Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. december 31. 10:43

Mindenki aláírt mindent, éjféltől él a Brexit-megállapodás Nagy-Britannia és az unió között

A brit parlament szerdán, II. Erzsébet királynő december 31-ére virradóra írta alá a Brexit-megállapodást, ami rendezi az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatát. Ez főként a gazdasági kérdések tisztázása miatt volt nagyon fontos.

Hirdetés

Az aláírásokkal befejeződött a brit EU-tagság megszűnése utáni viszonyrendszer szabályainak törvényi előkészítése, legalábbis brit részről. A Brexit-megállapodást az Európai Parlamentnek még el kell fogadnia, ez januárban várhatóan megtörténik, de ettől a megállapodás életbe léphet 2021. január 1-jétől, azaz néhány óra múlva.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján tizenegy hónapos átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. Ez számos eredménytelen tárgyalási forduló után a múlt héten, közvetlenül karácsony előtt megszületett. A megállapodást először a téli szünetét töltő londoni alsóház vitatta meg soron kívül összehívott szerdai ülésnapján, és ötórás vita után 521–73 arányban megszavazta az egyezmény törvénybe iktatását kérő kormányzati indítványt. A tervezet ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került, amelynek tagjai csütörtök hajnalban szavazás nélkül, közfelkiáltással szintén jóváhagyták az EU-val elért megállapodás törvénybe iktatását. Az azonnal megadott királynői hozzájárulással ez meg is történt.

Az átmeneti időszak lejárta azt jelenti, hogy az EU egységes belső piacán és vámuniójában is megszűnik a brit tagság, és az Európai Unió szemszögéből az Egyesült Királyság külső országgá válik.

Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme azonban egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely péntektől, az átmeneti időszak vége után is százszázalékos vámliberalizációt – vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet – biztosít az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú áruforgalmában.

A brit kormány szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg.

A megállapodás elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódott volna, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kétoldalú áruforgalomban.

Boris Johnson brit miniszterelnök beismerte, országa jobb feltételekkel is kiléphetett volna az Európai Unióból. Johnson különösen a pénzügyi szolgáltatásokat helyzetét látja rosszabbnak, mint tervezték, ugyanis ez a szektor nem férhet majd olyan könnyen az uniós piacokhoz, mint azt tervezték. A Sunday Telegraph-nak adott interjúban Johnson kiemelte: a szolgáltatócégeknek több uniós szabállyal is szembe kell majdn nézniük, igaz vámmentesen kereskedhetnek. A miniszterelnök összességében elégedett a megállapodással.

Johnson az interjúban nem beszélt ugyanakkor arról a várható politikai és társadalmi válságról, ami felerősödhet Nagy-Britanniában Skócia függetlenségi törekvései miatt. A skótok ugyanis szeretnének újabb népszavazást az Egyesült Királyságtól való elszakadásról, annak érdekében, hogy csatlakozhassanak az Európai Unióhoz. Ez komoly válsághoz is vezethet, hiszen az észak-írek és a walesiek függetlenségi törekvései is felerősödhetnek a következő években. Nagy-Britannia ezen területei ugyanis sokat profitáltak az uniós tagságból: soha nem látott gazdasági fellendülést hozott nekik az EU. 

Az uniós vezetők korábban többször is jelezték, tárt karokkal várják a független Skóciát az unióba, igaz a tagfelvételi eljáráson meg kell majd felelniük, még akkor is, ha ez vélhetően nem okozna problémát.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Brexit Európai Unió kilépés Nagy-Britannia
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés