• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Biden az esélyes, de Trump sem esélytelen: nem lefutott az amerikai elnökválasztás
Szegeden 2020. október 28. 17:11

Biden az esélyes, de Trump sem esélytelen: nem lefutott az amerikai elnökválasztás

Felmérhetetlen a világpolitikai jelentősége az amerikai elnökválasztásnak, amit a november 3-án tartanak. A koronavírus-járvány alaposan átrajzolta az elnökválasztási kampány témáit és forgatókönyvét. Merkovity Norbert politológust, Amerika-szakértőt, a SZTE adjunktusát kérdeztük a mostani kampányról, az esélyekről, és mindarról, amiben ez a mostani elnökválasztás minden korábbitól különbözik.  

Hirdetés

– Az első ciklusokat maguk mögött tudó, hivatalban lévő elnökök óriási helyzeti előnyben várhatják a soron következő választást. Ha jól áll a gazdaság szénája, akkor újraválasztási esélyeik kifejezetten jók. Donald Trump esetében sokáig ez volt a helyzet.  Az amerikai gazdaság szárnyalt, lefutottnak tűnt a 2020-as elnökválasztás. Aztán jött a koronavírus-járvány, és alapvetően minden megváltozott. De ezt a választást tekintve pontosan mi?

– Tény, hogy két hivatalban lévő elnök esetében, így 1980-ban Jimmy Carter, majd 1992-ben idősebb George Bush vesztes kampánya a gazdaságra vezethető vissza. Ők egyciklusos elnökök maradtak. Ha Trump valamilyen eredményt fel tudott volna mutatni 2020-ban, akkor az éppen az amerikai gazdaság teljesítménye lett volna. Tudjuk, ezt egyetlen pillanat alatt romba döntötte a járvány. Az is jól látható, hogy az elnöknek nem volt B-terve. Külpolitikával próbálkozott: a Közel-Kelet békehozójának szerepében tetszelgett volna, tárgyalt Észak-Koreával annak atomprogramjáról, de látni kell, hogy egyik kísérlet sem volt igazán sikeres. Nagy előrelépés egyik helyen sem történt, sőt, utóbbi esetben legitimálta azzal a Kim-rendszert, hogy két magas szintű találkozó volt a két vezető között.

– Trump újraválasztási esélyeit mintha az is növelte volna, hogy a Demokrata Pártnak nem volt igazán jó jelöltje 2020-ban.

– A Demokrata Párt korfája már 2008-ban jelezte, hogy baj lesz. Toppolitikusaik idősek, ez nem igazán mutat a jövőbe. Az is figyelmeztető jel lehetett számukra, hogy Barack Obama 2008-ban kezdődött két elnöki ciklusa alatt nem nőtt fel mellette országosan ismert, fiatalabb, nagy tekintélyű politikus. Mellette csak a régi arcokat láthattuk a Képviselőházban és a Szenátusban. Mindez előidézte, hogy rekordszámú jelöltaspiráns indult az idei demokrata párti előválasztáson. Ebben a mezőnyben Joe Biden volt a legismertebb, noha a kampánya nagyon rosszul indult. Bernie Sanders volt a másik esélyes jelölt, aki szintén nem a fiatalságáról ismert.

– Az amerikai elnökválasztás bejáratott rendszer, ismert forgatókönyv szerint zajlik. Idén megérkezett az új koronavírus, ami alapjaiban változtatta meg az elnökválasztási kampányt. Miben más ez a mostani, mint az előzőek?

– Felerősítette az online kampányolást. Már Barack Obamánál is láthattuk, hogy annak idején egy videójátékban reklámozott. Az új helyzetben, amit csak lehetett, kiaknáztak az online kampányból. A demokratáknál a hagyományos kampánytechnikák, az ajtótól ajtóra járó kopogtatás, a kitelepülések, a nagy tömegeket megmozgató rendezvények nagyon visszaszorultak. Ők számot vetettek a járvány veszélyes jellegével, és komolyan vették az óvintézkedéseket. A republikánusok továbbviszik a hagyományos kampánytechnikákat. E tekintetben látványossá vált a két párt közötti különbség. Fontos megjegyezni, hogy Trump sűrűn cserélni kampánymenedzsereit. Trump kampányát sokkal inkább saját maga, az ő megérzései alakítják, mint a kampánytanácsadók. Celeb létéből is tudja, mi kell a népnek. Tegyük hozzá, hogy online kampányolásban nem volt rossz 2016-ban sem: minden a Twitter-fiókja köré összpontosult. Ehhez a megváltozott kampánytechnikához Amerika hozzászokott.

Merkovity Norbert: eddig nem láttuk az „októberi meglepetést” (fotó: Szabó Luca)

– Sokszor elhangzott, és ez az elnökválasztás kimenetele szempontjából döntő jelentőségű lehet, hogy Trump pocsékul kezelte a járványhelyzetet. Ez olyan demokratapárti kijelentés, amit a politikai marketing kategóriájába utalhatunk, vagy ennek valóban van az igazságalapja? Kívülállóként hogyan tudjuk ezt megítélni?

– Azt mondta, hogy ez egy kínai vírus, és hogy nyárra vége lesz a vírushelyzetnek, majd azt tanácsolta, hogy éljük továbbra is úgy az életünket, ahogyan eddig. Közben amerikaiak százezrei halnak meg a vírus következtében. Igyekezett az elnök kisebbíteni a veszélyt, de közben megtudhattuk azt is, hogy tisztában volt a járvány veszélyeivel. Mindezt azzal magyarázta, hogy nem akart pánikot kelteni. Európában tombolt a járvány, amikor mindezeket mondta, és közben a járvány berobbant az Egyesült Államokba. Ellentmondott az ottani országos tiszti főorvosnak, olyan szerek hatásossága mellett érvelt, amelyek veszélyesek lehetnek az emberekre.

Ezek szerint túl azon, hogy lecsapott a járvány az Egyesült Államokra, Trump személyesen okolhatja magát azért, hogy pandémiás helyzet miatt bezuhant a népszerűsége?

– Létezik olyan kimutatás, ami szerint az országban bekövetkezett kétszázezer halálesetből százötvenezer az elnök számlájára írható. Ezt nem tudom megítélni. Az tény, hogy látványos volt a járványhelyzet súlyosbodása, és Trump támogatottsága csökkenése, ami soha nem volt túlságosan magas. Négy éve Hillary Clinton támogatottsága sem volt magas, és akkor nem volt annyira feltűnő, hogy Trumpé sem az. A járványhelyzet kezelését az Egyesült Államok elrontotta. Nem könnyű e tekintetben a helyzet, mert ötven szövetségi állam szintjén nehéz egységes intézkedéseket hozni. Minden állam élén kormányzó áll. A közvélemény miért nem a kormányzókat hibáztatja ebben a helyzetben? De minden állam két szenátorral is rendelkezik, elvileg őket is hibáztathatnák. Trump nagyon felvállalta a koronavírus-járvány témáját, miközben nagyon szkeptikus szerepet alakított. A kommunikációja szintjén nem vette komolyan a járványt. A népszerűségi mutatóira ezek visszahatottak.

Többször felmerült a gyanú, sőt komoly vizsgálatok indultak annak kapcsán, hogy azt feltételezték, 2016-ban az oroszok megkísérelték befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét. A feltételezések szerint Trumpot akarták hatalomba segíteni. Mennyire felkészült most a választási rendszer, és vele az ország, hogy a korábbiaknál sokkal jobban ellenálljon ilyen beavatkozási kísérleteknek?

Ötvenegy elnökválasztás zajlik, ötvenegy részletszabállyal, rendszerrel. Ez utóbbi alatt technológiát értek. Az amerikai választásokat úgy lehetne meghekkelni, hogy ehhez ötvenegy választási bizottság oldalát kellene feltörni. 2016 kapcsán kimutatták, hogy néhány választási bizottság oldalán jártak valakik, illetéktelenek, nagy valószínűséggel oroszok. De ötvenegy rendszert képtelenség feltörni, és erre négy éve sem történt kísérlet.

És mi a helyzet a fake news-zal? Mert választási eredmény ilyen módon is lehet befolyásolni.

A Facebook és Twitter sokat tanult 2016-ból. Heti rendszerességgel jönnek a hírek, hogy Trump egyes bejegyzéseit törölték vagy hamisként jelölték meg. Ahogyan arról is, hogy Facebook-közösségeket vagy itt található gyanús profilokat szüntettek meg. Látszik, hogy a nagy techcégek mindezekre jobban felkészültek, mint 2016-ban. Tisztában kell lenni azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányban rögzített jog az Egyesült Államokban, amit ott nagyon komolyan vesznek. Ezért lehet például amerikai zászlót égetni, mert ez is a véleményszabadság része. Azért hangsúlyozom ezt, mert egyes csoportok úgy érzik, hogy a techcégek a mostani intézkedéseikkel véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák. Ugyanakkor az is igaz, hogy nincs olyan állam és állampolgár, amelyik elfogadja, hogy egy választásba valakik kívülről akarnak beavatkozni.

Néhány hete a New York Times-ban jelent meg egy elemző cikk a hivatalban lévő elnök adóügyeiről. Ebből kiderült, hogy az utóbbi évtizedekben alig adózott. A cikk megjelenését sokan egy atombomba ledobásával azonosították Trumpra nézve. Ha atombomba is volt, nem robbant fel. Lehet tudni, miért?

A Covid mindent elmos. Ez most egy ilyen helyzet. Egy Covid nélküli kampányban mindez másként szólna. Jellemző, hogy még a demokratapárti kampánynarratívákban sem ez a főtéma, hanem a járványhelyzet.

Trump vagy Biden?

Óriási a világpolitikai jelentősége az amerikai elnökválasztásnak. Magyarország szempontjából mi a tétje, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke?

Az, hogy ki lesz a következő budapesti nagykövet. Magyarország kicsi állam, az Egyesült Államok számunkra fontos gazdasági kapcsolat. Az a kérdés számunkra az, hogy olyan nagykövete lesz-e Washingtonnak Budapesten, aki elmondja a véleményét az itteni belpolitikai folyamatokról, vagy olyan lesz, mint a most leköszönő, aki többségében egyetért a magyar kormány döntéseivel, de gazdasági kérdésekben, főleg ha a magyar kormány Kínával üzletel, akkor rendre megszólal, és rosszallását fejezi ki.

Megmondható néhány nappal a választás előtt, hogy Trump vagy Biden nyer?

Nem elég a közvélemény-kutatásokat nézni, bele kell számolni azok hibahatárait. Ez nem történt meg 2016-ban, ezért is keltett akkor meglepetést Trump győzelme. A legkomolyabb most alkalmazott választási szimuláció alapján Trump ötvenből hatszor nyerné meg a választást. A kérdés az: felülnénk-e egy olyan repülőgépre, amely ötven felszállásból hatszor lezuhanna. Nagyon vékony az a palló, amin Trumpnak át kell mennie, hogy megnyerje a választásokat, de ez a palló létezik. Óriási hajrázó Trump – ezt is tudni kell. Négy éve megérkezett az „októberi meglepetés”. Néhány héttel a választások előtt az FBI elővette Hillary Clinton email-ügyeit, jelesül azt, hogy nem állami szervereken kommunikált. Majd ejtették az ügyet, de sok amerikai ezek után úgy érezte: valami nincs rendben Hillary Clintonnal. Mindez befolyásolhatta a végeredményt. Az elnökválasztási kampányokban visszatérő elem az „októberi meglepetés”. Ilyen egyelőre nem érkezett, de még megtörténhet.

Bod Péter

(Nyitóképünkön az amerikai Republikánus Párt és a Demokrata Párt jelképei, az elefánt és a szamár látható egymással szemben; fotó: Szabó Luca)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: amerikai elnökválasztás Donald Trump Joe Biden Merkovity Norbert