Túl a városon 2020. november 26. 14:23

Európai adok-kapok – ki fizeti az európai álmot?

Ezzel a címmel rendezett online konferenciát a Europe Direct Szeged, valamint az ÁJTK belül működő Nemzetközi és Regionális Tanulmányi Intézetével az EU elfogadásra váró költségvetéséről és a hozzátartozó hitelcsomagról.

Hirdetés
Hirdetés

Annak a fontos kérdésnek a tisztázásával kezdte előadását Benczes István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének oktatója, hogy a mi tartozik bele az uniós költségvetésébe és mi nem. A házigazda ezúttal Pelle Anita, az SZTE GTK docense, Pénzügyek és Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Intézetének oktatója volt.

A téma manapság kétszeresen is fontos: előfogadásra vár a huszonhét tagállamot tömörítő európai közösség költségvetése, amelyről időről-időre késhegyig menő vitákat folytatnak le az érdekeltek. Idén azonban a soron következő hét év büdzséjének tető alá hozása más okból is izgalmas lesz. Két tagállam, hazánk és Lengyelország ugyanis bejelentette: amennyiben jogállamisági kritériumokhoz kötik a közös kasszából érkező kifizetéseket, akkor vétózni fognak.

A tét nem kicsi, mert közel 1075 milliárd euró hét év alatti folyósításáról szól a vita, ami irgalmatlanul nagy pénz. Persze minden viszonylagos – hívta fel a figyelmet az előadó. A számok nyelvére lefordítva ezt azzal lehet a leginkább érzékeltetni, hogy a tagállamok által megtermelt nemzeti össztermék (GDP) teljességének ez csupán 1 százaléka.

Érzékletes a különbség, ha tudjuk, hogy a nemzeti költségvetések egy-egy ország GDP-jének 25 és 50 százaléka körül szóródnak. Vagyis az állam ekkora nagyságrendű összeget von el, és oszt újra. Ha innen nézzük, akkor más miatt sem lehet nagynak nevezni az EU költségvetését, amely nagyjából Ausztria egy éves állami büdzsével egyezik meg, de Németországé ennél tízszer nagyobb.

– Nagyon lényeges különbség – hívta fel a figyelmet Benczes István –, hogy az EU költségvetésében nem szerepelhet sem hiány, sem adósság. Ez a nemzeti költségvetésekről egyáltalán nem mondható el, mert az államadósság és az államháztartási hiány természetes része a büdzséknek.

Az EU költségvetéséről alapvetően megállapítható, hogy beruházási költségvetés, szinte teljes mértékben hiányoznak belőle olyan klasszikus állami feladatok finanszírozása mint a jóléti kiadások.

Ennek kapcsán Benczes István jelezte, hogy évek óta komoly törekvéseknek lehetünk tanúi, amelyek azt célozzák, hogy a jelenlegi – nagyjából ezer milliárd eurós – költségvetési összeget három-négyszeresére emelje az EU éppen a hatékonyabb válságkezelés és a gazdasági-pénzügyi-társadalmi stabilitás megerősítése miatt. A tagállamok erre egyelőre nem hajlandóak – derült ki.

Történeti visszatekintésben érdekes, hogy az európai közösség a megalakulását követő évtizedekben az agrárium és az élelmiszeripar fejlesztését tekintette elsődleges feladatának, majd az olyan kevésbé fejlett országok csatlakozását követően, mint Spanyolország, Portugália és Görögország a területi felzárkóztatás kapott a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt.

Ez a fejlesztési elképzelés élt tovább a 2004 és 2007 között csatlakozó ország tagfelvétele után is, nem véletlenül. Az EU fejlettségétől jócskán elmaradó országok – köztünk hazánk – ekkor csatlakozott az Európai Unióhoz. Fontos számok az unió költségvetésének jobb megértése szempontjából, hogy jelenleg nagyjából 35 százaléka megy a teljes büdzsének agrár- és élelmiszeripari támogatásokra, és ezzel szinte teljesen megegyező nagyságrend gazdaság- és társadalomfejlesztésre és vele a kohéziós célkitűzések teljesítésére. Ez utóbbi lényege, hogy hosszabb időtávban nagyjából azonos fejlettségű legyen az unió valamennyi régiója, így a Szegedet is magában foglaló Dél-Alföld, amely jelenleg az EU-s átlag 48 százalékánál tart.

Magyarország kiemelkedően jól teljesített az EU-s források lehívásában. Lett- és Észtországgal együtt saját GDP-jük 4 százalékának megfelelő brüsszeli forrást hívtak le a lassan mögöttünk álló, 2014-2020-as költségvetési ciklusban, szemben Lengyelország 2,5 százalékával. Bár az előadás erre nem tért ki, feltűnő különbség, hogy Csehország esetében ez a mutatószám csupán 1,67 százalék.

Az 2021-gyel kezdődő új költségvetés azért különbözik valamennyi ezt megelőzőtől, mert Next Generation EU névvel egy 750 milliárd eurós hitelcsomaggal egészül ki, így a büdzsé végösszege a megszokott 1075 milliárd helyett 1824 milliárd euró lesz – érzékeltette a különbséget Benczes József, a Corvinus Egyeteme oktatója.

Ez nem kevesebbet jelent, mint azt: 70–75 százalékkal növekszik a költségvetés főösszege a következő hétéves ciklusra. A hitelkeret, amelynek nagyobb része vissza nem térítendő a tagállamok gazdaságának erősítésére, ellenálló-képességük fokozására szánják.

Az előadást követő vitában Pelle Anita arról érdeklődött: mi lehet kimenetele az EU-költségvetéssel kapcsolatban belengetett magyar és lengyel vétónak. Nem világos, hogy egy stratégiai játszma zajlik vagy valódi politikai szándék húzódik meg a két ország vétófenyegetése mögött – válaszolt Benczes István, hozzátéve. „mozgó történet”, amit most látunk.

  • Szerinte a magyar kormány igyekszik definíciós kérdéssé tenni a jogállami kritériumokról szólót, és hozzátette: óriási pénzektől esne el Magyarország, ha megfúrná a költségvetés. Leállna az uniós pénzek hiányában szinte valamennyi hazai beruházás, nem volna gazdasági növekedés.
  • A Corvinus Egyetem oktatója azt sem nagyon értette, miért akar elzárkózni a magyar kormány a Next Genereation EU hitelforrásai elől, amely összességében 10 milliárd euróval támogatná hazánkat. Ennyi pénzt két év alatt kap az ország az unió normál költségvetéséből.
  • Nem rejtette véka alá, hogy az Brüsszeltől kapott hiteleket sokkal jobb feltételekkel kapnánk meg, mintha a piacról venné fel azokat az állam. Egyszerűen, mert az EU sokkal jobb adósnak számít a pénzpiacokon, mint Magyarország. Nem kizárólag a kamata lenne alacsonyabb, hanem a szokásos 10–15 év helyett negyven év alatt kellene visszafizetni. Ezek valóban igen komoly különbségnek tűnnek.

Benczes István szerint a költségvetésről folytatott vita valójában nem Budapest és Varsó vitája Brüsszellel, hanem a másik oldalon a Strasbourg székhelyű Európai Parlament található, amely nem fog engedni a jogállamisági kritériumokból.

A két országnak nagy szüksége van a pénzre – utalt az előadó a két közép-európai országra, ezért lesz megoldás, lesz költségvetés – zárta szavait az előadó.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: EU Európai Unió Europe Direct Szeged költségvetés