Hirdetés
Hirdetés
Szegeden 2020. december 27. 19:22

Kilencvenegy éves Kovács Gábor szívsebész, Szeged díszpolgára

A professzor az 1955-ben alapított szegedi szívsebészeti osztályon kezdett dolgozni. 1960-ban, 31 évesen már oktatott, 1963-tól pedig vezette az újjáalakult szegedi szívsebészetet. 2001 óta Szeged díszpolgára, ma ünnepli 91. születésnapját.

Hirdetés
Hirdetés

Régi orvoscsaládból származik Kovács Gábor, a szegedi szívsebészet egykori osztályvezetője, emeritus professzor. Dédapja, nagyapja, édesapja, testvére és nagybátyja is orvos volt, ami bevallása szerint nyomasztóan hatott rá, nem is akart az orvosi pályára lépni, szerencsére mégis a gyógyításnak szentelte az életét.

A szegedi piaristáknál tanult, 1948-ban érettségizett, innen a nyomasztó családi hagyomány ellenére a Szegedi Orvostudományi Egyetemen tanult tovább. Kovács Gábor sokat tanult Hetényi és Jancsó professzoroktól, a legnagyobb hatással azonban Petri Gábor volt rá. 1954-ben diplomázott, de politikai okokból nem számíthatott szegedi karrierre. Ez volt az a pillanat, amikor Szeged és a szegedi klinika majdnem elveszítette a tehetséges orvost.

Kovács Gábor Sátoraljaújhelyre került, ahogyan ő fogalmazott: száműzetésbe. „Abban az időben még kötelező volt elfogadni azt az állást, amit kijelöltek” – mondta egy idén októberben előkerült, évekkel ezelőtt készült videós portréban a professzor. Kovács Gábor szerencséjére remek oktatója volt Sátoraljaújhelyen is: sokat tanult Rákos Rezsőtől, aki az egyik legjobb általános sebész volt Magyarországon. „Ott jött meg a kedvem a sebészethez, addig csak kutatómunkára specializálódtam” – emlékezett vissza.

A szívsebészet rendkívül új tudománynak számított ebben az időszakban, Petri Gábor azonban igyekezett lépést tartani a korral, ezért 1955-ben szív- és érsebészeti klinikát alapított Szegeden az I-es belgyógyászati klinikán belül. A működéshez szakemberekre volt szüksége, sikerült elérnie, hogy Kovács Gábor visszatérhessen Szegedre.

A szív- és érsebészeti klinikán a szívsebészet története azonban néhány év után véget ért. Jáky Gyula professzor halála miatt 1958-ban Petri Gábort megbízták a vezető nélkül maradt sebészeti klinika igazgatásával, Kovács Gábor pedig követte mesterét, tanársegédként dolgozott mellette.

1960-as évek elején újjáalakult a szegedi szívsebészeti osztály, de már a Petri-féle sebészeti klinikán, ennek vezetését a mindössze 34 éves Kovács Gáborra bízták 1963-ban, aki 1960-tól oktatott a szívsebészet tárgykörében.

Annak érdekében, hogy jobb eredményeket érjenek el, a fiatal szegedi szívsebész 1962-ben Angliában tanulmányozhatta az akkor legkorszerűbb szív-tüdő készüléket egy 10 hónapos tanulmányúton. Londonban Denis Melrose-tól, a szív-tüdő készülékek legjobb európai tudósától tanulhatott.

A Felnőttkorú Veleszületett Szívbetegek Alapítványa által közzétett videóból az is kiderül, a magyarországi szívsebészet rengeteget köszönhet az Egyesült Államokban, Clevelandben született, első generációs magyar Köteles Bélának, aki a PEMCO nevű orvosi műszergyár tulajdonosaként eltökélte, hogy szülei hazájából, Magyarországból kelet-közép-európai szívsebészeti központot csinál. Rengeteget segített az akkori magyar szakembereknek, a kor legmodernebb eszközéből, az 1958-ra kifejlesztett szív-tüdő készülékből hármat adományozott Magyarországnak ingyen. Az eszközből egy a szegedi szívsebészetre került, lehetővé téve a keringés megállításával végzett nyitott szívműtéteket.

„Nagyon-nagyon kezdetleges szívsebészeti osztály volt a szegedi sebészeti klinikán. Az 1960-as évek elején kezdtük el a nyitott szívműtéteket, ezt a készüléket alkalmaztuk. Fenntartotta a keringést és végezte a tüdő munkáját, az oxigenizációt a műtét ideje alatt, amíg leállítottuk a szívet, kivettük, fölnyitottuk, benne elvégeztük a reparációkat, visszazártuk és elindítottuk a szívet.”

Denis Merlose-nak köszönhetően 1965-ben és 1966-ban az Egyesült Államokban, San Franciscóban volt újabb tanulmányúton, ahol a Stanford Egyetem szívsebészeti osztályán John Jay Osborntól és Frank Gerbode-tól tanult. Itt sajátíthatta el a mesterséges keringtetés technológiáját és a műtéttechnikát, illetve a műtéti utókezelést, amiben ugyancsak lemaradásban volt Kelet-Közép-Európa. Hazatérve Szegeden teljes gőzzel megindította a szívsebészeti ellátást,

a frissen szerzett tudásának és a modern technológiának hála, az első 18 szegedi műtétből 17 sikeres volt.

„Ezt annak tulajdonítottam, hogy jó volt a készülék használata, ami egyáltalán nem volt egyszerű, és jó volt az utókezelés” – tette hozzá Kovács Gábor.

Mesterének, Petri Gábornak és neki is az utókezelés, illetve a sebészi kórélettan volt a szakterülete. Rengeteget elemezték a műtéti trauma hatásait, a nyitott szívműtétek után igyekeztek a legújabb tudományos eredmények alapján beavatkozni, számos módszert alkalmaztak, olyanokat, amiknek egy része még Nyugaton is ismeretlen volt. Petri Gábor Kovács Gáborral közösen  könyvet is kiadott A műtéti előkészítés és a műtét utáni kezelés anyagcserevonatkozásai címmel, 1964-ben.

„Legalább öt-hat olyan műtét van, amit Magyarországon először Szegeden mi végeztünk, jó eredménnyel. Olyan kisebb beavatkozás vagy kisebb módosítás is volt, amit világszinten mi végeztünk először.”

A teljes videót érdemes megnézni:

Kovács Gábor osztályvezetése idején Magyarországon, Kelet-Európában vagy a világon először Szegeden alkalmazott műtéti technikák:

  • A transventricularis mitralis conmmissurorhexis (commissurotomia) technikája a Tubbs-dilatátort használva – 1964, Magyarországon először.
  • Műtét utáni rutinszerű lélegeztetés az intratrachealis tubuson keresztül, aorta ascendens kanülálása, arteria femoralis kanülálása a posztoperatív monitorozáshoz, vérgázok rendszeres vizsgálata, posztoperatív masszív káliumpótlás – 1966, Magyarországon először. 
  • Nagyér-transzpozícióban csecsemőkorban Rashkind-katéterrel pitvari septostomia – 1967, Magyarországon először.
  • Vena pulmonalis totális anomalis drenázs korrekciója 1968, Magyarországon először.
  • Sertés-aortabillentyű kipreparálás után dacronszövettel borított keretre varrva és savanyú formalinnal tartósítva – 1968, Kelet-Európában először. 
  • Blalock–Hanlon-műtét (pitvari septumdefektus készítése zárt műtéttel) – 1968, Magyarországon először. 
  • Első Mustard-műtét – 1969, Kelet-Európában először. 
  • Interruptio aortae műtéte műanyag protézissel az aorta ascendens és descendens között – 1970, Magyarországon elsőször. 
  • Magyar készítésű (saját kezdeményezésre), kötött poliészterszövet intracardialis alkalmazásra – 1972, Magyarországon először. 
  • Első Mustard-műtét csecsemőnél – 1973, Kelet-Európában először
  • Vena pulmonalis totalis anomalis drenázs csecsemőkori (6 hó) korrekciója – 1975, Magyarországon először. 
  • Rastelli-műtét (16 éves gyermeken) bioprotézist tartalmazó dacronprotézissel – 1975, Kelet-Európában először. 
  • Konno-műtét – 1976, Kelet-Európában először.
  • Rastelli-műtét csecsemőben – 1976, Kelet-Európában először.
  • Fallot-tetralógia korrekciója transannularis folttal és bioprotézis ültetése a pulmonalis szájadékba – 1978, Európában először. 
  • Ductus Botalli formalinozás újszülöttekben – 1979, Magyarországon először.
  • Fontan típusú műtét (Kreutzer-módosítás: jobb fülcse-széles anastomosis – arteria pulmonalis főtörzshöz) – 1983, Magyarországon először. 
  • Ventricularis septumdefektushoz társult aortainsuffi cientia plasztikai megoldása – Trusler-plasztika – 1983, Magyarországon először. 
  • Retrográd cristalloid cardioplegia a sinus coronariuson keresztül (rutinszerű alkalmazása) – 1984, Magyarországon először. 
  • Truncus arteriosus csecsemőkorban: Rastelli-műtét homografttal való megoldása – 1984, Magyarországon először.
  • Módosított Blalock–Taussig-műtét vena saphena homografttal – 1989, világon először.

A szegedi szívsebészet rövid története

Az első szegedi szívműtétet meghívott operatőrként 1951-ben végezte Kudász József, majd évekkel később, 1955-ben megtörtént az első, szegedi orvosok által végzett szívműtét is a mai I. számú Belgyógyászati Klinika harmadik emeletén elhelyezett Szív- és Érsebészeti Osztályán: június 13-án egy 15 éves leány veleszületett szívfejlődési rendellenességét szüntették meg, bezárva a főütőér és a tüdőverőér közötti nyitva marad összeköttetést. A második eset során egy 19 éves nő szívbillentyűjét műtötték: a fiatal nő mitralis stenosisának megoldását végezték el. A szívsebészet 1958-tól az I. számú Sebészeti Klinikán folytatta munkáját Petri Gábor vezetésével, majd a nagy ugrást 1962 jelentette, ekkortól végeztek rendszeresen szívműtéteket Szegeden. Ebben az évben volt az első szegedi nyitott szívműtét is. 1963-ban az angliai tanulmányútjáról hazatért Kovács Gábort bízták meg a különálló szívsebészeti osztály irányításával. Az osztály 57 éve folyamatosan működik a mai napig, 1994-ig Kovács Gábor vezetésével, 1994-től 1999-ig Szécsi János, 1999-től 2020-ig Bogáts Gábor  irányításával, akinek vezetésével évente már 700-800 szívműtétet végeztek Szegeden. Az ő nevéhez fűződik az első vidéki szívátültetés Magyarországon, 2005-ben, a gyerekszívsebészeti ellátás továbbfejlesztése, és egy az országban egyedülálló szövettartósító labor létrehozása Szegeden. Az osztályt jelenleg Hegedűs Zoltán vezeti.

Cservenák Zoltán

(Felhasznált irodalom: Havasi K., Kalapos A., Berek K., Domsik P., Kovács G., Bogáts G., Hartyánszky I., Kertész E., Katona M., Rácz K., Csanády M., Forster T., Nemes A.: Több mint 50 év tapasztalata a congenitalis szívbetegek ellátásában egy magyar egyetemi központban, Orvosi Hetilap, 2015, 156., 794–800.; Forster Tamás – Csanády Miklós: A klinikai kardiológia története Szegeden, Élő természettudományok 2014, 4., 189–204.)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: díszpolgár Szegedi Tudományegyetem szívsebészet Kovács Gábor szívsebész Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ orvos szív szívbetegség születésnap

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés