Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. október 28. 09:54

Megvannak a kamarai felmérés számai: rengeteg orvos hagyná el a magyar egészségügyet

A Magyar Orvosi Kamara közzétette az új egészségügyi törvény vitás pontjai miatt kiküldött kérdőív eredményét. Úgy tűnik, nem volt jó ötlet a koronavírus-járvány kellős közepén megpróbálni ellehetetleníteni az orvosokat.

Hirdetés

Az összesített adatok szerint a kérdőívet három nap alatt kitöltő 7739 orvoskamarai tag mintegy 72 százaléka, tehát 5572 orvos nem akarja aláírni az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést.

Ez a szerződés – ha a kormány nem változtat rajta – már tartalmazná az átvezénylést és a másodállások korlátozását is a béremelés mellett.

Az igazán riasztó adat az, hogy a kérdőívet kitöltők 40 százaléka otthagyná a közellátást, ha nem változtatnak a jogszabályon. Ha a kérdőív arányait a közellátásban résztvevőkre vetítjük, akkor legalább 10 ezer orvosról lehet szó, ha csak a kitöltőkkel számolunk, akkor is több mint 3000 doktort veszíthet a közellátás.

A kérdőívből kiderül, hogy a magyar orvosok 52 százaléka kettő vagy több munkahelyen dolgozik. Ez persze nem jelent automatikusan ugyanennyi teljes állást, van, aki vállalkozóként több intézményben is vállal ügyeletet. Ez például a sürgősségi ellátórendszerben elég gyakori.

Az orvosok 57 százaléka vállalkozóként is dolgozik, 1143-an, tehát a válaszadók közel 15 százaléka pedig csak vállalkozóként űzi a szakmáját. Az új törvény ezt megtiltaná január 1-jétől.

Az orvosok túlterheltségét mutatja, hogy 58 százalékok 48 óránál, 20 százalékuk 60 óránál többet dolgozik hetente. Ez havonta 192 és 240 óránál többet jelent. A teljes állásnak számító havi munkaóraszám 160 óra Magyarországon.

Magánrendelése a szakorvosok 37 százalékának van, a magánrendelés időtartamának középértéke 6 óra.

A kitöltők átlagbevétele – a 160 órán felüli túlmunkákkal és hálapénzzel együtt – jelenleg nettó 581 ezer 327 forint, ebből a vállalkozás 270 ezer forintot jelent. Azonban ez az adat nyilvánvalóan torz, hiszen az értéket a kitöltők státusza is meghatározza, tehát a kérdőív ilyen tekintetben sem reprezentatív, a kiszámolt átlag pedig végképp nem az.

Ha nem számítjuk a vállalkozásból származó bevételt, akkor a kitöltők nettó bevétele 311 ezer forint, hálapénzzel együtt.

Érdekesség, hogy a kamara bértábláját a kitöltők 80 százaléka, azaz négyötöde tartja megfelelőnek, kevésbé elégedettek azok, akik elfogadnak hálapénzt.

A kérdőívet kitöltők 64,2 százaléka nem fogad el hálapénzt, azok közül, akik elfogadnak, 10 százalékuk havonta 200 ezer forint fölött kap. A hálapénzt elfogadók kétharmada 50 ezer forintnál kevesebbet kap a betegektől.

Az is kiderül a kutatásból, hogy az orvosok 57 százaléka jelentős módosításokkal elfogadná az új jogviszonyt.

54 százalékuk szerint is szabályozni kell az álláshalmozást, de 98,9 százalékuk szerint a szabad munkavállalást nem korlátozhatja a törvény. 46 százalékuk gondolja úgy, ezen a téren maradjon az eddigi szabályozás.

Az orvoskamara rákérdezett a törvény legaggasztóbbnak tartott elemeire és ezek megváltoztatásának képviseletére nagyon erős támogatást kapott tagjaitól.

A kamara a következő pontokban szeretne törvénymódosítást, tehát nem rendeleti szabályozást:

  • A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel. 
  • A másodállások gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni
  • Az eredeti, szakmai előmenetelt tükröző és későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérjük
  • A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a közalkalmazotti viszonyban
  • A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászat kivételezése és az önkéntes segítő megjelenése)
  • Az érdekképviseleti lehetőségek – nemzetközi jogba is ütköző – korlátozását vegyék ki a törvényből.

Az új jogviszonyról szóló szerződésről 32 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem, 40 százalék valószínűleg nem írja alá (összesen 72 százalék), míg 25 százalék valószínűleg igen, míg 3 százalékuk biztosan aláírja.

A MOK közleményében leírja: az orvosok 37,4 százaléka a magánegészségügybe menne át, de 35,3 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy a szerződés aláírása helyett elhagyja az országot vagy az ágazatot. Külföldre a fiatalabb, a magánegészségügybe a középkorú kollégák terveznek távozni.

Z

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: egészségügy egészségügyi ellátás felmérés kérdőív Magyar Orvosi Kamara pályaelhagyás átvezénylés béremelés egészségügyi szolgálati jogviszony másodállás
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés