Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Horváth Jenőt, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezőjét a rendszer megváltásának álma sodorta a forradalomba
Szegeden 2020. október 29. 18:30 Forrás: Szegedi Tükör

Horváth Jenőt, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezőjét a rendszer megváltásának álma sodorta a forradalomba

Horváth Jenő 1947–48-ban igazgató-rendezőként, majd 1955–56-ban főrendezőként dolgozott a Szegedi Nemzeti Színházban. A forradalomban való részvétele miatt eltávolították a színházból, és börtönbüntetésre ítélték. A Szegedi Tükör emlékírása.

Hirdetés

„Apám kommunista művész volt. A rendszer megváltásának álma sodorta a forradalomba, s lett annak egyik szegedi vezetője. Három és fél évet ült ezért az álomért” – írta édesapjáról Horváth Péter író, rendező.

A forradalmi néptanács titkára

Korabeli újságcikkek alapján néztük meg, mi történt Horváth Jenővel, mit írt a helyi sajtó a színész-rendezőről 1956 októbere és 1958 márciusa között. 1956. október 23-án este Bicskey Károly szavalta el a Nemzeti dalt a Szegedi Nemzeti Színház előtt, az összegyűlt tömeg pedig a színész után mondta az eskü szövegét.

Aznap a Horváth Jenő (kis képünkön) rendezte Szent Johannát játszották, de „a nézőközönség a külső események, a város forradalmi arculata és a belső, a Shaw-darab hatására igaz szívből tüntetett az igaz ügy mellett”. Az emberek kitódultak az előadásról az utcára. Azok a színészek, akik aznap nem léptek színpadra, kokárdákat készítettek.

Több bemutatóra is készültek a színházban, de az események hatására valamennyit megelőzött a Bánk bán prózai bemutatójának gondolata. „A gondolatot önkéntes tett követte: három rendező – Horváth Jenő, Nagy György és Gyökösi Zsolt – rendezésében azonnal megindultak a Bánk bán próbái, hogy „a magyar drámairodalom legszebb és legnagyobb remekével köszöntsék a tiszta forradalom győzelmét és továbbfejlesztését”.

Horváth Jenő, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője 1956. október végén Perbíró Józseffel, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettesével és még tizenhárom emberrel együtt – köztük a lapokban csak Takács polgártársként emlegetett élelmiszer-kiskereskedelmi dolgozóval – bekerült a forradalmi néptanácsba, amelynek titkárává választották.

Tüntetés a Klauzál téren, 1956. október 25-én (fotó: a Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye; leltári szám: T26521)

1957 januárjában kabaréban lépett fel

A forradalom eseményei miatt október 24-étől szüneteltették az előadásokat. A forradalom leverése után, decemberben arról írtak a lapok, hogy 1956. december 15-én a Bánk bánnal (rendező: Megyesi Pál) nyit a Szegedi Nemzeti Színház. Ugyanakkor adtak hírt arról is, hogy a színház Hazádnak rendületlenül... címmel magyar vers- és dalösszeállítást tűz műsorra, amelynek Horváth Jenő a rendezője. A közreműködők között találjuk Domján Editet és Kaló Flóriánt.

Domján Edit és Kaló Flórián Szegeden, az ötvenes években, egy vígjátékban (fotó forrása: sulinet.hu)

„Az elmúlt hónapok eseményeiben, az igazságos népmozgalomban játszott szerepe miatt nagy népszerűségnek örvend napjainkban színházunk. Ezt a népszerűséget továbbra is szeretnénk megtartani oly módon, hogy ezután a világirodalom még nagyobb választékát akarjuk nyújtani színpadunkon. Ehhez azonban az kell, hogy az új esztendőben, 1957-ben valóban megvalósuljon a művészeti intézmények szabadsága. (...) A mind magasabb művészi munka érdekében pedig rendezni kell végre a művészeknek a világ bármely országába való eljutását, hogy lássanak és tanuljanak” – nyilatkozta Horváth Jenő főrendező az újságnak, amely azt kérdezte tőle, hogy mit vár 1957-től. Horváth még azt is hangsúlyozta, hogy „a színház ne a hivatali szervek színháza legyen, hanem a közönségé”.

1957 januárjában még 150 százalék humor címmel rendeztek kabaréműsort a színházban, amelyben mások mellett Horváth Jenő is fellépett.

Helyesbítés a tűzbe dobott párttagkönyvről

Aztán a Délmagyarország elindította a Feljegyzések a szegedi ellenforradalom napjaiból című sorozatát, amiben a burzsoázia talpnyalóiról, a sehonnai bitangokról, az ellenforradalom fullajtárjairól írt.

Horváth Jenőről, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezőjéről az írták 1957. március 21-én, hogy „október 23. után tűzbe dobta MDP tagsági könyvét”.

Másnap, 1957. március 22-én a lap utolsó oldalán, az apróhirdetések mellett megjelentettek egy helyreigazítást ezzel a szöveggel: „A Feljegyzések a szegedi ellenforradalom napjaiból” című sorozatunk tegnapi folytatásában téves értesülés alapján közöltük, hogy Horváth Jenő, a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője tűzbe dobta MDP tagsági könyvét. A tagsági könyv ma is megvan.”

(A Magyar Dolgozók Pártja – MDP – sztálinista irányvonalat követő kommunista párt volt Magyarországon, 1948 és 1956 között. Az MDP 1956. november 2-án, a forradalom idején átalakult, és Magyar Szocialista Munkáspárt néven működött tovább, 1957-től Kádár János vezetésével – a szerk.)

Öt év börtönnel sújtották

A korabeli sajtóbeszámoló szerint 1957 áprilisában a városi tanács végrehajtó bizottsága „jóváhagyta a színház volt főrendezőjének, Horváth Jenőnek az elbocsátását”.

Az országban elsőként

Horváth Jenő merész darabválasztásaival tűnt ki – írják a szegedi színjátszás történetében. Ő mutatta be Magyarországon először Prosper Merimée A művésznő hintaja című egyfelvonásosát, amelyet Sartre színművével, A tisztességtudó utcalánnyal egy este játszottak. A kitűnő rendezés mellett igazi színészi szenzációt jelentett Inke László és Ambrus Edit mindkét darabbeli alakítása, de kellemes meglepetés volt Kormos Lajos, Kátay Endre és Domján Edit játéka is.

Az írták: „Horváth Jenő, amellett, hogy ellenforradalmi tevékenységet fejtett ki, a Szegedi Nemzeti Színházban visszaélt főrendezői beosztásával, s borbarát alapon a neki megfelelő emberekből klikket szervezett, akikkel egyetemben ízléstelen, színvonaltalan műsorokkal jártak szerepelgetni. Horváth Jenő emiatt tekintélyét, mint rendező is elvesztette.”

1958. március 5-én a Szegedi Megyei Bíróság népbírósági tanácsa több mint kéthónapi tárgyalás után hozott ítéletet „Perbíró József és társai ellenforradalmi ügyében”.

Azt írták, „Horváth Jenő a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője volt az ellenforradalmat megelőző időben. A nemzeti bizottság titkáraként tevékenykedett az ellenforradalom alatt, és a szervezkedésben nagy tevékenységet fejtett ki. Az enyhítő körülmények figyelembevételével a népbíróság Horváth Jenőt ötévi börtönbüntetéssel sújtotta.”

Az ügyész 10 évért fellebbezett, végül a volt főrendező három és fél évet töltött börtönben.

Érdemes művész lett a rendszerváltáskor

Horváth Jenő szabadulása utáni pályájának főbb állomásai: Eger, Kaposvár, Veszprém, Debrecen, Szolnok és a budapesti 25. Színház. A Kádár-rendszer újra színpadra engedte, játszott többek között Kiss Manyival és Latinovits Zoltánnal, a hatvanas évek második felétől televíziós játékok rendezésével is jelentkezett. A rendszerváltás után, 1990-ben Érdemes művész címmel tüntették ki.

Horváth Jenő hetvenhárom évesen, 1994. december 21-én hunyt el.

Szabó C. Szilárd

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: 1956 helytörténet Szegedi Nemzeti Színház Szegedi Tükör színház