Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. december 10. 18:34

Herkulesi feladatok várták az unió soros elnöki székében Németországot – hogyan felelt meg Berlin?

Az EU legerősebb tagállama tölti be ebben a félévben az uniós soros elnöki tisztét, így a munkájával kapcsolatos elvárások nagyok voltak, és azok is maradtak. Mit sikerült ebből teljesíteni és mit nem? A Europe Direct Szeged keddi konferenciáján erre keresték a választ.  

Hirdetés
Hirdetés

Mindig nehezebb a dolguk azoknak az országoknak, amik a második félévben veszik át az EU elnökségét, mert hat helyett négy és fél hónapjuk van a feladatok elvégzésére – kezdte el a Körülmények szorításában – a német uniós elnökség mérlege című előadást Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója.

Ez az előadás zárta a Europe Direct Szeged idei Integrációs Klubjának előadás-sorozatát, amit a járványhelyzetre tekintettel kedden is online tartottak meg. A konferencia házigazdája, moderátora ezúttal Szalai Anikó egyetemi docens (ÁJTK), a Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetének (NRTI) igazgatóhelyettese volt. 

Közhely, mégis mélyen igaz, hogy Németország július elsejétől roppant nehéz feltételek közepette vette át az uniós soros elnöki szerepét. Ez nem kizárólag a koronavírus-járvánnyal függ össze, hanem azzal is, hogy le kell vezényelnie és menedzselnie kell a Brexitet. 

A kutató szerint Németország célja hosszú évek óta – az uniós elnökségtől függetlenül – az Európai Unió egyben tartása. Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy legutóbb 2007-ben töltött be Németország uniós elnöki szerepet, akkor ugyanúgy Angela Merkel irányította kancellárként az országot, mint most. Tizenhárom éve a ratifikációs szerződések zátonyra futásának kudarcát kellett Berlinnek helyre tenni, ami a Lisszaboni szerződéssel sikerült.

Rengeteg külső bizonytalansági tényező nehezítette kezdetben a mostani német elnökség munkáját is. Elég csak arra gondolni, hogy júliusban senki nem tudhatta, mi lesz az amerikai elnökválasztás kimenetele.

Nyilván egészen más forgatókönyveket írt az unió arra az esetre, amennyiben a transzatlanti kapcsolatokat mindenáron lazítani akaró, a NATO szerepét kisebbíteni igyekvő Donald Trump marad hatalmon, mint akkor, ha váltás történik a Fehér Ház élén. 

A járvány második hullámának tombolásával és pusztításával is komolyan szembe kellett néznie a soros elnök szerepben lévő Németországnak, ami uniós összehasonlításban messze a legtöbbet költötte a járvány elleni védekezésre – figyelmeztetett Molnár Tamás Levente. Ez azért is érdekes, mert a vírus hatásai közel sem német földön voltak a legriasztóbbak. 

Talán ezzel is összefügg, hogy a német GDP-visszaesés lényegesen alacsonyabb volt, mint más fejlett uniós tagállamoké, de ezzel együtt kiemelt soros elnöki feladatnak tekintették a gazdaság mielőbbi helyreállítását. Összeurópai érdekeken túl ez alapvetően német érdek is. A kutató idézte azt a német gazdasággal kapcsolatban sokszor elhangzott mondást, ami szerint Németországnak akkor megy jól, ha Európának jól megy. A kijelentés hátteréhez tudni kell, hogy a németek a világbajnokai az exportnak, vagyis termékeik külső piacokon való értékesítésének. Ez növekedési pályán lévő partnerállamok nélkül működésképtelen gazdasági modell – tehetjük hozzá.

A német elnökség célkitűzése egyértelműek voltak és maradtak: a koronavírus leküzdése, az erős és innovatív Európa megteremtése, a fenntartható gazdasági irányba tett határozott lépések, a biztonság és a közös uniós értékek erősítése. Összefoglalóan elmondható, hogy Európa szerepének erősítése a világban. 

A koronavírus-járvány átírta az eredeti német célkitűzéseket, mert az a fenntartható gazdaság tematikája lett volna. A történelem azonban másként határozott – jelentette ki ennek kapcsán Molnár Tamás Levente. A járvány elleni küzdelem vegyes eredményeket hozott, de a gazdasági kilábalás témáját jóval reménykeltőbbnek látta előadásában a kutató. 

Az uniós hétéves költségvetése mellette szereplő helyreállítási alapról (Next Generation) úgy vélekedett, hogy az egyszerre paradigma- és generációváltás az unió történetében. Két okból is. Eddig nem fordult elő, hogy az unió tagállami közösen vegyenek fel hitelek. Az sem fordult elő, hogy olyan nagyságrendű összeget – 750 milliárd eurót – fordítsanak a gazdaság talpra állítására, mint ezt most tervezik.

Az összeg nem kizárólag önmagában, hanem a hétéves költségvetés főösszegéhez mérten – ez 1074,5 milliárd euró – is magasnak nevezhető. Az eredeti terv az volt, hogy a 750 milliárdból 500 lesz vissza nem térítendő, és 250 milliárd euró a hitel. Ezt megváltoztatva a ma 390 milliárdra mérsékelték a vissza nem térítendő támogatás összegét, és 360 milliárdra „felhúzták” a hitel részét a keretösszegnek – elemezte a számokat Molnár Tamás Levente.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Angela Merkel Európai Unió Németország

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés