Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2021. január 5. 08:05 Forrás: Szegedi Tükör

Élet a koronavírus-járvány után, 2. rész: mindig kell lennie egy B tervnek

Mit mond a szociológus, a korábbi országos tisztifőorvos, a színész és az Index egykori főszerkesztője arról, hogy mi lesz a Covid után, mit tett velünk a koronavírus, és hogyan, miben változhat majd meg az életünk, ha véget ér a járvány? A Szeged Tükör körkérdése.

Hirdetés

Vásárhelyi Mária szociológus, a szociológiatudomány kandidátusa, az MTA tudományos főmunkatársa

– Nem hiszek abban, hogy óvatosabbak leszünk, és abban sem, hogy jobban megbecsüljük a normális életet. A történelmi példák nem ezt támasztják alá, és nem ezt támasztja alá az emberek mostani viselkedése sem. A járvány első hullámának múltával az emberek nagyon könnyen visszatértek a pandémia előtti életük gyakorlatához.

Az online tér sokkal jelentősebb szerepet fog játszani az életünkben a járvány után, éppen azért, mert kényszerűen sokat tanultak, sok készséget elsajátítottak az emberek a mögöttünk hagyott hónapokban. Nem vagyok meggyőződve az otthonról végzett munka előnyeiről, mert a munkahelyek nyújtotta szakmai és emberi közeg semmivel sem pótolható. Nagyon fontosnak tartom ezzel kapcsolatban a munkahelyi vezetők visszajelzéseit, amelyek hiányoznak a home office-ban. Mindez elbizonytalanodáshoz vezet. Az emberi árnyoldalait látom az otthoni munkavégzésnek, amely fizikailag és szellemileg kimerítőbb a munkavállalónak.

Nyugdíjas vagyok, egy kimenő generáció tagja. Soha nem éltünk meg tartós és mindenkit érintő válságot. Ha elkeseredem a mostani járvány miatt, azzal vigasztalom magam, hogy szüleinknek és nagyszüleinknek mennyivel szörnyűbb dolgokat kellett megtapasztalniuk életük során, mint nekünk. Ehhez mérten nincs okom panaszra. Még akkor sem, ha ez inkább vigasztalásnak számít, mert nehéz elfogadni mindazt, ami most velünk történik. Mindenki szorong és bizonytalan. Részben azért is, mert nem hisszük el az állam közvetítette, a járványhelyzetre vonatkozó tényeket.

Dull Szabolcs újságíró, az Index korábbi főszerkesztője

– Betegség, lélegeztetőgép, halálesetek, kijárási tilalom, bezárkózás, munkanélküliség, gazdasági válság – sajnos sokáig lehetne sorolni mindazt a sok bajt, amelyet ránk hozott az élet szinte minden területén a koronavírus-válság. Szentségtörően most mégis inkább a koronavírus-helyzet egyik pozitív hatásáról szólnék. A koronavírussal párhuzamosan ugyanis egy másik vírus is jól érzékelhetően elkezdett tombolni – az álhírek, tévhitek és megtévesztő információk ráadásul gyorsabban is terjednek. A legváratlanabb pillanatokban csaphatnak le ránk a közösségi oldalakon a vírustagadók, vakcinát elutasítók vagy éppen ártalmas csodaszert reklámozó kuruzslók. Egyesek fájó ostobaságból, mások hideg pénzügyi számításból terjesztik ezeket az álhíreket. Ám ez ellen szerencsére már ismert az ellenszer: ezért kellenek a hiteles újságok, illetve a megbízható és megvesztegethetetlen újságírók. Tavaly emberek millió érezhették világszerte, mennyire fontos, hogy legyenek hiteles hírforrások, amelyek megírják a valóságot, még ha fájó is. Amelyeknek elhisszük,

  • hogy a koronavírus sajnos létezik,
  • hogy nem világméretű összeesküvés áldozatai vagyunk,
  • hogy a forró fürdő vagy az egész test alkohollal való permetezése nem jó módszer a fertőzés elkerülésére,
  • hogy 10 másodperces lélegzet-visszatartással nem lehet megállapítani a fertőzöttséget,
  • és hogy a fokhagyma fogyasztása
  • vagy az egyszerű vízivás

nem véd meg a koronavírustól.

Bizony, a WHO, az Egészségügyi Világszervezet szerint ilyen álhírek terjedtek fénysebességgel.

Kellenek a hiteles hírforrások, mert ezekből tudhatjuk meg azt is, mire számíthatunk, ha megbetegszünk, mi a helyzet a kórházainkban, és milyen hősies munkát végeznek mindeközben az egészségügyi dolgozók. A hiteles hírforrásokból tájékozódhatunk, milyen lényeges dologról beszélt (vagy éppen nem beszélt) az operatív törzs, illetve hogy mit is hirdettek ki éjszaka a Magyar Közlönyben. És ezeknek a hiteles hírforrásoknak hihetjük majd csak el, hogy visszatérhetünk a normális kerékvágásba. Használjuk tehát az álhírek, fake news-ok és téveszmék ellenszerét: a hiteles híroldalakat! De ne csak a koronavírus idején, hanem azután is. Hiszen ezek nem egyszerűen orvosságok, hanem olyanok, mint a vitamin: akkor is szükség van rájuk, ha éppen nem terjed semmilyen járvány.

Szilágyi Annamária színművész

– Próbálunk megbirkózni ezzel a helyzettel, de nem túl könnyű. Egy ilyen veszélyekkel teli helyzetben az ember nagyon sok mindenre rájön. Nekünk, színészeknek most, hogy be kellett zárni a színházakat, lényegesen több időnk marad egy darab kidolgozására, mint amikor benne élünk a taposómalomban. A vágy is felerősödik, hogy újra játszhassunk a színpadon. Most is próbálunk, igyekszünk ebből a helyzetből kihozni a maximumot. Úgy látom, a járvány miatt teljesen átalakul a világ. A családdal például karácsony előtt megbeszéltük, nem ajándékozunk egymásnak. Biztos vagyok benne, hogy a járvány hatására nagyon sok minden értékelődik át az emberek fejében. Bennem biztosan. A legfontosabb, amit most megtanultam, hogy mindig kell lennie egy B tervnek. Semmi sem biztos az életben, erre kell felkészülnünk. A mi életünkben ilyen váratlan helyzet, mint amivel most szembesített bennünket a járvány, még nem volt. Ilyenkor az első reakció a pánik, de azután mégis úrrá kell lenni a félelmünkön. Kénytelenek vagyunk megtanulni, ne essünk kétségbe, hogy fel tudjuk vértezni magunkat valamivel. Akinek eddig is fontos volt, hogy hogyan, milyen minőségben él, annak ez a járvány levonulása után is ugyanolyan fontos lesz. Akit pedig eddig is csak a pénz motivált, azt ezután talán még jobban fogják érdekelni az anyagi javak, azért, mert egy ilyen helyzetre nem lehet másként felkészülni, csak ha az embernek vannak tartalékai. Engem megváltoztatott a járvány. Noha eddig is érzékeny voltam szociálisan, ezután még inkább az leszek. Keresni fogom a lehetőséget, hogyan tudok segíteni azoknak, akik teljesen kilátástalan helyzetbe kerültek.

Falus Ferenc orvos, korábbi országos tisztifőorvos

– Igyekezni fogunk majd, hogy az élet visszaálljon a járvány előtti rendbe, de azt hiszem, nem fog. A családi és baráti kapcsolatokat kommunikációs értelemben erőteljesen átalakította a járványhelyzet azzal, hogy azokat a digitális irányba tolta el. Ez a hatás tartós lesz. Sokáig velünk marad a bizalmatlanság a másik emberrel szemben, akiről azt gondolhatjuk, hogy megfertőzhet bennünket. A járványhelyzet egyik társadalmi hatása, hogy bizonyos szakmák felértékelődtek. Itt nem kizárólag az egészségügyben dolgozókra gondolok, hanem például a busz- és villamosvezetőkre vagy a bolti pénztárosokra. Egyértelműen elkezdődött az egészségügy felértékelődése Magyarországon. A jövedelmi skálán eddig a sor végén kullogtak az ágazat bérei, de ez jelentősen változni fog már a közeljövőben.

A társadalmat leginkább arra döbbentheti rá a koronavírus-járvány, hogy mennyire törékeny az életünk, és hogy a dolgaink milyen gyorsan és erőteljesen változhatnak meg. Döntő módon befolyásolja a járvány az ingatlanpiacot, a webes vásárlásokat, az ételrendeléseket és az oktatást. Korábban nem gondoltuk volna, hogy szinte egyik napról a másikra át lehet állni az online oktatásra. Igaz, ezzel kapcsolatban nyitott kérdés, hogy ennek a típusú oktatásnak milyenek lesznek az eredményei. Fogalmunk sincs, hogy milyen hosszú távú hatásai lesznek a koronavírus-betegségnek mindazokra, akik akár súlyosabb, akár enyhébb formában már átestek rajta.

A Szegedi Tükör körkérdésének első része itt olvasható.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Dull Szabolcs Falus Ferenc járvány koronavírus pandémia Szegedi Tükör Szilágyi Annamária Vásárhelyi Mária világjárvány
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés