Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. november 24. 12:56

Volna mit söprögetnie a kereskedelmi és iparkamarának saját portája előtt

A magyar gazdaság szereplői valójában szükségtelen és haszontalan szervezetnek tartják a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, amelynek húsz éve elnöke az a Parragh László, aki legutóbb azt javasolta, hogy két évre mentesítsék a vállalkozásokat az önkormányzatoknak fizetendő helyi iparűzési adó hatálya alól.

Hirdetés

Egyre nehezebb, sőt talán egyre kínosabb válaszolni arra a kérdésre: kit képvisel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK), valamint a kamara megyei és fővárosi szervezete – legalábbis erre a következtetésre jut adatokkal megtámogatott cikkében a G7 gazdasági szakportál.

Az önmagában is felvet bizonyos kérdéseket, hogy mennyire egészséges, ha egy szakmai érdekvédelmi szervezet élén húsz éve áll ugyanaz a személy. Jelen esetben a Fidesz vezette kormány és Orbán Viktor iránt a legteljesebb mértékben elkötelezett Parragh László. Ennek kapcsán szintén kérdéseket vethetne fel, hogy miért kell politikai rokonszenvét nyíltan kimutatnia egy politikailag semleges érdekvédelmi szervezet vezetőjének.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának azonban még ezeknél is sokkal nagyobb gondokkal kellett szembenézni az elmúlt években. A MKIK döbbenetes mértékben veszíti el tagjait, a gazdasági társaságok, vállalkozások és cégek lemorzsolódása döbbenetes mértékű – derül ki a G7 cikkéből.

„A Parragh-éra alatt jelentősen csökkent a kamarák tagdíjbevétele és tagsága” – írja a szakportál, ami a számok nyelvére lefordítva igazán megdöbbentő. A hazánkban található közel 1,8 millió vállalkozásból nem éri el a kamarai tagok létszáma a 19 ezret. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi vállalkozások csupán egy százalékát képviseli az MKIK és vele együtt a területi – megyei és budapesti – kamarák. Mindez nagyon komoly legitimációs kérdéseket vet fel, ami akkor is igaz, ha egy másfajta bontásban a taglétszám – ha kizárólag a gazdasági társaságokat veszik figyelembe – a hazai cégek 3,7 százalékát teszi ki.

Az MKIK és a területi kamarák taglétszámáról csak 2007 óta lehet kimutatást találni, így tudható, hogy az akkor 40 ezres taglétszám előbb 31 ezerre, majd mára 19 ezerre esett vissza.

Mindezzel párhuzamosan csökkent a kamarák tagdíjbevétele, amely a G7 számításai szerint reálértékben a tíz évvel korábbi felére esett vissza. Az Orbán vezette kormány ebben a helyzetben a kamara segítségére sietett azzal, hogy 2012-től minden gazdasági társaságnak és egyéni vállalkozónak kötelező „regisztráltatnia” magát a területileg illetékes kamaránál. Ennek keretében cégmérettől függetlenül évi 5 ezer forintot kell fizetni.

Noha nem nagy összegről van szó, a hazai vállalkozások jelentős része annak a véleményének adott hangot, hogy ezért a pénzért semmit nem kap. Bizonyára ettől nem teljesen függetlenül a cégek nem kis része még az évi 5 ezer forintot sem fizeti be.

A kamara fut a pénze után. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adó módjára hajtja be az elmaradt regisztrációs díjakat a cégektől, százezer számra. A G7 cikke szerint 2015 és 2020 szeptembere között 367 ezer alkalommal kellett a NAV-nak a kamara kérésére vállalkozók ellen végrehajtást indítania.

Mindezek önmagukban is figyelemre méltó tények volnának a Parragh László vezette MKIK munkájáról és eredményeiről. Annak fénytörésében válik mindez még érdekesebbé, hogy a kamara elnöke a helyi iparűzési adó ügyében indított akciójával éppen azokat a vállalkozásokat szeretné megvédeni, amelyek nem tagjai az MKIK-nak, sőt annak még a minimális évi 5 ezer forintos regisztrációs díjat sem fizetik be. Legalábbis ezek nem elhanyagolható része.

Volna mit söprögetnie a kamarának saját portája előtt.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: iparűzési adó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal Parragh László végrehajtás
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés