Hirdetés
Túl a városon 2020. október 20. 12:28 Forrás: Szegedi Tükör

Holnap már égetnek? – Zsadányi Nagy Csaba olvasói levele


Hirdetés

Én is szoktam mesélni, mint ahogy régen az édesapám is. Akkoriban még nem volt tévé, az internetről pedig a fantasztikus irodalmak is bölcsen hallgattak, de édesapám meleg hangja, meséje mindig szép álmokat ígért. Mesékkel kezdtem, könyvekkel folytatom. Kétszer találkoztam olyan tömeges könyvmegsemmisítéssel, aminek gyakorlata újra meg újra visszamászik a történelmünkbe. Nagyapám gimnáziumi igazgatóként 1947-ben kénytelen volt mindazon tankönyveket beszolgáltatni papírgyártásra, amelyekben halvány utalás találtatott az előző rendszerre. Gyermek voltam, amikor a bérházunk egyik lakója – orosz katonatiszt volt a férje – az SZKP XX. pártkongresszusát követően az ablakon dobálta ki Sztálin összes művét. Nem értettem, miért. Ma viszont azt gondolom, legalább egyet jó lett volna megmenteni. A rendszerváltás hajnalán összegyűjtöttem a százkötetes Uljanov-hagyatékot, igaz, három kötetet sehogyan sem tudtam pótolni. A kötetek jól mutatnak a polcon. Ilyen díszkiadványok, Wass Albert-kötetek lehetnek a NER-lovagok irodáiban is – érintetlenül.

Sokan nem tudják, de az Erdoğan oszmán őseinek világából származó Ezeregyéjszaka meséit, amelyben rablók és kivégzések is szerepelnek, először Vörösmarty Mihály fordította magyarra. A Biblia is tartalmaz sok elborzasztó dolgot a szép történetek mellett.

Az Ő (nem az enyém!) Hazájuk Mozgalom üdvöskéje, a zászlólopó Előd felesége – a négy gyermeke ellenére – nem mesél, hanem politizál. Ledarál egy mesekönyvet, a Meseország mindenkié címűt. Holnap már égetni fognak? Ez lenne a lopakodó fasizmus? Ha nem tetszik neki, ne olvassa! Így olyan reklámot csinált, hogy sorban álltak a mesekönyvért az emberek.

Tisztelt Olvasóink!

Szerkesztőségünk fenntartja a jogot arra, hogy az észrevételeket, olvasói leveleket rövidítve, szerkesztett formában adja közre.

Ma már egy kézlegyintéssel elintézzük a nyugdíjas fogyasztói árindexet, a javuló gazdasági teljesítményt. Az az igaz, amit én mondok – így a kormány. Operatív törzsünk is hol lassuló, hol platózó, hol mégis növekvő esetszámról beszél, egy minden lében kanál miniszterhelyettes szerint pedig a virológusok csak a pánikot keltik. Hogy egyszerű példát mondjak: két horgász kimegy a Tisza-partra, azonos a felszerelés, a beetetés, minden. Egyik napközben hazamegy, és közli az asszonnyal, száz halat fogott. A másik csak este ér haza, és megmutatja, kettőszáz hal van a tarisznyájában. Ma már Nyunyóka is beismeri, hogy nem tudnak többet tesztelni, ezért nem nő a fertőzöttségi mutató.

Szegedi vagyok, itt születtem, tanultam és diplomáztam. A szívem változatlanul bal oldalon dobog. Mégis ritmuszavaraim vannak, amikor az adócsalással gyanúsított Joób Márton ügyéről olvasok, akit bilincsben hurcoltak el, a gyermekei, a családja mellől. Ugyanakkor a már bíróság előtt álló, milliárdos sikkasztással vádolt Simonka György most is parlamenti képviselő. Kell a kétharmadhoz. Mint ahogy a díszképviselő Farkas Flórián is, aki sok száz millióval sáros, de ő is kell a kétharmadhoz. Ellene még nyomozás sem indult!

De említhetném az ügyészség által kiszemelt Czeglédy Csaba meghurcoltatását, aki most éppen szabadlábon küzd az igazáért. Vagy beszélhetnék a Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatójáról és helyetteséről, akiket a sukorói telekpanama miatt, hűtlen kezelés kísérlete vádjával, bizonyítottság nélkül több év börtönre ítéltek. Az államnak semmilyen kára nem keletkezett a meghiúsult üzletből, igaz, az akkori kormányfőt akarták besározni, sikertelenül. A tizenegy gyermekes családapa gyanúsított, jelenleg nyomozás folyik ellene, de már több mint két hónapja letartóztatásban van. Most ő a kiszemelt.

Zsadányi Nagy Csaba

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: irodalom könyv kortárs irodalom mesekönyv olvasói levél Szegedi Tükör Zsadányi Nagy Csaba