Szegeden 2020. november 1. 08:22 Forrás: Szegedi Tükör

Hírességek alusszák örök álmukat a Belvárosi temetőben

Szeged köz- és kulturális életének számos meghatározó alakja talált végső nyughelyre a Belvárosi temetőben. A Szegedi Tükör mindenszentek és halottak napja alkalmából tett egy sétát a temetőkertben.

Hirdetés
Hirdetés

Kállay Albertet az 1879-es nagy árvizet követően a helyreállítási munkálatokkal kapcsolatban Tisza Lajos királyi biztos mellé rendelték. Jelentős szerepe volt Szeged újjáépítésében, az újszegedi liget fásításában. 1884–1905 között Szeged főispánja volt. A Szabadelvű Párt tagjaként Tisza Kálmán, majd utóbb Tisza István politikájának híve. 1922. július 31-én halt meg Szegeden.

Kállay Albert síremléke

Móra Ferenc író 1913–1919 között a Szegedi Napló főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa. 1904-től a Somogyi-könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa, majd régésze, Tömörkény István halála után pedig a múzeum igazgatója volt. Rákban hunyt el életének 55. évében, 1934. február 8-án.

Móra Ferenc síremléke

Tömörkény István író a Szegedi Híradó és a Szegedi Napló újágírójaként dolgozott, majd 1904-től haláláig, 1917-ig a Somogyi-könyvtár és a múzeum igazgatója volt. Ady így vallott a halálakor: az a magyar bölcs és művész, aki Tömörkény volt, a szívemé volt... Móricz Zsigmond e szavakkal siratta el: elment a magyar embör legjobb barátja. Krúdy azt írta róla, hogy a korszak legnemesebb magyar költője tér meg a szegedi temetőbe.

Dankó Pista 15 éves korától zenéléssel kereste a kenyerét. Dalaihoz Gárdonyi és Tömörkény is írt szöveget. Hírnévre igazán Szegedre kerülése után tett szert, a közönség Blaha Lujza előadásában ismerhette meg a szerzeményeit. Nevét számos irodalmi mű őrzi, Ady, Juhász Gyula és Móra is megemlékezett róla. Tüdőbajban halt meg 1903. március 29-én Budapesten. Szegedre hozták, a Közművelődési Palota előtt ravatalozták föl, innen kísérték ki a Belvárosi temetőbe. Síremléke 1910-ben készült el, a rajta lévő stilizált napkorong azt juttatja eszünkbe: „Most van a nap lemenőbe’, kimegyek a temetőbe...” Síremléke nyitóképünkön látható.

Juhász Gyula a XX. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának egyik legjelentősebb lírai kifejezője volt. Egész életén át boldogtalan volt, társtalan magánya sohasem oldódott fel. 1937-ben megmérgezte magát.

Juhász Gyula síremléke

Mihalik Kálmán 1920-ban a kolozsvári egyetemmel együtt került Szegedre. Kutatóorvos volt az egyetemen. Szegeden írta meg 1921-ben Csanády György szövegére a székely himnusz zenéjét. Mindössze 26 éves volt, amikor 1922. szeptember 6-án meghalt tífuszban.

Mihalik Kálmán faragott kopjafás sírja

Gregor József Kossuth-díjas operaénekes Szeged legnépszerűbb embere volt. Imádták a közvetlensége, szerénysége és fantasztikus humora miatt. A világhírű operaénekes, Szeged város díszpolgára hosszan tartó, súlyos betegségben, 66 éves korában hunyt el 2006. október 27-én a szegedi otthonában.

Gregor József díszsírhelye

Novák István építészmérnök, Szeged város díszpolgára, egykori főépítésze, Ybl- és Prima Primissima díjas építőművész 2013. február 3-án hunyt el Szegeden. A város szíve, a Kárász utca és a Klauzál tér olyan, amilyennek Novák István álmodta, aki mintegy kétszáz épületet tervezett Szegeden. Mindig emberekben és közösségekben gondolkodott, amikor dolgozott, alkotott.

Novák István díszsírhelye

 

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Belvárosi temető Dankó Pista Gregor József Halottak Napja Juhász Gyula Mindenszentek Móra Ferenc Szegedi Tükör Kállay Albert Mihalik Kálmán Novák István Tömörkény István