Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. december 16. 15:55

Kórházi kommandókkal akar küzdeni a hálapénz ellen a kormány? Lenne ennek valódi haszna?

Sokféle elképzelése van Kanka Andornak, a megyei orvoskamara elnökének arról, hogyan lehetne küzdeni a paraszolvencia intézménye ellen, de az a furcsa, kommandós elképzelés, ami a minap látott napvilágot a kormány ötleteként, nincs ezek között.

Hirdetés

A hálapénz ellen kell és lehet harcolni, legfeljebb nem úgy, ahogyan arról a meg nem erősített sajtóhírek szólnak. A legcélravezetőbb olyan széleskörű felvilágosító kampány volna, amit együtt végezhetne a kormány és az orvosi kamara.

Mindezt Kanka Andor, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) megyei szervezetének elnöke mondta el a Szeged.hu érdeklődésére annak kapcsán, hogy biztos, de meg nem erősített források alapján arról számolt be a Népszava, hogy január elsejétől a kormány vadászatot indít a hálapénztilalmat megszegőkre.

A hatályos Büntetőtörvénykönyvet nemrégiben úgy módosították, hogy egyéves börtönbüntetéssel sújtható, aki kapja, és az is, aki adja a hálapénzt. Ezzel önmagában nem volna semmi baj, mert az orvosi béremeléseket szorgalmazó MOK javaslatcsomagjában eredetileg is az szerepelt, hogy a magasabb bérek bevezetésével egyidejűleg vezessék ki a hálapénz rendszerét a hazai egészségügyből.

Ezt az elképzelést tette magáévá a kormány, így nem lehet meglepő, hogy valamilyen módon ellenőrizni szeretné, hogy a paraszolvencia többé nem része a hazai gyógyítótevékenységnek.

Az, hogy ha képletesen is, de kommandók járják a hazai kórházakat, csak a megfélemlítés eszköze lehet. Az orvosi kamara semmi esetre sem erre gondolt – reagált a formálódó, de egyelőre hivatalosan meg nem erősített elképzelésekre Kanka Andor. Irreális, működésképtelen és a csekély a lebukásveszély – értékelte a kommandók várható tevékenységével kapcsolatos várakozásokat a szakember.

Arról már eddig is szóltak hírek, hogy az adóhatóság „beépített betegekkel” tesztelte, hogy a magánrendeléseken kapnak-e számlát a páciensek. Ám a „beépített betegek” a gyakorlatát nem volna szabad alkalmazni a hazai kórházakban és rendelőintézetekben, mert ez óriási mértékben aláásná a beteg és az orvos közötti nagyon fontos bizalmi kapcsolatot – érvelt a kamarai elnök. 

Széleskörű, intenzív felvilágosításra, ehhez kapcsolódó kampányra volna szükség. Olyanra, ami előtt részletekbe menően egyeztetne a kormány és a Magyar Orvosi Kamara – mondta Kanka Andor.

Időt kell hagyni, a fokozatosság elvét kell követni a paraszolvencia elleni küzdelemben, gyors megoldások aligha léteznek. Mindez vonatkozik a hálapénzkommandók formálódó elképzelésére is. A hálapénz komplex problémája a magyar egészségügynek és az ellen való fellépés is csak komplex lehet

– tette hozzá a megyei kamara vezetője.

A cikkben szereplő képek illusztrációk (fotók: MTI/Kovács Tamás)

A megoldási módok változatosak és egymásra épülőek lehetnek. Járható út volna, ha az orvosok fehér köpenyükre kitűzőt tennének azzal a szöveggel, hogy nem fogadnak el hálapénzt. Könnyen megoldható volna, hogy kórházi osztályok bejárataira olyan táblákat helyezzenek ki, hogy ez a részleg paraszolvenciamentes. Innen már csak egyetlen lépés volna, hogy a kórházak bejárataira is felkerülhetnének ilyen tartalmú tájékoztató táblák. 

Nem tartaná ördögtől valónak a megyei kamara elnöke, hogy a kórházi osztályok folyosóin olyan táblákkal találkoznának a betegek és hozzátartozóik, amik tételesen felsorolnák, mennyit keresnek az orvosok a kezdőtől a negyven éve pályán lévő kvalifikáltig. Szerinte könnyen elképzelhető, hogy a legfelső jövedelmi kategóriába tartozó bruttó másfél milliós fizetések láttán a paciensek és hozzátartozóik könnyebben döntenek úgy, hogy nem fizetnek hálapénzt.

A hálapénzt kivezetését médiakampánnyal is erősíthetnék – vetette fel az ötletet Kanka.

Szerinte tévé- és rádiós hirdetésekben, óriásplakátokon, hírportálokon és a nyomtatott sajtóban is népszerűsíthető volna a paraszolvencia elleni küzdelem. A hálapénz körüli társadalmi szemléletet kellene megváltoztatni, ehhez a médiát indokolt volna bevonni és használni.

Arra a felvetésünkre, hogy sokan a jobb ellátás reményében adják leginkább a hálapénzt, ezért sem egyszerű a jelenség elleni küzdelem, a szakember úgy válaszolt, hogy az orvosoknak kellene kiállniuk a nyilvánosság elé, ahol elmondanák: egyfajta ellátási színvonal létezik. Magyarul: ezen a hálapénz semmit nem változtat. 

A felvilágosítási kampány elvezethet oda, hogy társadalmi egyetértés alakul ki a hálapénz elutasításáról, és ennek nyomán önmagától csökkeni fog a fizetési szándék. Nem könnyű egy sok évtizedek óta velünk élő társadalmi szokást megváltoztatni, de nem is lehetetlen. 

Kanka Andor felvetette, hogy jelenleg az orvosok 10-15 százaléka tesz szert jelentős paraszolvenciára, ami akárhogyan is nézzük, erős kisebbség az orvostársadalmon belül. A hálapénz elleni küzdelem ezért sem reménytelen, amit adóamnesztiával segíteni is lehetne. A MOK megyei elnöke ennek kapcsán ötletszintjén felvetette, hogy a hálapénz elleni küzdelemben a vagyonosodási vizsgálat célravezetőbb módszer lenne, mint a borítékot átadók és átvevők tetten érése.

Egy adóhatósági vizsgálat során a sok hálapénzt kapó orvos nem tudna elszámolni vagyonával. Ezért kompromisszumként felmerülhet egy olyan megoldás, hogy amennyiben a bevallják eddig szerzett vagyonukat, akkor azok adófizetése alól mentesülhetnek. Ezt követően azonban bárkivel szemben lefolytathatják a vagyonosodási vizsgálatot, politikai megfontolásokat mellőzve.

A hálapénzkommandók gyakorlata aligha megvalósítható, és félő hálapénz elleni küzdelmet azzal is lejáratnánk, ha egy-két kis tétekben játszó orvos lebuktatnának, és közben a nagyhalak zavartalanul úszkálhatnának tovább – zárta szavait Kanka Andor.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: béremelés bérrendezés beteg betegjog egészségügy egészségügyi ellátás hálapénz Kanka Andor kórház Magyar Orvosi Kamara orvos orvosbér Orbán-kormány

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés