Hirdetés
Túl a városon 2020. október 22. 17:18

Kérdőívvel próbálja kideríteni a kamara, hogy mennyi orvos hagyná el a magyar egészségügyet

Az új egészségügyi törvény elfogadása után még tárgyal a Magyar Orvosi Kamara és a kormány, ezt mindkét fél elismerte. Azért kell tárgyalni, mert a törvény finoman szólva is hiányos, egy sor nagyon fontos szabályról majd a végrehajtási rendelet dönt.

Hirdetés

Nagyon is sok múlik az új, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel kapcsolatos tárgyalásokon a következő hetekben, ugyanis annak ellenére, hogy a parlament elfogadta a a jogszabályt, a végrehajtási rendelet még nincs kész. Az új törvény pedig az alábbiakról például nem hozott világos döntést:

  • Mi lesz az orvosok másodállásával?
  • Mely állami intézmény dönthet a másodállásokról?
  • Lesznek-e más automatikus kivételek, mint a szülészek esetében?
  • Mennyi lesz az átvezénylés időtartama?
  • Módosítják-e a törvényt, és beleírják-e, hogy csak egészségügyi vészhelyzet esetén lehessen átvezényelni valakit?
  • Ha átvezényelnek valakit, ki fizeti az átvezényelt dolgozó szállását?
  • Lesznek-e olyanok, akiket nem vezényelhetnek át, mert várandós, három évnél fiatalabb gyereke van, vagy mert egyedül nevel gyereket, esetleg családos?
  • Jár-e extra juttatás az átvezényelt egészségügyi dolgozónak?
  • Jár-e útiköltség-térítés átvezényléskor?
  • Más településre is át lehet majd vezényelni valakit, vagy csak másik intézménybe?
  • Mennyi lehet az átvezénylés maximális távolsága?
  • Mit takar pontosan az egészségügyi szolgálati jogviszony?
  • Ki, melyik kormányszerv vagy intézmény lesz az orvosok munkáltatója?
  • Mi lesz a háziorvosok jogállásával? Kikerülnek a kényszervállalkozói létből?

Ilyen és ehhez hasonló, fontos kérdésekre nem ad választ jelenleg a már elfogadott törvény, bizonytalanságban tartva a közellátásban résztvevő orvosokat, és az alapellátásban dolgozókat is.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke többször is azt nyilatkozta, a törvény alapvető sarokpontjaival, a hálapénzmentes egészségügy kialakításával és a béremeléssel egyetértenek, de avval nem, hogy a jogszabálygyűjtemény egy sor bizonytalanságot teremt. Kincses azt is mondta, bíznak abban, hogy a további tárgyalások eredményesek lesznek.

A kamara most egy kérdőívet küldött a tagjainak. Ebben a többi között azt kérdezik:

  • „Ragaszkodik-e ahhoz, hogy a kormány a végrehajtási rendeletek elfogadása ELŐTT azokról érdemben a Kamarával egyeztessen?”
  • „Ha a törvény nem módosul a válaszok alapján kialakított konszenzusos MOK-javaslat szerint, akkor aláírja-e a szerződést?”

  • „Amennyiben nem írja alá a szerződést, a továbbiakban hol kívánja munkáját folytatni?”

De arra is kíváncsiak, hogy az orvosok mennyit túlóráznak, mennyit dolgoznak a hétvégéken, és mennyit ügyelnek egy hónapban. Érdeklődnek a teljes havi nettó bevételről és a vállalkozóként keresett nettó összegről is, ha van vállalkozás.

Azt is megkérdezik, hogy megfelelőnek tartják-e a MOK bértábláját, és azt, hogy elfogadnak-e hálapénzt, de nem muszáj nyilatkozni. Ha viszont valaki nyilatkozik, akkor arra is kíváncsiak, hogy mennyi pénzt kapott az elmúlt egy évben a kitöltő.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről is véleményt mondhatnak az orvosok, sőt azt is közölhetik, hogy mely részeit tartják fontosnak módosítani. Ezek között szerepel a

  • „Kirendelés 1+1 évre bármikor, áthelyezés korlátlanul”
  • „Másodállások teljes engedélykötelezettsége”
  • „Érdekképviseleti tevékenység (pl. kollektív szerződések, sztrájk) korlátozása”
  • „Szakmai előmenetelt nem figyelembe vevő bértábla”
  • „A kivételező kiskapuk: a szülészet-nőgyógyászat magán-állami összemosásának engedélyezése, az »önkéntes segítő« jelenség megtartása”
  • „A végkielégítések csökkentése”
  • „A szabadságok nem átlátható módosítása”

A másodállás korlátozásáról az alábbi álláspontokat választhatják az orvosok a kérdőívben:

  • „Az eddigi szabályozás maradjon: a munkaidőn túli további munkavégzésre irányuló jogviszonyt köteles az orvos a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni. Összeférhetetlenség esetén ez a jogviszony tiltható. Az egészségügyi tevékenység nem haladhatja meg a napi 12 órát az ügyelet kivételével, és heti maximum 60 óra lehet egy év átlagában.”
  • „Az álláshalmozások mérsékelt kontrollja: a fő tevékenységen túl egy munkavégzésre irányuló jogviszonyt (munkaviszony, megbízás, vállalkozói jogviszony) csupán bejelenteni szükséges, csak a továbbiak kötöttek engedélyhez.”
  • „Az elfogadott törvény életszerűvé tétele: minden jogviszony engedélyköteles, de a törvényben rögzítik azokat a konkrét szempontokat és munkavállalói érdekeket (akár példálózó jelleggel), amelyek az eljáró szervet az engedélyezés/ mérlegelés során az engedély kiadásához kötik.”
  • „Megfelelő ebben a formában az új törvény összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályozása.”

Ezt nézze meg!

Felmondással egyenértékű rendszerelhagyási szándéknyilatkozatokat gyűjt a Magyar Orvosok Szakszervezete

Nagyon sok egészségügyi szakdolgozó tervezi elhagyni az állami rendszert és a pályát Orbánék új törvénye miatt

A házi gyermekorvosi rendszer kivezetésétől tart a szakmát tömörítő egyesület elnöke

Egészségügyi reform, ahogy mi csináljuk – Lakner Zoltán jegyzete

Ennyit ér Orbán Viktor orvosoknak tett ígérete? A szakminisztérium más bértáblát akart elfogadtatni az orvoskamarával

Magyar Orvosi Kamara: gyűjtik, de nem élesítik szerződésfelmondásokat

(Nyitóképünk illusztráció: fotó: Balázs Attila/MTI) 

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: kérdőív Magyar Orvosi Kamara egészségügy orvos