Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • A kisszínház új bemutatója a Sirály: csehovi bölcsességek vidéki nyavalygásba csomagolva
Művház 2020. október 22. 16:04

A kisszínház új bemutatója a Sirály: csehovi bölcsességek vidéki nyavalygásba csomagolva

Képriport
– A boldogság ugyanúgy nem jelent semmit, mint a lekvár, amit nem eszem – mondja a Sirály ünnepelt írója, Borisz Alekszejevics Trigorin. Akár ez is lehetne a kisszínház pénteki bemutatójának esszenciája. Csehov „drámaiatlan drámája” azért nem csak a céltalanságról és az unalomról szól. A darabot Szegeden először Barnák László állította színpadra. A próbán jártunk.

Hirdetés

Pénteken este Csehov Sirályával elindul az új évad a kisszínházban. A Szegedi Nemzeti Színházban az elmúlt évtizedben két Csehov darabot is bemutattak, a Három nővért és Ványa bácsit is, de a Sirályt még soha nem rendezték meg a szegedi deszkákra.  

Barnák László főigazgató az Időfutár után most hivatali ideje második rendezésének választotta a Csehov tragikomédiát.

Kattintson fönti képünkre, nézze meg Szabó Luca galériáját!

– Olyan darabot igyekeztem keresni, amiben sok színésznek lehet rendkívüli feladatokat adni – mondta a főigazgató .

A Sirály színpadra állítása ugyanakkor komoly önvizsgálatra ad alkalmat rendezőnek és színésznek egyaránt, akiket a darab során a letargia, a céltalanság és legfőképpen az unalom jellemez.

– Nincs unalmasabb, mint a falusi unalom – mondja a darab egyik központi figurája, Irina Nyikolajevna Arkagyina, az ünnepelt színésznő. A sok vidéki nyavalygásba közben Csehov szinte észrevétlenül belefűzött jó pár igazságot az életről, a művészetről, a társadalomról és legfőképpen az emberi kapcsolatokról.

A Sirályban mindenki olyasvalakibe szerelmes, aki nem viszonozza az érzéseit. Mindenki nyomorult, cipeli magában a viszonzatlan szerelmet, a meg nem értettséget és a magányt. Mindenki kicsinyes, nevetségesen önző és kizárólag saját magával van elfoglalva.  Az emberek elbeszélnek egymás mellett, miközben vágyakoznak a boldogságra és a szakmai elismerésre.

Trigorin és Mása párbeszéde

– Férjhez ment?
Férjhez!
– Boldog?
Férjhez mentem!

A Sirályt színpadra állítani kétségkívül nem egyszerű rendezői feladat, hiszen Csehov színdarabja nem remekel fordulatokban, nem cselekménydús, ugyanakkor összetett szimbólum rendszerével mély lelki folyamatokat mutat be, amelyek dialógusok és monológok formájában a legérdekesebbek és legérthetőbbek, ilyen módon kiváló lehetőséget kínálnak a benne szereplő színészeknek.

Az érzelmek lefojtottsága és a cselekmény látszólagos hiánya ellenére mégis, a szöveg kiadásával egy időben, 1896-ban azonnal színpadra is állították a Sirályt.

Anton Pavlovics Csehov színművének ősbemutatóját 1896. október 17-én tartották a szentpétervári Sándor Színházban, ahol a darab hatalmasat bukott. A második előadás már sikeres volt, de az ötödik előadás után a darabot mégis levették a színház műsoráról.

A Sirály első igazi sikeres előadása a Moszkvai Művész Színház nevéhez fűződik, amely megalakulása után elsőként tűzte műsorára. Az 1898. december 17-én megtartott bemutató kirobbanó sikert hozott, azóta a világ számos színházában veszik elő időről időre. Magyarországon először 1950-ben jelent meg a mű, a Csehov drámai művei című kötetben a Franklin Könyvkiadónál.

Az eredetileg négy felvonásos előadást Varsányi Anna, a színház dramaturgja a korábban ismert fordításokhoz képest sűrítette és átdogozta. Így ebben a két felvonásos formában a nézők most először a kisszínházi bemutatón találkozhatnak majd a Sirállyal.

Ugyancsak Varsányi Anna készítette a darab díszleteit és jelmezeit is. A tervezéskor mindkét esetben korhűségre törekedett, de ennek ellenére a nézők ne számítsanak muzeális látványra, mert a színpadi környezet akár egy mai vidéki ház is lehetne.

A szegedi bemutatót október 23-án, pénteken este 7 órakor tartják a kisszínházban.

Szereplők
Nyina Zarecsnaja: Sziládi Hajna
Arkagyina, színésznő: Szilágyi Annamária
Trepljov, a fia: Medveczky Balázs
Szorin, a testvére: Pálfi Zoltán
Trigorin, író: Kárász Zénó
Dorn, orvos: Jakab Tamás
Samrajev: Somló Gábor
Polina Andrejevna, a felesége: Fekete Gizi
Mása, a lánya: Borsos Beáta
Medvegyenkó, tanító: Proszlay Kristóf
Jakov: Szaszák Zsolt.

Alkotók
Díszlet, jelmez, dramaturg: Varsányi Anna
Súgó: Zsoldos Anikó
Ügyelő: Jánoska Zsuzsa
Rendezőasszisztens: Varga Mónika
Rendező: Barnák László

rag

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Anton Pavlovics Csehov Barnák László bemutató Sirály Szegedi Nemzeti Színház színház