Hirdetés
Túl a városon 2020. november 20. 17:00

Önerőből... – Bódi György olvasói levele

Önerőből, uniós helyreállítási pénz nélkül is fejlesztünk tavasztól...! – jelentette ki a haza bölcse a szokásos péntek reggeli néprádiós szózatában. Ebben szokta tájékoztatni hetente híveit a világ és az ország helyzetéről.

Hirdetés

Van ilyen próbálkozás ma is az általa oly kedvelt Ázsiában (Észak-Korea), amelynek romboló, éhínségbe torkolló hatásáról nap mint nap értesülhetünk. De talán szólhatna neki valamelyik nem fiatal tanácsadója, hogy nem olyan régen volt ilyen kísérlet Európában is, pont a szomszédban, ahova évente szokott járni haknizni az ő magyarjaihoz. A Nicolae Ceaușescu vezette testvéri Romániában. Bár szegény Szőcs Géza a napokban hunyt el, de azért maradt még ott, vagy él most itt Magyarországon számos olyan lelkes követője, aki élvezhette az önerős fejlesztés gyümölcsét. A bezárkózást, a hiánygazdálkodást, a Securitate folytonos figyelmét és vegzálását, a saját nyelv használatának hiányát, a nagy dákoromán mítoszok hazugságát és a mindennapok nélkülözését. (Jut eszembe, a jó Nicolae Ceaușescu is építtetett közpénzből a saját szülőfalujába focistadiont, amelyt ma már felver a gaz...) Persze jutottak ők is némi külföldi forráshoz: például fejpénzt szedtek a Nyugat-Németországba kiengedett szászokért.

De talán arra is emlékeztethetnék bölcs tanácsadói, hogy mi lett a rendszer és a rendszer névadójának a vége!

A mai Magyarország helyzete merőben más! 2004 májusa óta tagja vagyunk az Európai Uniónak, annak a közösségnek, amely – csak emlékeztetőül! – négy alapelvre szerveződött: a tőke, a szolgáltatások, az emberek és az eszmék szabad áramlására. Nem vagyunk elszigetelve, részesülünk a különböző uniós forrásokból, csak hát be illene tartanunk néhány közös elvet és értéket, amelyeket egyébként csatlakozásunkkor vállaltunk is. Mi motiválja abban, hogy ezt ő másképpen gondolja? Az, hogy ugyan részt vett a csatlakozás előkészítésében, de – micsoda igazságtalanság! – nem ő írta alá a csatlakozási egyezményt, mert – még nagyobb igazságtalanság! – éppen nem volt miniszterelnök. Az, hogy már eleget tömött a klientúra zsebébe? Az nem lehet, mert azok a zsebek feneketlenek! Nem! Csakis az nem tetszik neki, hogy a csatlakozáskor vállalt elveket be kellene tartania, és ezeket számonkérik! Tőle számonkérni valamit? No, nem, hova is jutna ez a világ?!

Az „önerőből” pedig színtiszta hazugság! Hiszen a kötvénykibocsátás, amiben bízik, az a hitel egyik formája. Nem kell a vírus elleni védekezés segélycsomagja, ami ingyenes, inkább dögöljön bele az ország majd a kötvényhitelek törlesztésébe. Egyébként is mit számít már Paks II. orosz, a Belgrád–Budapest vasútvonal kínai megahitelei mellett a további eladósodás, majd visszafizeti a következő nemzedék...

Bódi György

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Bódi György olvasói levél Orbán Viktor