Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Mint a Rákosi-rendszerben: ítélkezési gyakorlat nélkül választották meg a Kúria elnökének Varga Zsolt Andrást
Túl a városon 2020. október 19. 18:13

Mint a Rákosi-rendszerben: ítélkezési gyakorlat nélkül választották meg a Kúria elnökének Varga Zsolt Andrást

Volt 133 „bátor” fideszes és két bólogató, akik szerint nem kell bírói gyakorlat a legfelsőbb bírósági szintet jelentő intézmény vezetéséhez. A Jobbik szerint ilyen utoljára Rákosi rémuralma idején történt Magyarországon.

Hirdetés

Varga Zsolt Andrást 135 igen, 26 nem szavazattal választották meg a képviselők titkos szavazáson. A megválasztott elnök esküt tett, 2021. január 2-tól Darák Pétert váltja az elnöki poszton.

Egyes vélemények szerint Varga Zsolt András feladata az lesz, hogy az angolszász országokban jellemző precedensjog felé tolja el a magyar bíróságok ítélkezési módszerét, tehát a bírák korábbi határozatokra alapozzák döntéseiket. Egy ideje már lehet arról hallani, hogy a jogalkotói szándék egyfajta „korlátozott precedensrendszer” bevezetése, ezzel kívánják a bírák még meglévő önállóságát felszámolni.

Az alaptörvény szerint a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja; megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Áder János köztársasági elnök október 5-én tett javaslatot Varga Zsolt András megválasztására.

A Kúria következő elnöke 1968-ban született Marosvásárhelyen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD-fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta-lelkipásztori munkatárs.

Több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmányírósági Albizottságának alelnöke lett.

2014 szeptemberében lett alkotmánybíró, posztjáról október 16-án mondott le kúriai elnöki jelölése miatt. Július 1-je óta határozatlan időre kinevezett bíró.

Jobbik: szégyen, amit a kúriai elnökválasztással tesz a kormányoldal

Szégyennek, gyalázatnak nevezte a Kúria elnökválasztásának módját hétfőn az Országház előtt tartott sajtótájékoztatóján Brenner Koloman, a parlament jobbikos alelnöke, aki arról beszélt:

legutóbb a Rákosi-rendszerben fordult elő, hogy ítélkezési gyakorlat nélkül, az ügyészség szervezetéből került valaki a legfőbb ítélkező fórum élére.

Az ellenzéki politikus azt hangsúlyozta: Varga Zsolt András a magyar és a kontinentális gyakorlattól teljességgel idegen angolszász esetjog felé fogja eltolni a hazai ítélkezést, az alsóbb szintű bírói fórumokat is ebbe az irányba terelve.

A jelöltet az Országos Bírói Tanács sem találta alkalmasnak erre a posztra, de azt is kifogásként említette, hogy Varga Zsolt András személyében olyan embert állítanának a független bíróságok élére, aki eddig Polt Péter legfőbb ügyész „jobbkezeként” egy parancsuralomra, utasításokra épülő rendszerben dolgozott.

Az egypárti túlhatalmat kiépítő Fidesz a bíróságok bedarálásának egy újabb szintjével építi le a magyar polgári demokráciát – fogalmazott Brenner Koloman, aki szerint a bírák kényszernyugdíjazásával kezdett megfélemlítésbe a kormányoldal, ezt folytatták a közigazgatási bíráskodás bevezetésének tervével, amitől csak nemzetközi nyomásra álltak el.

(Fotó: Ilyés Tibor/MTI)

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: elnökválasztás Kúria Varga Zsolt András
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés