Túl a városon 2020. december 4. 16:07

Orvosi kamara: hiányos az új egészségügyi törvény végrehajtási rendelete

Nincs mindig összhangban a szolgálati jogviszonyról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, mert egy sor fontos részeltet még mindig nem szabályoznak benne – állítja a elemzés után a Magyar Orvosi Kamara.

Hirdetés
Hirdetés

Nem történt meg a joganyag „áttekinthető, hézagmentes összehangolása”, emiatt előállhat olyan helyzet, hogy a kormányrendelet megpróbálja felülírni a törvényt.

A kamara legfőbb észrevételei között van az is, hogy a kormányrendelet helyenként ellentmondásos megfogalmazásai miatt nehezebben értelmezhető, miként alakul át a közalkalmazotti munkaviszony új jogviszonnyá.

A rendelet szövege szerint a vállalkozók és a magáncégek alkalmazottaira nem vonatkozik a törvény, de az egyházi intézmények csatlakozhatnak a törvény hatálya alá.

A MOK úgy értelmezi a törvény végrehajtási rendeletét, hogy a törvény hatálya alá tartozó egészségügyi intézményeknél a meglévő közreműködői szerződések csak abban az esetben élnek tovább, ha azt az Országos Kórházi Főigazgatóság engedélyezi nekik.

Az is biztos, hogy automatikus átsorolás nem lesz, mindenkinek alá kell írnia az új jogviszonyát.

A kamara szerint már él a felmondási tilalom, mert a rendelet hatályba lépett: a veszélyhelyzet ideje alatt így a közellátásban résztvevők nem szüntethetik meg a munkaviszonyt „rendes” felmondással.

Az egészségügyi veszélyhelyzeten kívüli időkben a 12 hónapos időszakra érvényes 44 napnyi vagy 352 órát nem meghaladó kivezénylést engedélyez, de amíg

a tervezet az átvezénylés idejére 50 százalékos bérkiegészítést tartalmazott, addig a megjelent rendelet a díjazás mértékének meghatározási jogát az Országos Kórház főigazgatóhoz rendeli.

A rendeletben az is olvasható, hogy nem külső hatóság (például a kormányhivatal) engedélyezi majd a másodállásokat, hanem a saját intézmény felett álló egészségügyi szervezet vezetője.

Ameddig nincs eltérő részletszabályozás, január 1-jétől minden szakterületre vonatkozik majd az, hogy az orvos közfinanszírozott ellátásban nem kezelheti (sürgősségi esetet kivéve) azt a beteget, akit magánellátásban is kezel.

A Magyar Orvosi Kamara megjegyzi, a jelenlegi bértábla nem ismeri el a tudást, az oktatási és kutatási tevékenységet. A MOK eredeti bértáblája külön fizetési osztályt javasolt a tudományos fokozattal rendelkezőknek.

Fontos hiányossága a rendeletnek, hogy amíg a korábbi rendelettervezet több ponton – például a kötelezően elrendelt ügyelet, készenlét, rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés, helyettesítés, valamint a kirendelés – meghatározta a többletmunkáért járó díjazást, a megjelent rendelet ezekhez számokat nem rendelt, hanem annak összegét az Országos Kórházfőigazgató állapítja majd meg.

A kamara azt nehezményezi, hogy a többletmunkák díjazását nem törvényi szinten, hanem rendeleti szinten szabályoznak, de azt végképp elutasítják, hogy ez személyi döntés legyen. Márpedig, ha az Országos Kórházfőigazgató dönt majd a többletmunka díjazásáról, akkor az személyi döntés lesz.

Azt is írják, jogszabályban kellene rögzíteni a vezetői pótlékokat is. A korábbi rendelettervezet részletesen rendelkezett a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokról, de a végleges rendelet ezt a fenntartó és a tulajdonos hatáskörébe utalja.

A rendelet elfogadhatatlan módon nem biztosít forrást a fogászati alapellátás jövedelemnövekedéséhez.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: béremelés egészségügyi szolgálati jogviszony Magyar Orvosi Kamara másodállás