Hirdetés
Színes 2020. október 24. 10:53

Szeretettel köszöntjük az utolsó őszi óraátállítást!

Utoljára alhat egy órával többet, legálisan: vasárnap hajnali háromkor kettőre visszaforgatjuk az idő kerekét, hogy aztán soha többé ne nyúljunk hozzá. Maximum egyszer, de akkor akár kettőt is tekerhetnénk, ha egy kis eszünk lenne. Duplacsavar? Nem. Időzónaugrás!

Hirdetés

Tavaly márciusban döntött úgy az Európai Parlament, hogy 2021-től eltörli az óraátállítást, azaz most van utoljára olyan októberi vasárnapunk, amikor egy órával vissza kell állítani az órákat. Az okoseszközeink ezt megcsinálják maguktól, de a faliórák, a hagyományos vekkerek, klasszikus karórák esetében bizony tekerni kell.

Egy igazi szabálykövető állampolgár, komolyan véve magát épp ezért vasárnap ilyenkor fölkel, és akkor végzi el ezeket az óraátállításokat, amikor valóban kell.

A többség persze sumákol:

  • vagy már jó előre este átállítja a mutatókat,
  • vagy még vasárnap reggel is azon vigyorog, „de jó, még csak kilenc óra van!”

Ennek lesz most vége, ám egyáltalán nem biztos, hogy teljesen.

Ugyanis Brüsszel csak annyit mondott, 2021-től hagyjuk ezt az órás idétlenkedést, de azt nem mondták meg, hogy a tagállamok végül a nyári vagy a téli időszámításra álljanak-e át. Gyakorlatilag az egész Unióban egyelőre halasztódik a döntés, a magyar kormány sem foglalkozott ezzel, pedig már nem lehet sokat vacakolni.

A portfoliónak azt válaszolta a Miniszterelnökségi sajtóiroda:

„a kormány egyelőre nem foglalkozott a kérdéssel. A magyar emberek véleményét figyelembe véve, a későbbiekben kíván dönteni az ügyben.”

Na, hát, ha valamiről érdemben lehet konzultálni, sőt népszavazásra sokszázmilliót elégetni, akkor ez egy ilyen kérdés. A végletekig leegyszerűsítve a dolgot igazából az átlagember szempontjából azon lehet hümmögni, hogy

  • nyáron van-e értelme annak, hogy már hajnali négy óra előtt virrad, miközben, ha csak öt körül kezdene világosodni, akkor este tovább lehetne világos,
  • megérné-e télen úgy dolgozni, iskolába menni, hogy igazából csak valamikor reggel nyolc-fél kilenc körül világosodna, de cserébe délután öt után is világos lehet még?

Ha a későbbi sötétedés pártján állnak, akkor az azt jelenti, a nyári időszámításra voksolnának, ha belehalnának télen a reggeli sötétekbe, akkor a téli időszámítást pártolják.

Válaszoljuk meg egy kicsit alaposabban a fönti két kérdést ebből a nézőpontból, aztán jöhet két szakmaibb állásfoglalás is, de előtte rögzítsük, az alapértelmezés, lásd még, gyári difó, az a téli időszámítás, amire most készülünk visszaállni, ugye.

Most visszatekerjük az órákat a télbe. Ezután pártunk és kormányunk dönthet úgy, „nem csinál semmit”, és marad a téli időszámítás, immáron örökre.

Ez azt jelentené, hogy a nyári napfordulókor, amikor a legtovább van világos, 2021-ben 3 óra 47 perckor kelne a nap, és 19 óra 34 perckor lenne napnyugta. A téli napfordulókor 7 óra 19 perckor lenne napkelte és 15 óra 55 perckor menne le a nap.

Ha úgy dönt a kormány, 2021 tavaszától a mostani nyári időszámítás szerint peregjenek majd a percek akkor a nyári napfordulókor, amikor a legtovább van világos, 2021-ben 4 óra 47 perckor kelne a nap, és 20 óra 34 perckor lenne napnyugta. A téli napfordulókor 8 óra 19 perckor lenne napkelte és 16 óra 55 perckor menne le a nap.

Állítólag készült már több közvélemény-kutatás is, az átlagemberek jelentős része a nyári időszámítás megtartására szavazott azokon.

Közben a meteorológusok és az alvásszakértők a fejüket fogják.

Az időjósok azt mondják, azért lenne jó örökre a téli időben maradni, mert akkor az időjárási modelleket egy órával „hamarabb” kapnák meg, a különböző veszélyhelyzetekre. Szintén a téli idő mellett érvel a Magyar Alvás Szövetség:

„az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet bennünket, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb élettani, egészségügyi szempontból, évezredek óta élünk ebben a rendszerben. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár.”

Mi lesz, lehet akkor ezek után?

Egységesség, mégis, vagyunk olyan helyzetben, hogy mint oly sokszor, külön utakon járjunk, és ebből akár még jól is kijöhetünk. Menjünk vissza a korábbi kérdésekhez és válaszokhoz, és tegyünk fel még egy kérdést, amit szintén meg is felelünk.

Mit szólna ahhoz, ha nyáron is csak reggel hat előtt kezdene világosodni, de még este fél tízkor sem lenne sötét? Ezért persze azt is vállalni kell, hogy télen negyed tíz körül derengene csak, de akkor meg hat óra körül lenne csak napnyugta december közepén is.

Ez a megoldás azt jelentené, hogy a nyári időszámítás szerint élünk, sőt, időzónát is váltunk, és egy órával keletebbre kerülünk, saját akaratunkból.

Magyarország jelenleg a közép-európai időzóna keleti oldalán található.

A világ időzónái. Nézegesse nagyobb méretben is!

Miért érdekes ez?

Talán nem nagyon kell magyarázni, hogy annak ellenére, hogy úgy jár az óránk, ahogy Berlinben, Brüsszelben vagy éppen Touriñánban, amely Spanyolország egyik legészaknyugatabbi települése, mégsem ugyanakkor van napkelte és napnyugta. Ehhez kapcsolódó érdekesség: Touriñán olyannyira, Északnyugat-Spanyolországban van, hogy kis túlzással majdnem egész Portugália, keletebbre van tőle; Portugáliában úgy járnak az órák, ahogy Nagy-Britanniában, egy órával előrébb vannak.

Touriñán, Spanyolország. Amikor itt dél van, akkor nálunk is dél van. Miközben a tőle sokkal keletebbre, azaz hozzánk közelebb lévő portugál Covilhãban csak tizenegy óra van

De vissza a közép-európai időbe, annak is a keleti oldalára! Talán nem nagyon kell indokolni azt senkinek, hogy reggel hétkor máshogy van világos vagy éppen sötét a fönt említett három településen, mint Szegeden.

Ebben az időzónában maradva bármelyik időszámítás mellett is dönt végül a kormány, itt lesz mindig a leghamarabb reggel és itt megy le leghamarabb a nap – igen, vannak keletibb területei Lengyelországnak, Norvégiáról nem is beszélve, de arrafelé „kicsit más a helyzet” ebben a kérdéskörben – is.

Szóval, megérné-e az időszámítás állandósulásától függetlenül időzónát váltani?

Mielőtt válaszol magában, gondolja ezt végig:

  • az örök téli időszámításban állítólag egy kicsit megnyugodnánk alvásilag, és a meteorológia is „magabiztosabb” lenne, cserébe mindig sokkal hamarabb lenne világos és sokkal hamarabb sötét,
  • az örök nyári időszámításban inkább akkor lenne világos, amikor annak „értelme” lenne, viszont elvileg (kicsit) rosszabbul alszunk, és a meteorológusok is izzadnának,
  • az örök téli időszámításban, időzónaváltással örök nyári időnk lenne, úgy lenne világos és sötét, mint most, de mégsem lennénk egy időzónában Párizzsal, Rómával, Madriddal, a meteorológusok kicsit jobban izzadnának, viszont az alvásról igazából fogalmunk sincs, hogy változna,
  • az örök nyári időszámításban, időzónaváltással gyakorlatilag úgy lenne mindig világos, mint nyáron Nyugat-Európában, csak közben az órák úgy járnának, mint Bukarestben, Tallinnban, Helsinkiben, a meteorológusok egy kicsivel még bizonytalanabbak lennének.

A kormány egyébként majdnem biztos, hogy igazodni fog a többi uniós tagállamhoz, annak ugyanis elég kicsi a valószínűsége, hogy Németország, Ausztria, Franciaország mondjuk a nyári időszámításra szavaz, akkor egy tőlük keletebbre lévő tagállamban téli idő lehetne.

És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy ebben az „ihletett pillanatban” az időzónaváltás is megfúrható lenne keletről: Románia, ha akarna, dönthetne úgy, hogy csatlakozik a közép-európai időzónához. Ennek a legkisebb most a realitása.

A legnagyobb meg annak van, hogy 2021 tavaszán még egyszer átállítjuk nyári időre az óráinkat. Hogy aztán tényleg úgy maradjunk.

Majd az idő eldönti.

Garai Szakács László

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: EU Európai Unió nyári időszámítás óraátállítás téli időszámítás