Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Orbán Viktor migránsozással adná el itthon az uniós költségvetés vétóját – Szicherle Patrik, a Political Capital EU-szakértőjének elemzése
Túl a városon 2020. december 7. 07:44 Forrás: Political Capital

Orbán Viktor migránsozással adná el itthon az uniós költségvetés vétóját – Szicherle Patrik, a Political Capital EU-szakértőjének elemzése

Az Európai Unióban tervezett jogállamiság mechanizmusnak semmi köze a migrációhoz, leginkább a korrupció visszaszorítását célozza az uniós pénzek kapcsán. Ez annyira elfogadhatatlan az Orbán-kormánynak, hogy az uniós költségvetés vétójával fenyeget.

Hirdetés

Kezdetben azonban még a kormányzati kommunikáció sem emlegette indokként a bevándorlás kérdését, ez csak akkor került elő, amikor felmérték: a magyarok többsége támogatná, hogy az EU támogatásait a demokratikus értékek betartásához kapcsolják.

Miről szól a jogállamiság mechanizmus?

Orbán Viktor szokásos péntek reggeli közrádiós interjújában megismételte állítását, miszerint az Európai Unió a jogállamiság címszava alatt erőltetne bevándorlókat az országra. Ez azért érdekes, mert kormány kezdeti kifogása az uniós költségvetést védeni szándékozó mechanizmus ellen az volt, hogy a jogállamiság nem egyértelmű fogalom, a javaslat pedig nem állít fel objektív feltételrendszert.

Egy az Európai Parlament által rendelt felmérés már korábban jelezte, ez az érvelés aligha kecsegtet kommunikációs sikerrel: a magyarok több mint kétharmada támogatja, hogy az EU támogatásait a demokratikus értékek betartásához kapcsolják. Ezt nyilvánvalóan felmérte az Orbán-kormány is, így gyorsan váltottak: a korábban is jól bevált érvelésük szerint „Brüsszel” a migrációpárti „Soros-tervet” hajtatná végre a tagállamokkal a jogállamisági mechanizmus leple alatt. Azóta ez az üzenet a domináns a kormánypárti média oldalain, illetve a Fidesz kommunikációjában. A Medián felmérése szerint pedig ezzel szemben már sokkal elfogadóbbak a magyar szavazók is: minden második ember egyetért, hogy az EU „büntetné” Magyarországot a migrációval kapcsolatos elutasító álláspontjáért, és még az ellenzéki szavazók egy része is elhiszi ezt a narratívát.

(fotók: Orbán Viktor Facebook-oldala)

A migrációval kapcsolatos kormányzati álláspontnak azonban egy igen komoly buktatója van: az uniós nagykövetek által elfogadott jogállamisági kritériumokat bevezető szövegben egyetlen egyszer sem szerepel a „migráció,” a „menedékkérő” vagy a „bevándorlás” szó. Az Unió valójában azokat a tagállamokat büntetné, ahol sérül a bíróságok függetlensége, nem működik megfelelően az igazságszolgáltatási rendszer, vagy nem állnak rendelkezésre megfelelő jogorvoslati lehetőségek, amik „elégségesen közvetlenül” veszélyeztetnék az uniós költségvetés végrehajtását, vagy az EU érdekeit. Olyan jogállamiság-sértéseket lehetne tehát szankcionálni, ha például az uniós pénzeket osztó hatóságok és a közbeszerzési eljárások nem megfelelően kell működnek, vagy ha a pénzügyi ellenőrző szervek, illetve az ügyészség nem hatékony a csalások és az EU-s pénzekkel való visszaélések felderítésében. Ez az, ami valójában elfogadhatatlan a kormánynak.

Mi a Fidesz célja és mit érhet el valójában?

Először is, a kormánypártoknak szüksége van egy győzelemre. Az elmúlt hónapok kaotikusnak nevezhető válságkezelési intézkedései és a koronavírus gazdasági hatásai megtépázták a Fidesz népszerűségét. Ugyan jelenleg is lényeges előnnyel vezet az ellenzéki pártokkal szemben, de támogatottsága egyértelműen csökkent augusztus óta, és a legfrissebb ZRI-kutatás alapján egy egységes ellenzéki lista jelenleg, ha minimálisan is, de több szavazatot kaphatna, mint a kormánypárti listája. A Brüsszel elleni „honvédő”, migrációellenes háború és egy esetlegesen itthon eladható siker az uniós tárgyalások után elterelné a figyelmet a kormánynak kellemetlen témákról, és meggyőzheti az inkább kormánypárt fele hajló, de bizonytalan választókat, hogy 2022-ben a Fidesz–KDNP-t támogassák.

Ennél is fontosabb, hogy a jogállamisági mechanizmus lényegi akadályt jelenthet a magyar kormány klientúraépítésében. Kormánypárti üzleti körök az elmúlt tíz évben jelentős mennyiségű európai uniós forrást nyertek el, melyet később például a kormánypárti médiabirodalom építésére használhattak fel. 2015 és 2019 között az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) által kiszabott büntetések a Magyarországon felhasznált uniós felzárkóztatási és agrártámogatások 3,93 százalékát tették ki. Magyarország ezzel az uniós források korrupt felhasználásában toronymagasan kiemelkedik az összes tagállam közül. Lengyelország esetében ez az arány 0,12 százalék. A kifejezetten az uniós költségvetés védelmét szolgáló mechanizmus ennek köszönhetően jelentősen kisebb fenyegetést jelent a szintén vétót lebegtető lengyeleknek, mint az Orbán-kormánynak.

A jogállamisági feltételek gátolnák az Orbán-kormány azon erőfeszítéseit is, amelyek tovább centralizálnák a magyar politikai rendszert. A koronavírus-járvány kitörése előtt már gyengült a bíróságok függetlensége, például a bírói kinevezések átpolitizálódásával, de az idén tavaszra tervezett nemzeti konzultáció újabb lépéseket vetített előre. Emellett egy közelmúltbeli alkotmánymódosítási javaslat a közpénzek definíciójának szűkítését igyekszik elérni, segítve a közpénzek magánvagyonná alakítását. Ezek a változtatások, legfőképp a bírósági függetlenség további csorbítása, értelemszerűen érintenék az uniós költségvetések szabályszerű felhasználását.

Mik lehetnek tehát az Orbán-kormány céljai a beígért vétóval? Először is azt szeretnék elérni, hogy a jogállamisági mechanizmus olyan gyengévé váljon, ami lényegében meggátolja annak gyakorlati alkalmazását, vagy legalább elcsúsztassa annak bevethetőségét a 2022-es választások utánig. Ennek a lehetősége fennáll akkor is, ha az uniós költségvetéstől egyébként jogilag teljesen különálló jogállamisági mechanizmust a két vétózó tagállam, vagy akár Magyarország egyedül megtámadja az uniós bíróságon. A mechanizmus végletes legyengítését azonban az olyan tagállamok, mint Hollandia, Finnország, vagy akár Ausztria, illetve az Európai Parlament is teljes mértékben ellenzi – márpedig a költségvetés elfogadásához az ő beleegyezésükre is szükség van.

Célja lehet az Orbán-kormánynak az is, hogy olyan változtatásokat eszközöljön a jogállamisági mechanizmus tervezetén, melyek gyakorlati jelentősége csekély, de belpolitikailag jól eladható győzelemként, ami tovább építené azt a kormányzati narratívát, miszerint Orbán Viktor megkerülhetetlen, kiemelkedően fontos szereplő az uniós porondon. Ilyen lehetőség lehet az, ha beleírják a szövegtervezetbe, hogy semmiféle szankció nem alkalmazható a tagállamok migrációs politikájának okán.

Magyarország egyértelműen azt reméli, hogy az uniós forrásokra kiemelkedően rászoruló déli tagállamok (például Olaszország, Spanyolország) nyomást helyeznek nyugati partnereikre a kompromisszum érdekében – és Németország hajlani is látszik valamiféle megegyezésre. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy az uniós források kiemelkedően fontos szerepet játszottak a magyar gazdaság közelmúltbeli növekedésében, ami a kormánypártok népszerűségének egyik fontos pillére. A koronavírus gazdasági hatásait ellensúlyozni pedig legjobban uniós segítséggel lehetne: a magyar kormány érdeke is, hogy a lehető legtöbb uniós forrást pumpálja a gazdaságba a választások előtti utolsó teljes évben. Márpedig az új költségvetés nélkül Magyarország sem vállalhatna új pénzügyi kötelezettségeket az uniós források terhére.

A valós kérdés továbbra is az marad, hogy ki rántja elsőként félre a kormányt: a jogállamisági mechanizmus mellett szilárdan kitartó tagállamok és a Parlament, vagy a forrásokra szintén rászoruló Magyarország. Az Orbán-kormánynak megvan minden esélye, hogy részeredményeket érjen el, de legfőbb célja, a jogállamisági mechanizmus teljes meggyengítése távolinak tűnik. Az biztos, hogy minél tovább húzódik a költségvetési vita, és minél később lehet felhasználni az új forrásokat, az nemcsak a déli tagállamok, de Magyarország gazdasági érdekeivel is szembemegy.

Szicherle Patrik

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: EU Európai Parlament Európai Unió költségvetés Lengyelország Mateusz Morawiecki Orbán Viktor Political Capital Szicherle Patrik vétó jogállamiság
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés