Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Egy helytörténeti szöveg szépirodalommá nemesedése – Bak Róbert ajánlja Závada Pál Wanderer című kötetét
Művház 2021. január 2. 11:16

Egy helytörténeti szöveg szépirodalommá nemesedése – Bak Róbert ajánlja Závada Pál Wanderer című kötetét

Bár olyan nagyhírverést nem kapott, de szerencsére 2020-ban sem maradtunk Závada-kötet nélkül, ugyanis az elmúlt hetekben jelent meg a szerző vékonyka, képekkel jócskán illusztrált könyvecskéje, a Wanderer a már jól megszokott elbeszélési móddal, stílussal és minőséggel.

Hirdetés

Ahogy utánanéztem, az alkotó jó ismerőjeként is kissé meglepett, hogy ez a kötet egy majd’ tizenöt éves projekt betetőzése, és jelentős átdolgozással és kibővítéssel ugyan, de már a harmadik kiadása annak az Úton a budaörsi temetőbe című szövegnek, amelyet Szüts Miklós felkérésére írt meg még 2006-ban, és amely még inkább helytörténeti munka volt, és nem szépirodalom.

(fotók: Fortepan)

Ez a régi-új kiadvány tehát Budaörs, és főként az odatelepülő, ott sokáig csendben éldegélő és gyarapodó, majd onnan a II. világháború után elűzött svábok története, és amely 1720-tól (az első betelepített sváb családok megérkezése) egészen a Kádár-korig terjedő időszakot meséli végig.

A címszereplő, Wanderer, azaz a mindenkori vándor alakja mindenütt és mindenkor jelen van, és szinte mindent tud, amit itt történt vagy történik, amit meg nem, azt elmesélik neki (és nekünk) a helyiek, természetesen a szokásos „závadás” többes szám első személyben.

Wanderer ott van

  • a már említett 1720-as évben, amikor tanácsot ad Zichyné Bercsényi Zsuzsa grófnőnek a betelepítést illetően,
  • ahogy ott van az 1739-40-es nagy pestisjárvány idején is, amikor az újonnan érkezettek jelentős része meghal,
  • aztán ott van 1817-ben, mikor Kreis Jakab felépíti a Kálvária-kápolnát,
  • mint ahogy ott van az 1933-as őszibarack-kiállításon
  • vagy a II. világháborús történések idején,
  • majd nemcsak végignézi a helyiek kitelepítését (a 10 ezer lakosból 9500 főt deportáltak Németországba),
  • de még a szocialista érában is vissza-visszatér – lovas szekér helyett ezúttal már inkább egy motorbicikli nyergében –, hogy beszámoljon az újonnan betelepült és a múltról mit sem tudó magyaroknak az elmúlt bő kétszáz évről.

Aki ismeri a Závadát, az tudja jól, hogy ebben nincs semmi fantasztikum, ő igazán sosem csak egyes embereket szerepeltetett, hanem a mindenkori közösséget. És persze a közösség mindent tud (vagy tudni vél), és őket aztán minden érdekli.

Bár kapunk számtalan helytörténeti érdekességet – a környék földrajzáról, építészetéről, szokásairól –, de az új könyv már sokkal inkább szépirodalom, mint helytörténet, tele rengeteg egyedi, vicces vagy éppen tragikus anekdotával.

Ezeket az egy-két oldalas bekezdéseket, elbeszéléseket, a Wanderer és a közösség tagjai közötti párbeszédeket folyton-folyvást megszakítják a korabeli fotók (összesen 124 van belőlük, a zömük múzeumokból, magánemberektől vagy éppen a Fortepanról származik), amelyek erőteljes szimbiózisban állnak a szöveggel.

Závada Pál új kötete bár alig százoldalnyi, de nagyon komoly, színvonalas és érdekfeszítő munka a szerzőtől már korábban is megszokott magas színvonalon, ráadásul nem kell érdeklődnünk sem Budaörs, sem a svábok, se a helytörténetek iránt, akkor sem fogjuk tudni letenni. A Wanderer egy nagyon komplett és szerethető kis darab. Ajánlom!

Bak Róbert

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Bak Róbert irodalom könyv könyvajánló kortárs irodalom Závada Pál

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés