Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2021. január 3. 16:36 Forrás: Szegedi Tükör

Mindig reménykedünk, hogy jobb lesz

Milyen volt 2020? Mit vár 2021-től? Évértékelő és jövőbe tekintő. Aki kérdez: a Szegedi Tükör. Aki válaszol: Szabados Ágnes műsorvezető, Czutor Zoltán zenész, Kiss Ágnes bábszínész és Puskás László vendéglátós.

Hirdetés

A nyelv jól tükrözi a körülöttünk lévő világot. Így lett 2020-ban az év szava: a lezárás. Természetesen benne volt az első ötben a koronavírus és a szociális távolság is a Guardian beszámolója szerint.

Az élet majd visszatér

Szabados Ágnes, az RTL Klub Híradójának műsorvezetője, riportere: – Fájdalmas volt megélni, hogy a járvány szinte kihúzta a lábunk alól a talajt. Ettől függetlenül próbáltam valami mást is csinálni, igyekeztem a „dobozon” kívül gondolkodni. Jött egy ötletem, és ha valakinek van egy jó gondolata, akkor azt a körülményektől függetlenül meg kell valósítani. Nem szabad hagyni, hogy a félelmeink irányítsanak bennünket! A munkámat nem tudta tönkretenni a járvány, az emberek ebben a helyzetben is kíváncsiak a hírekre, sőt, ilyenkor van igazán szükség a hiteles hírforrásra. Persze, nekem is több szabadidőm lett, sok elmaradásomat tudtam bepótolni. Sőt, két olyan álmomat is megvalósítottam, ami teljessé teszi az életemet a híradózás mellett: könyvesboltot nyitottam és könyvkiadót alapítottam. Inkább ezekre emlékszem majd vissza 2020-ból, nem a járványra. Abban bízom, hogy 2021 ennél is jobb lesz, azok a dolgaim, amelyek tavaly elindultak, végképp beérnek és eredményes év lesz!

Soha nem volt még olyan nagy szükség az életünkben könyvekre, mint most. Igaz, hogy az olvasás magányos tevékenység, de a könyvek mindig összekötnek bennünket. Ha magányosak vagyunk, ott vannak a történetek, amelyek elfelejtetik velünk a mindennapok bajait, nehézségeit, elrepítenek bennünket egy másik világba a szürke hétköznapokból.

Úgy gondolom, hogy 2021 jobb lesz, mint a 2020-as év, igaz, mindig reménykedünk abban, hogy a következő esztendő jobb lesz, de 2020-at nem lesz nehéz felülmúlni. Igaz, nekem a tavalyi év is – a járványtól eltekintve – fantasztikus volt.

Mindenből már csak helyettesítő van

Czutor Zoltán, zenész, szövegíró, a Belmondo együttes alapítója: – Ideálisan indult a tavalyi év. Rég látott perspektívák biztattak. El is bíztam magam. Aztán egyik napról a másikra valami olyan érzés kerített hatalmába, mintha a majrésok túszul ejtették volna a világot. Igen. Van egy elég aljas járvány. De hát én tényleg annyira fontos voltam, hogy ha másnak a környezetemben ez nem is okozott súlyos tüneteket, miattam voltak olyan kedvesek leállítani az egész világot? Igen, úgy néz ki, mivel amikor ez a kisgenyó belém került, eléggé rosszul voltam, de közeli és távoli környezetemben mindenki megúszta sokkal olcsóban. Én meg még kórházba is kerültem, de akkor is azt éreztem, hogy miattam aztán ne tessék már megállítani az emberiség életét!

De addigra már a „boldogkőik” és „gődények” vitájától lett zajos az élet és elhalkult a józan mérlegelés, az arányos kezelés hangja, a világ lebénult. Új frontok nyíltak, és jött, hogy válassz magadnak csapatot: vírustagadók vagy karanténtálibok. De én egyik se... Egy így lebénult világtól meg ugyan mit várjak? Itt ezer más hülyeség mellett most már nem lehet viccet csinálni egy vírusból sem. Nem lehet berúgva éjszaka hazatámolyogni és szidni a rivális focicsapat drukkereit. Nem lehet ölelni, csókolni, vagy egymás arcába köpködve énekelni a refrént a kedvenc fesztiválunkon.

És bár a Jóisten nyilván a tenyerén hordoz (jönnek a nekem fizető tévéműsorok, meg a henyélő celebség), de mindenből már csak helyettesítő van, és így mit tegyek az ölembe pottyant rengeteg kedveléssel? Mesterséges gyűlés, virtuális iskola. Online szerelem, képernyőre koccintás.

Lesz még világ 2021-ben? Lesz hova menekülni a félni akarók elől? Lesz még élet? Ha úgysem, akkor meg mire vigyázunk ennyire?

Csak az biztos, hogy minden bizonytalan

Kiss Ágnes bábszínész, a Kövér Béla Bábszínház igazgatója: – Sok jó is ért 2020-ban, ebben a mindenkinek nagyon nehéz időben. Júliustól új és izgalmas szakasz kezdődött az életemben, a bábszínház igazgatója lettem. Szabadúszó bábszínész voltam és a civil szférából jöttem, így ez a munka új kihívásokat is tartogatott a számomra. Szerencsére Schneider Jankóval, aki a színház első művészeti vezetője, vállvetve dolgozunk az ügyért, amit bábszínháznak hívunk. A pandémia miatt a terveinket csak részben tudtuk megvalósítani, de fontos előrelépés volt, hogy nyitottunk a város és a közönség felé. Óriásbábokat készítettünk, és kivonultunk az utcára.

Fontosnak tartom, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapjon a szegediségünk is, hogy aktív szereplői legyünk a város közéletének, így például játszóteret is takarítottunk.

Tavaly először workshopokat szerveztünk a színészeinknek. Sajnos, nem volt minden zökkenőmentes, sok előadásunk elmaradt, hiszen az óvodai, iskolai csoportokat korlátozták legelőször, már az évad elején. Ettől függetlenül a kulisszák mögött megújult a színház belső tere, új honlappal és Facebook-oldallal igyekszünk tájékoztatni a szegedieket. Fontos, hogy felkerüljünk a szegedi kulturális palettára és a járvány levonulása után családi programmá váljon a bábszínházba járás. Egyelőre azonban csak az online térben találkozhat bábfilmjeinkkel a közönség, ami némi bevételt jelent számunkra. A járvány miatt nem sikerült megtartanunk a ligetben az első szegedi bábfesztivált, a SZINkópét, amit idén nyáron pótolni szeretnénk. 2021-ben az a célunk, hogy az új előadások mellett kialakítsunk egy repertoárt, ami eddig nem volt. Szeretnénk a felnőtteket is becsalogatni a bábszínházba, 2021-nek azonban úgy megyünk neki, hogy csak az biztos, hogy minden bizonytalan.

Ennek a világnak vége

Puskás László, vendéglátóipari vállalkozó: – Jó lenne, ha minél hamarabb elfelejthetném a 2020-as évet. Ötven év alatt, amióta vendéglátással foglalkozom, olyan még nem volt, hogy egyáltalán ne legyen valamilyen bevételünk, most ez is megtörtént. Én és a csapatom évek óta rendezvények kiszolgálására szakosodtunk, az idén pedig egyetlen fesztivált sem sikerül megtartani a járvány miatt. Nemcsak a borfesztivál, a Bortér és a halfesztivál maradt el, de egyetlen kisebb rendezvény sem volt a városban, ahová kitelepülhettünk volna. Végül pedig a karácsonyi vásárokat is megtiltották központilag, amit nem igazán értek, hiszen a szabad levegőn vásárolni sokkal veszélytelenebb lett volna, mint a zárt áruházakban. Annak ellenére, hogy nem volt bevételünk, a kiadásainkat viszont muszáj volt fizetni. Ez a szakma hatalmas eszközigénnyel jár, amit két fesztivál között raktározni, őriztetni kell, természetesen pénzért. A rosszban az volt némi szerencse, hogy a csapat többsége mellékállásban végezte ezt a munkát, így a többségnek maradt némi jövedelme. Volt, akinek baráti segítséggel szereztünk futárállást, egy másik csapattagunk pedig áruházi kisegítőként helyezkedett el, hogy túlélje valahogy ezt az időszakot. A legrosszabb helyzetbe mi kerültünk, akik a fesztiválokon üzemeltettük a vendéglátást. Akinek étterme volt, az kapott némi támogatást az államtól, mi egy fillért sem. A kisebb vállalkozásoknak egyáltalán nem segített az állam.

Hogy mi lesz 2021-ben?

Úgy gondolom, sok étterem nem fog kinyitni Szegeden sem, mert nem lesz pénze az üzemeltetésre, a bérleti díjra, vagy mert a dolgozók végleg elmentek, és az sem biztos, hogy lesz elég vendég. Nagyon át fog rendeződni a vendéglátás 2021-ben. Eddig kicsit el is voltunk kényeztetve, mert aki jó ételt adott, annak kis túlzással csak ki kellett nyitni az ajtót, és jöttek a vendégek. Ennek a világnak vége, a vendéglátósoknak is ki kell találni valami újat. Az biztos, hogy a házhozszállítás erősödni fog, és többet kell majd nyújtani a vendégeknek, mint eddig. Nehéz évek jönnek.

Rafai Gábor, Vass Imre

Fotók: Peleskey Bence, Szabó Luca

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Czutor Zoltán évértékelő Kiss Ágnes Kövér Béla Bábszínház Puskás László Szabados Ágnes Szegedi Tükör

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés