyazva az amerikai kritikák elutasításának, illetve azt sugallja, hogy minden demokráciában vannak problémák, így a magyar kormányt sem szabadna kritizálni.

Nemzetközi szempontból Ukrajna kérdése marad a legfontosabb ügy a két ország viszonyában. Washington vélhetően erősebb nyomást gyakorol majd mind Magyarországra, mind Ukrajnára, hogy rendezzék kettejük konfliktusát, azonban egyelőre egyik oldal sem mutat politikai akaratot a megállapodásra, enélkül pedig Budapest tovább blokkolhatja majd Kijev nyugati integrációját.

Konfliktusok az Európai Unióban

Az Európai Bizottság szinte bizonyos, hogy a közelmúltban elfogadott jogállamisági mechanizmus alapján elkezdi vizsgálni a potenciális uniós költségvetést érintő visszaéléseket, bár az uniós bíróság döntésééig nem léptet majd életbe szankciókat. Több szereplő is jelezte, hogy kérvényezni fogják a bíróságtól, hogy gyorsított eljárásban döntsön, potenciálisan 4–6 hónapra szűkítve az eljárás hosszát. Az uniós törvényszék valószínűleg zöld utat ad majd a mechanizmusnak, tágan értelmezve annak rendelkezéseit. Az uniós jogállamisági kritikák, illetve a bírósági döntés vélhetően újabb masszív EU-ellenes kampányt szül a kormánypárt részéről, és a konfliktusok szakpolitikai szinten is erősödhetnek Brüsszel és Budapest közt.

A Fidesz mára szinte teljesen elszigetelődött európai pártcsaládjában, az Európai Néppártban (EPP), ugyanakkor kérdéses, hogy mikor válnak el a két fél útjai. Az EPP akkor tud határozni a Fidesz sorsáról, ha személyes csúcstalálkozót tudnak tartani, de a magyar kormánypárt, amennyiben érzi, hogy a tagságáról szóló szavazást elvesztené, vélhetően a pártcsalád döntése előtt jelzi majd kilépési szándékát. A miniszterelnök korábban jelezte, hogy ebben az esetben frakciószövetségben működnének együtt az EPP-vel a Parlamentben, de korábban felmerült az is, hogy a Fidesz csatlakozna az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládhoz, illetve EP-frakciójához.

Tovább erősödő keleti kapcsolatok

Mindeközben az Orbán-kormány folytatja keleti orientációjának erősítését, retorikai szinten mindenképpen. A tekintélyelvű rezsimekkel közös projekteket, mint Paks II vagy a Budapest–Belgrád vasútvonal a gazdasági újjáépítés kulcselemeiként tünteti fel a kabinet. Elindulhatnak a Török Áramlat magyar szakaszának munkálatai is, ezzel bezárulhat a Gazprom gyűrűje Közép- és Kelet-Európa körül, amivel megkerülheti Ukrajnát az Európába tartóm gázszállítások esetében, és erősítheti a Gazprom pozícióit az európai gázpiacon. Ezek a keleti közös projektek továbbra is minimális transzparencia mellett folytatódnak majd, hiszen a kormány szempontjából eddig sem az ország számára való megtérülés volt a fő kérdés, hanem az átláthatatlan finanszírozásból és lebonyolításból származó üzleti haszon bevonzása a kormánybarát üzleti köröknek.

A jelenlegi válság után Magyarország gazdasági újraindulása és a 2022-es választás előtti hazai gazdasági körülmények nem ezeken projekteken, hanem sokkal inkább az uniós források megfelelő felhasználásán múlnak majd. A kormány vélhetően a lehető leggyorsabban kiírja majd a pályázatokat a következő ciklus uniós projektjeire, és még 2021-ben igyekszik beindítani ezeket, hogy minél több forrást tudjon bevonni a gazdaságba a 2022-es választás előtti utolsó évben. Továbbra is kockázat, hogy az uniós források felhasználása a látványos, de hosszú távon a gazdasági felzárkózás szempontjából kevésbé hatásos projektekre koncentrál majd. Amennyiben a közbeszerzéseket a korábban megszokott módszerekkel bonyolítják le (például egyetlen jelentkező, bizonyos cégekre szabott feltételek vagy előre egyeztetett „ajánlatok”), akkor idővel Magyarországra súlyos uniós szankciókat szabhat ki az Európai Bizottság a Tanács egyetértésével.

Szicherle Patrik,
Political Capital

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!