Ziccer 2020. november 29. 10:31

Gulácsi Péter filantrópiája – Bódi György olvasói levele


Hirdetés
Hirdetés

Gulácsi Péter, a magyar labdarúgó válogatott kapusa a válogatottbeli szerepléséért járó 25 millió forint prémiumot egy Zsombor nevű, SMA-ban szenvedő kisgyerek gyógykezelésére ajánlotta fel, és erről egy dedikált mez kíséretében értesítette a családot, akik ezt közzétették a gyűjtést szervező Facebook-oldalon. (Azt, hogy ez történt, és hogy Gulácsi Péter és felesége minden évben így tesznek, nem Gulácsi Péterék tették közzé, hanem felhatalmazásukkal a kedvezményezett.) Így, pontosan megnevezve az összeg forrását is.

Ahogyan ez abban a halódó, liberális közegben, ahol Gulácsi Péter egyébként játszik, szokás.

Ahol a jól keresők érzik társadalmi felelősségüket, ahol elvárás ez a kultúra a módosabbak felé, és nem elsősorban a kiskeresetűek szolidárisak egymással. Ahol a filantrópia (magyarul emberség, adományozás) nem szégyen, nem gyanús tulajdonság, hanem megbecsült szokás. Nem véletlen, hogy Gulácsi Péter megnevezte az adomány forrását is, ezzel is jelezve, hogy legális, adózott jövedelméről van szó, nem ezzel akarja tisztára mosni pénzét. (Emlékezhetünk, amikor a Nemzet Gázszerelője is tett hasonló adományt, ott erre nem került sor...)

Egyébként is nálunk csak a civil szervezeteknek kell közzétenni bevételük forrását – ha pedig külföldről érkezett, akkor a 7,2 millió forintnál nagyobb adományt külön is be kellett vallani, egészen addig, ameddig az Európai Bíróság meg nem állapította ennek törvénysértő, az alapvető emberi jogokat semmibevevő voltját.

De maradjunk a Lipcsében védő Gulácsi Péternél, akit tavaly a Bundesliga második legjobb kapusának rangsoroltak. Arrafelé minden labdarúgó fizetése nyilvános, és még a világ legjobbjai – Messi, Ronaldo, Neymar – is ki vannak téve az adóhatóság vizsgálatának, netán vegzálásának. Nálunk a focisták fizetése megfejthetetlen titok. Itt-ott olvasható, hogy mennyit keresnek, ebből mennyit és hova kell visszacsorgatni, de ezek galád és ostoba találgatások, gyanúsítgatások. Hogy mennyivel jobb lenne mindenkinek a nyilvánosság – köztük maguknak a labdarúgóknak is! – azt nem kell bizonygatni. De nem: itt maradnak a zsebbe pénzek, csak az orvosoknál kell nagytakarítást végezni!

Megszállott Barça-drukker vagyok, így nem meglepő, hogy nem kedvelem Cristiano Ronaldót, még akkor sem, ha most már nem a Reál Madridot, hanem a Juventust erősíti. De azt el kell ismernem, hogy ez zselézett hajú, kockahasát előszeretettel mutogató, beképzelt fickó jó játékos. Nem sokan fejelnek 250 centiméter magasságból gólt, ahova páros lábbal, helyből kell egy szögletnél felugrani. És még azt is tisztelettel hozzá kell tennem, hogy a világ egyik legtöbbet adományozó sportolója. A Madeira szigetén alkoholista apától, és nem várt terhességből született srác az általános iskoláit sem fejezte be, de ügynökei tudják, hogy mit kell tennie. (Ő maga egyszer úgy nyilatkozott, hogy ő egy tanulatlan srác, aki csak egyvalamihez ért: a focihoz! Nem mondta azt, hogy sikereinek és gazdagságának az a titka, hogy okosabb a Facebook kitalálójánál...) De: nem felejtette el, hogy honnan jött, és rengeteget jótékonykodik a hátrányos helyzetű gyerekek javára. És azt sem felejtette el, hogy egy szigeten született, ahol gyakoriak a természeti csapások. Ezért – is – adományozott 2015-ben 5 millió fontot (fontot, nem elírás!) a nepáli földrengés áldozatai javára. És a szülőföldje nem hálátlan, hiszen róla nevezték el 2016-ban a madeirai repülőteret.

Szándékosan választottam előző példaként egy olyan labdarúgót, akit egyébként nem kedvelek. De ez nem lehet akadálya annak, hogy elismerjem azokat a filantróp gesztusokat, amelyeket tett és tesz. Arra meg különösen nem ösztönözhet, hogy becsméreljem! De hát az egy másik idejétmúlt, dekadens világ, ami az új világ(t)rendbe nem illik bele! Most könnyen kell felejteni, sőt nem is volt igaz, amit tettünk, és amit mások tesznek. Az az igazság, ami pillanatnyilag az érdekünk!

Gulácsi Péter az egykori kelet-német nagyvárosban, Lipcsében véd jelenleg, bár mindig értesülünk arról, hogy sorban állnak érte más nagy európai klubok is. Angela Merkel német kancellár Hamburgban született ugyan, de szülei még a kis Angela csecsemő korában átköltöztek kelet-német területre, ott nevelkedett, ott szerzett diplomát. Hálátlan ember, egyik helyre sem építtetett stadiont, bár innen úgy tűnik, hogy a spanyolok elleni 0–6 ellenére is a német labdarúgás jól elvan (nem is bocsátom meg a Bayernnek a BL-ben a Barçára mért 8–2-es csapást!). Gulácsi ebben a közegben megtanulta, hogy csak a teljesítmény számít. Ha van foci, akkor van közönség – most éppen a Covid-pandémia miatt nincs, de ez egy másik történet –, van bevétel, és van rendes fizetés. Nem kell összetörnie 30 millió forintos autókat, akkor is cikkeznek róla. Most éppen azért, mert adományt tett egy pici embertársa életének érdekében.

Gulácsi ezzel azt is bizonyítja, hogy nemcsak a fociban nőtt fel a világszínvonalra, hanem emberségben is!

Bódi György

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: adomány Bódi György Gulácsi Péter olvasói levél