• Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Karácsony Gergely: Az ellenzéki önkormányzatokat hétszer nagyobb mértékben érintik az elvonások, mint a kormánypártiakat
Túl a városon 2021. január 10. 10:46

Karácsony Gergely: Az ellenzéki önkormányzatokat hétszer nagyobb mértékben érintik az elvonások, mint a kormánypártiakat

Budapest főpolgármestere azt mondja, nem vele vagy Botka Lászlóval, vagy a többi ellenzéki polgármesterrel húz ujjat a kormány a meghozott intézkedéseivel, hanem két és félmillió emberrel, akik ilyen településeken élnek. Ráadásul a kormányzati elvonások a fideszes önkormányzatokat is sújtják, a fideszes szavazóknak is rossz. Szegedi látogatásán Karácsony Gergely arról is egyeztetett Botka Lászlóval, hogy a kormány és az önkormányzati szövetségek közös találkozóján azt fogja képviselni minden önkormányzat érdekében, hogy a kormány az iparűzési adó elvétele után településnagyságtól, polgármesteri pártállástól függetlenül kompenzáljon. A Szeged Televízió és a Szeged.hu interjúja.

Hirdetés
Hirdetés

– Amikor első beszédét elmondta a főpolgármester-választás után, akkor zöld és szabad Budapestről beszélt. A két dolog, úgy gondoljuk, összefügg, és e kettő miatt jött Szegedre is. Kezdjük a zöld programmal! Botka Lászlóval megnézett egy visszasajtoló kutat, ami egyike a szegedi zöld beruházásoknak. Milyen környezetvédelmi tapasztalatokat cserélték még ezen kívül?

– Érdeklődéssel és odafigyeléssel követem, mi történik Szegeden. Azt gondolom ugyanis, hogy a legnagyobb magyarországi önkormányzatnak is sokaktól van tanulnivalója. Botka László munkája nagyon sok inspirációt ad Budapesten is. Ez a szegedi beruházás, amit megnéztem, Magyarországnak, ahol számottevő a geotermikus energiavagyon, egy nagyon fontos fejlesztési lehetőség. Bár Budapestnek mások a geológiai adottságai, de ott is egy nagyon jelentős hasonló geotermikus vagyon van. Vannak terveink arra, hogy a budapesti távhőszolgáltatásban nagyobb mértékben használjuk ezt a megújuló energiaforrást. A szegedi tapasztalatok nagyon fontosak lesznek nekünk. De tudok a többi zöld beruházásukról, ismerem a közösségi közlekedésük rendszerét is, azt, hogy a kerékpáros közlekedésben is úttörő a város. Mondjuk, itt egy kicsit könnyebb, mint nekünk a budai hegyekben...

– Van-e esetleg olyan konkrétum, ami azonnal átültethető Szegedről Budapestre?

– A mostani látogatásomnak az volt elsősorban a célja, hogy a főváros távhőszolgáltató cége két, a szegedihez hasonló geotermikus kút fúrását tervezi évek óta. Épp ezért nekünk nagyon fontosak a mostani szegedi történések. Ezen túl a legsürgősebb megbeszélendőm az volt Botka Lászlóval, hogy hogyan reagáljanak a városok a helyi iparűzési adóval kapcsolatos kormányzati döntésekre...

– Lehet ezekre egyáltalán reagálni? Gondolunk itt arra, hogy egy ideje ötletbörze szintjén folynak a kormánynál a dolgok, és majdnem minden reggel egy friss Magyar Közlöny számol be arról, mi mindennel sanyargatják az önkormányzatokat.

– Valóban egy ideje úgy éljük a mindennapjainkat, hogy megnézzük, van-e friss Magyar Közlöny, és ha van, akkor abban nekünk mi a rossz. Sajnos lassan valóban napi szintűek ezek az élmények. Csütörtökön lesz egy egyeztetés az önkormányzati szövetségekkel a Belügyminisztériumban. Én úgy is, mint a Budapesti Önkormányzati Szövetség társelnöke és úgy is, mint a Magyar Önkormányzatok Szövetségének egyik vezetője azt az álláspontot fogom ott képviselni – erről is egyeztettünk Botka Lászlóval – hogy az iparűzési adó elvétele miatti kompenzáció legyen teljes és automatikus. Amit láttunk, hogy karácsonyi ajándékként a fideszes települések kaptak kompenzációt, az, hogy a számítások szerint az ellenzéki önkormányzatokat hétszer nagyobb mértékben érintik az elvonások, mint a kormánypártiakat, ezzel nem tudunk, és nem is akarunk együttélni. Épp ezért fogom ott is mondani – ha már a kormány meghozta ezt a szerintünk rossz döntést az iparűzési adó elvételéről, hiszen a vállalkozásoknak nem segít, az önkormányzatokat meg nagyon nehéz helyzetbe hozza –, hogy településnagyságtól, polgármesteri pártállástól függetlenül kompenzáljon a kormány.

(fotók: Iványi Aurél)

– Van ezeknek a találkozóknak valódi értelme? Az ünnepek előtt volt egy találkozó külön a megyei jogú városokkal. Ott Pécs polgármestere, Péterffy Attila volt az egyetlen ellenzéki városvezető. Jóval ez előtt az egyeztetés előtt, amikor a kormány hozzányúlt az iparűzési adóhoz is, akkor Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere volt a saját kormánya egyik leghangosabb és legkeményebb bírálója. Majd ennek a találkozónak a környékén elhalkult, majd örömmel köszönte meg azt az 1 milliárd 380 millió forintos szabadon felhasználható kormányzati támogatást, amit ő is és a többi fideszes megyei jogú város is kapott.

– Az biztos, hogy a kormány nem veszi annyira komolyan, amennyire kellene. Ettől még nekünk képviselni kell a városainkat, képviselni kell az álláspontunkat. Azért nem a tanácsrendszerben élünk, hanem azért vagyunk demokratikus önkormányzatok, hogy saját jogon kapjuk meg ezeket a forrásokat. Az a politika, hogy a „jó király” osztogat kegyeket azoknak, akik befogják a szájukat, az az önkormányzatiság lényegétől teljesen ellentétes. Nekünk egy igazi politikai erőnk van: azoknak a polgároknak az ereje, akiket képviselünk. Ennek a politikának egyébként a kormánypárti települések is a kárvallottjai. Az önkormányzatiságnak az a lényege, hogy vannak az önkormányzatnak saját bevételei is. Ahogy egy polgár attól független, hogy van saját jövedelme és nem segélyért megy a polgármesterhez, ugyanúgy, társadalmi szinten az önkormányzatok attól szabadak, hogy a bevételeik nem a politikai pártállástól függnek. Azt gondolom, most a kormány nem velem, vagy Botka Lászlóval húz ujjat, hanem két és félmillió magyar emberrel, akik erre nagyon erősen emlékezni fognak, amikor elmennek majd szavazni 2022-ben. A kormány helyében nagyon félnék ettől a két és félmillió embertől. Az szerintem általánosságban elmondható minden ellenzéki vezetésű településről, Budapestről biztosan: 2022-ig tudunk számolni. Addig el tudjuk vinni a várost, fogunk tudni fontos fejlesztéseket megvalósítani, a Lánchíd felújítását elindítjuk, a 3-as metrót, amin önmagában többen utaznak, mint az egész országban a MÁV-on, megcsináljuk, de ha 2022-ben nem változik a kormány hozzáállása, vagy maga a kormány, akkor Budapest nem lesz finanszírozható. És nem azért, mert nem tennénk meg mindent azért, hogy spóroljunk, hiszen már elfogadtunk egy nagyon nagy takarékoskodási csomagot. De nem vagyok hajlandó a budapestieknek nyújtott közszolgáltatások minőségét azért rontani, mert Orbán Viktor éppen bal lábbal kelt fel, és hirtelen azt gondolja, az önkormányzatok az ellenfelei és nem a koronavírus-járvány, meg a gazdasági válság.

– Ha már korábban említette a kerékpáros közlekedést: évek óta zajlanak Szegeden a szisztematikus fejlesztések, kerékpárutak épülnek, újulnak meg, nagyon nagy a kerékpárt használók aránya, azoké is, akik munkába járnak vele, és azoké is, akik kedvtelésből bicikliznek. Budapest a szegedi kerékpáros megoldásokból mit hasznosíthat?

– A kerékpáros közlekedés arányának növelése összvárosi cél, nemcsak a kerékpárosokról szól. Hiszen egy biciklivel több, egy autóval kevesebb – és mindenki kevesebb autót szeretne a városban. Ott, ahol egy kicsit több a tér, ahol szabadon lehet azt használni, ott a biciklizés és a város élhetőségének szempontjai teljesen összekapcsolódnak. A szegedi kerékpáros megoldásoknak a komplexitás a lényege. A közlekedés egyes szereplőit nem lehet önmagukban előnyben részesíteni, vagy hátrányos helyzetbe hozni. Szeged abban jár elöl jó példával, hogy úgy hangol finoman össze mindent, hogy a város élhetőségét növeli.

– Szeged joggal lehet büszke a szociális bérlakásprogramjára is. Budapesten mi a helyzet a bérlakásokkal?

– A bérlakások területén egész Magyarország nagyon le van maradva. Egy kicsit úgy örököltük meg ezt a helyzetet, hogy a rendszerváltás idején az volt a legfontosabb, szabaduljanak meg az önkormányzatok ezektől a bérlakásoktól, úgy tekintettünk erre a lakásállományra, mint valami szocialista csökevényre, miközben Bécsben a lakásállomány negyven százaléka valamilyen közösségi tulajdonban van. A lakhatási válság most, a koronavírus-járvány idején nem tűnik annyira égetőnek. De ha túl leszünk a járványon, újra nagyon komoly lakhatási problémák lehetnek, lesz feladatuk az önkormányzatoknak. Budapesten a bérlakások jelentős része a kerületeknél van, a fővárosnál viszonylag kevés az ilyen ingatlan. Mi, már a fővárosi önkormányzat, a bérlakásaink jelentős részét Szegedhez hasonlóan felújítottuk és bérbe adtuk, ezt a programot az elkövetkező években is folytatjuk, az a célunk, hogy ne legyen olyan ingatlanunk, amely elzárva, üresen áll. Azt látom, hogy Szeged, és a hasonló szellemiségben gondolkodó települések tudják azt, hogy a bérlakás egy progresszív, előrevivő dolog. Nyilván ehhez is pénz kell, de azt gondolom, bérlakást építeni, felújítani az első számú önkormányzati feladatok egyike.

– Az ellenzéki városvezetők a választás után szövetségre léptek, hogy segítsék egymást. A koronavírus-járvány alatt a budapestiek és a szegediek is azt tapasztalják, a kormány nem éppen segítőkész.

– Az biztos, egy-egy ilyen polgármesteri találkozón sokkal szívesebben beszélgetünk arról, mi mindent tudunk megcsinálni, mint arról, mi mindenre nincsen lehetőség a kormány intézkedései miatt. Azt gondolom, minden polgármesternek az az egyik legfontosabb erkölcsi alapállása, hogy a mindenkori kormányt partnerként kezeli azért, hogy a települését fejlessze. Nincs ma Magyarországon olyan, bármilyen pártállású településvezető, aki ne keresné a partnerséget. De a partnerséghez mindig két szereplő kell. Ma úgy tűnik, a jelenlegi kormány nem tekinti partnernek az önkormányzatokat, főleg nem azokat, amelyeket saját polgárai bölcsessége miatt ellenzéki polgármester vezet. Szerintem a fideszes és az ellenzéki szavazó ugyanúgy szeretne felszállni a villamosra, szeretné, ha jó minőségű ivóvíz folyna a csapból – ez és az ehhez hasonló kérdéseknek nem kellene, hogy politikai kérdéseknek lennie. De sajnos azzá váltak. És bár több, mint két és félmillió ember él olyan településen, amelynek a vezetője nem kormánypárti, úgy tűnik, a kormány ezeket az állampolgárokat másodrendűként kezeli. Ne felejtsük el, hogy az a pénz, ami hiányzik a szegedi költségvetésből azért, mert a kormányzati megszorítások miatt nem folyik be az iparűzési adó vagy nincsenek parkolási bevételek, ezt a pénzt nem a polgármester viszi haza, ez a pénz nem a politikusoké, ez a pénz azokból a közszolgáltatásokból hiányzik, amit a szegediek joggal várnak el napi szinten. Nem az a kérdés, hogyan veszünk ezekből vissza, hanem, hogy hogyan tesszük ezeket jobbá. Márpedig pénz nélkül ezt nehéz megcsinálni. Egy rövid időszakot, amikor a járvány miatt visszaesik az önkormányzat bevétele, azt túl tudja élni egy település. De azt, hogy egyszerre kell a járvánnyal, annak gazdasági hatásaival és a kormányzati megszorításokkal szembenéznünk, az a jóból is sok lenne, ebből a rosszból meg még inkább.

– Vannak erre rövid távú válaszlépéseik az önkormányzatoknak? Vagy ez lesz 2022-ig: megszorítások, sanyargatás?

– Az biztos, hogy Magyarországnak olyan kormányt kívánok az országgyűlési választások után, amely az önkormányzatokat partnerként kezeli és nem ellenfélként. Addig persze valahogy ki kell húznunk. Nem lesz könnyű. Fontos tudni, hogy az önkormányzatoknak sokkal kisebb a mozgástere, mint a kormánynak. A kormány megteheti azt, meg is tette, hogy eladósodjon. Elképesztő mértékben adósodik el a magyar állam. Ezt nem feltétlenül akarom kritizálni. Most azt próbálják csinálni, hogy hitelből megpróbálják felpörgetni a gazdaságot. Ez csinálja az Európai Unió is, amikor kötvényeket bocsát ki, ezt csinálja a magyar állam, amikor állampapírokat bocsát ki. Az önkormányzat ilyet nem tud megtenni, mert ehhez kormányzati engedély kell, amit – természetesen – nem kap meg. Az állam meg tudja azt tenni, hogy mondjuk emeli az autópályadíjakat. Nekünk megtiltja a díjemeléseket. Nem mintha feltétlenül ezt szeretnénk, de mondjuk azt, hogy egy önkormányzat az infláció mértékében felemeli mondjuk a helyi menetjegy árát, azt azért nem ördögtől való dolognak. Ez nekünk meg van tiltva. Most az a hozzáállás, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kisökörnek. Ez önmagában felháborító. Az önkormányzatok ugyanis szövetségesei a kormánynak függetlenül az összes politikai vitától. Minket, polgármestereket azért választottak meg, hogy Szegedet, Budapestet – a településeket képviseljük. A magyar kormányt meg azért, hogy minden magyart képviseljen. Ezzel az alapvető erkölcsi és politikai elvárással megy szembe a kormány.

– Maradva a 2022-es választásoknál, összefogott a teljes ellenzék, és készült egy közös, hatpontos nyilatkozat is arról, mit szeretnének csinálni választási győzelem esetén. Milyen esélyeit látja ennek az ellenzéki összefogásnak?

– Az ellenzéki pártoknak úgy tűnik, kellett két parlamenti ciklus, hogy megértsék, külön-külön semmire sem mennek. Nehéz ezeknek a pártoknak együttműködni, hiszen nagyon különböző helyekről jöttek, de Magyarország jövője talán megér annyit, hogy ezeket a múltbéli dolgokat félretegyük. Azt is lehet látni, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben volt egy gazdasági növekedés, hiszen együtt nőtt az európai gazdasággal. Ez valamilyen szinten lecsorgott az átlagpolgárokhoz is, még ha nem is eléggé. Most ez a tendencia megtört. És sokan felteszik a kérdést, hogy a kormány jól kezeli-e a válságot azzal, hogy ebben a nehéz helyzetben is sokkal több jut azoknak, akiknek eddig is sokkal több volt. Azt gondolom, 2022-ben érdemi esélye van az ellenzéknek. Ezt a választást az ellenzék meg tudja nyerni. De még nagyon sok feladat van előttünk. Az nagyon fontos, hogy van egy víziónk egy másik Magyarországról. És ez a vízió nagyon sok település, például Szeged önkormányzati politikájából is kiolvasható: hogyan tudunk zöldebb energiát adni, hogyan tudjuk a közszolgáltatásokat biztosítani, egy élhetőbb várost kialakítani – ez mind-mind fontos mozaikja annak a jövőképnek, amelyet az ellenzék Magyarországnak kínálhat. Ezért azt gondolom, az ellenzéknek nagyon fontos kiindulópontja mindaz, amit az ellenzéki városvezetők kínálnak, nyújtanak. Fontos az ő teljesítményük.

– Ehhez a választáshoz kell egy miniszterelnök-jelölt is. Az ön nevét is sokan emlegetik ennek kapcsán.

– Nagyon fontos, hogy ne egy olyan vezérkultuszú ellenzéket építsünk, mint amilyen a Fidesz, azaz, ha a vezér megvan, minden megvan. Nyilván kell egy vezető, de az ellenzéknek nem egy vezérre van szüksége. Nagyon fontos, hogy a program jól összeálljon, hogy mit ajánlunk a jövő Magyarországának. Illetve, hogy az előválasztásnak a technikai részleteiben meg tudjunk állapodni. Ha ezek összeálltak, akkor jöhetnek a személyi kérdések. Büszke vagyok arra, hogy Budapest főpolgármestere lehetek. Nem vagyok hozzászokva a különböző bársonyszékekhez és nincs olyan motivációm, hogy akkor most még nagyobb feladatot vállaljak. Hogy mi lesz az ellenzéki politizálásban a szerepem, az később kiderül, azt tartom fontosnak, hogy összeálljon az egység és a szolidáris Magyarország víziója, amire érdemes lesz szavazni.

– A közös hat pontban van-e valamilyen erősorrend, vagy az ott olvashatókat bárhogyan egymás alá írhatták volna?

– Azt gondolom, ezekben a pontokban mindenki megtalálhatja magának a legfontosabbat. De ez az a hat pont, amire fel lehet építeni egy közös politikát. Nagyon fontos, hogy az ellenzéknek ne csak az legyen az üzenete, hogy nem akarjuk a Fideszt. Az, hogy a társadalmi béke megteremtése, a szolidaritás, a versenyképesség, a jövőbe vetett hitünk ezeken a pilléreken nyugszik valóban reményt keltő. Nincs erősorrend a hat pontban, mind kell ahhoz, hogy Magyarország felemelkedhessen és éljen azzal a lehetőséggel, amit az Európai Unió biztosít a tagállamoknak, hiszen ne felejtsük el, az elkövetkezendő években soha nem látott mennyiségű forrás áll majd rendelkezésünkre. Arról is kell majd döntenünk 2022-ben, ezt a pénzt a kevesek további gazdagodására használjuk majd, vagy a többség boldogulására. Ha marad a mostani kormányzati politika és a gazdagok lesznek még gazdagabbak, akkor Magyarország egy történelmi esélyt fog elbaltázni.

Rácz Csaba–Garai Szakács László

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Budapest főpolgármester helyi iparűzési adó járvány Karácsony Gergely koronavírus pandémia világjárvány