Szegeden 2020. november 24. 17:46

Sárkánytojások a Stefánián

A megújult Stefánia játszóterének közelében sétálgatva a járókelők egy tucat méretes, félméteresnél is nagyobb átmérőjű kőgolyókra figyelhetnek fel.

Hirdetés
Hirdetés

A kőgombócok a Tisza-partra felvezető lépcsőket, rámpákat díszítik, legtöbben – némileg értetlenkedve talán – kopottas, és messze nem tökéletes alakú cementgolyóknak, betongombócnak nézhetik azokat, de a Kárpát-medence geológiájában esetleg jártas sétálók szívét melegség önti el: a kőgolyók ugyanis nem emberkéz alkotásai, hanem a természet játékának különleges produktumai. Úgynevezett „feleki gömbök” vagy a nép ajkán „feleki sárkánytojások” hevernek a Stefánián, amelyeknek igen érdekes természettudományos és kultúrtörténeti vonatkozásai vannak. Örvendetes, hogy a sárkánytojások nem estek áldozatul a park rekonstrukciójának, ellenkezőleg, ismét jól láthatóan betöltik régi funkciójukat: díszítik a közterületet.

A feleki gömbkövek a Stefánián

A „feleki gömbök” eredeti képződési helye messze Szegedtől, a Kolozsvártól délre húzódó dombságban, Erdőfelek (Feleacu) környékén található. A feleki dombok területén, az erdőkben, legelőkön, patakvölgyekben hatalmas mennyiségben találhatóak meg ezek a kőgolyók, kipreparálódva környezetükből. A kőgolyókat a helyiek jól ismerik, látogatásuk a kolozsváriak számára népszerű hétvégi kirándulás, de évszázadok óta használják is a természetes kőgolyókat építőkőnek, díszítőkőnek. Kolozsvárt gyakorta fordulnak elő a kőgolyók kerékvetőként a kapualjakban, de a kertdíszítéshez is széles körben használták, és használják sajnos ma is, pedig a feleki gömbök azóta már földtani védettséget is élveznek.

Az évszázadok alatt számos írónkat, költőnket, szobrászunkat ihlették meg a feleki sárkánytojások. Jókai Mór például többször is megemlékezik róluk, sőt munkásságában saját kezű rajzai is fellelhetőek a gömbkövekről. A feleki gömbkövek talán legnevezetesebbje egész Erdély történetében fontos szerephez jutott: Dávid Ferenc 1568-ban egy feleki gömböt használt szónoki emelvénynek, amikor meghirdette az unitárius vallás tanait. Ezt a gömbkövet a mai napig is a kolozsvári belvárosi unitárius templomban őrzik.

Csipetnyi geológia

A feleki gömbkövek a Feleki-dombság földtani felépítésében uralkodó homokkövekben alakultak ki. A homokkövek körülbelül 12 millió évvel ezelőtt, a középső-miocén (szarmata) kor során sekély tengerben ülepedtek le, a lerakódott üledékekbe pedig meszes héjú tengeri élőlények (például kagylók) maradványai ágyazódtak be. A geológusok egybehangzó véleménye szerint a gömbkövek kialakulása a homokkőben lezajló diagenetikus (kőzetté válási) folyamatok eredménye. A meszes vázú élőlények karbonátos héjai feloldódtak, a meszes oldatok pedig átjárták a porózus homokkövet. A homokkőben egyes kitüntetett pontok körül (ezeket nukleuszok hívják), az oldódást-kicsapódást vezérlő geokémiai folyamatok hatására megkezdődött a kalcit koncentrikus kikristályosodása. A homokkő pórusaiban koncentrikusan növekedő kalcit (CaCO3), körkörösen növekedve cementálta a homokszemcséket egy központi mag körül.

A gömbkövek eredeti lelőhelyükön a feleki dombokon

A lazább szerkezetű homokkő belsejében kemény, jól cementált, különféle alakú és méretű, ideális esetben szabályos gömb alakú konkréciók jöttek létre, amelyeket napjainkban a felszín közeli lepusztulás szabadít ki a lazább kőzetrétegekből.

És vajon mit keresnek a gömbök a Stefánián?

A Monarchia idején a feleki gömbkövek – díszítőkőként – messzire eljutottak. Budapesten is fellelhető belőle számos darab, sőt még Bécsben is építettek be belőlük. A „szegedi” feleki gömbök az 1879-es tiszai nagy árvíz idején kerültek Szegedre, és eredetileg az újonnan kialakított Népkertben díszként lettek elhelyezve. Hogy eredetileg a Stefánián is kerültek-e elhelyezésre, vagy a Népkert gömbkövei kerültek-e később ide, egyelőre homály fedi.

Kóbor Balázs

Nyitóképünkön a feleki gömbkövek ábrázolása látható a Vasárnapi Újságban 1856-ban, Jókai Mór saját kezű rajzán.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: felújítás Stefánia Zöld város program