A padlás karantén idején is egy nagyon szerethető hely: a Lámpás, a Herceg, a Kölyök és a Meglökő mindenkit elvarázsol
Képriport
A padlás Sztevanovity Dusán ötletéből, Presser Gábor zenéjével és Horváth Péter írói közreműködésével született meg.
A Vígszínházban 1988. január 29-én mutatták be először Marton László rendezésében, Kaszás Attila főszereplésével.
A darab azóta is folyamatosan műsoron van, eddig több mint egymillió néző látta. A színház november 14-én este élőben, online közvetítette a musical 999. előadását, mivel a koronavírus járvány miatt nem fogadhattak nézőket. A társulat továbbra is készül az ezredik előadásra, amelyet a nézőtéren ülő közönség előtt tarthatnak majd meg.
Kattintson a fönti képünkre és nézze meg Szabó Luca galériáját!
Presserék félig mese félig musicaljét az elmúlt harminc évben szinte valamennyi hazai színház – közöttük 2002-ben Korognai Károly rendezésében a szegedi is – műsorára tűzte már.
Az 1988-as ősbemutató óta eltelt több mint három évtizedben számos generáció nőtt fel az örökzöld mesén.
A padlás egy titokzatos hely föld és ég között, ahol mindenki keres valamit, vagy valakit: a Rádiós a külvilágtól elzárkózva a világmindenség hangjait és lényeit kutatja szuper-számítógépével, Robinsonnal, Mamóka társaságra vágyik, Süni szerelemre, a rendőrök pedig egy veszélyes bűnözőt üldöznek.
Négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg és Lámpás – az igazi hősök, akiket kihagytak a mesékből. Itt szeretnének találkozni a Révésszel, aki elviszi őket egy távoli csillagra, az „örökre szépek” bolygójára, ahol végre otthonra lelhetnek. A szellemeket csak azok láthatják, „akiknek a szíve olyan romlatlan és tiszta, mint a gyerekeké”.
Váratlan találkozások és fordulatok kuszálják össze a szereplők életét, a padláson pillanatok alatt hatalmas felfordulás lesz, a mesehősök álmai pedig egyre elérhetetlenebbnek tűnnek, de a végén mégis megtörténik a csoda: a mese győz, a láthatatlan láthatóvá válik, a szellemek elköltözhetnek az „örök szépek bolygójára”, Rádiós pedig szerelemre lobban Süni iránt.
Fényév távolság, Valahol, Szilvás gombóc, Enyém a pálya – mindannyiunk fülében ott csengenek ezek a dallamok, amelyek a járványveszély elmúltával Szegeden is újra életre kelhetnek a nézők előtt a nagyszínház színpadán.
Méhes László rendező az olvasópróbán azt mondta, csodát szeretne teremteni a színpadon, amelynek révén a gyerekek színházba járókká válhatnak, a felnőttek pedig egy erős, megható történetre számíthatnak.
A főpróbát látva elmondhatjuk, ez sikerült is!
Kattintson a fönti képünkre és nézze meg Szabó Luca galériáját!
Szereplők
- Rádiós: Károlyi Krisztián / Szaszák Zsolt
- Süni: Sziládi Hajna / Hege Veronika e.h.
- Mamóka: Vajda Júlia / Somogyvári Tímea Zita
- Révész és Barrabás: Bánvölgyi Tamás / Poroszlay Kristóf
- Herceg: Szaszák Zsolt / Krausz Gergő
- Kölyök: Kulcsár Viktória / Fekete Linda
- Lámpás: Szívós László / Ferencz Nándor
- Meglökő: Taletovics Milán / Zombori Béla
- Témüller: Vicei Zsolt / Szegezdi Róbert
- Detektív: Rácz Tibor / Kárász Zénó
- Üteg: Ferencz Nándor / Bánvölgyi Tamás.
Alkotók
- Díszlettervező: Rózsa István
- Jelmeztervező: Horváth Kata
- Zenei vezető: Hermann Szabolcs
- Koreográfus: Hajdu Anita
- Karigazgató: Flórián Gergely
- Súgó: Szabó Ágnes
- Ügyelő: Stefanik Sándor
- Rendezőasszisztens: Zámbó Nikolett
- Rendező: Méhes László
rag
* * *
Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!
