Túl a városon 2020. október 18. 19:59

Gondolatok Európa jövőjéről: valódi globális játékossá akar válni az EU

Óriási horderejű döntések előtt áll az Európai Unió. Számos, sokrétű kérdés foglalkoztatja a tagokat: milyen Európát szeretnénk, és ha ez tudjuk, mindezt mikorra vagyunk képesek létrehozni. Föderalizmust, tehát államszövetséget akarunk, nagyobb nemzetállami beleszólást, vagy netán egy új állammá összeálló uniót? Történelmi léptékű dilemmák ezek.

Gondolatok Európa jövőjéről címmel rendezett konferenciát csütörtökön az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete a Europe Direct európai információs irodával karöltve. Koronavírusos időkhöz alkalmazkodva online beszélgettek, az első előadó Trócsányi László, európai parlamenti képviselő, az SZTE ÁJTK professzora, korábbi igazságügyi miniszter volt, aki magára vállalta a téma politikai-társadalmi keretezésének nem könnyű feladatát is.

Európa jövője szempontjából fontos és rendkívül kellemetlen fejlemény volt a Brexit, azaz a britek kilépése az Európai Unióból. Nem véletlen, hogy részben ennek nyomán is gyorsult fel az unió jövőjének újratervezéséről kezdeményezett közös gondolkodás. Mindennek első látható eredménye a 2017-ben megjelent Fehér Könyv volt, amely öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a jövőre nézve – jelezte Trócsányi László.

Idén májusban Dubrovnikban vitatták volna meg a témát egy nagyszabású konferencián, de a járványhelyzet miatt ez elmaradt. A rendezvény azért is lett volna fontos, mert a tanácskozás keretei és munkamódszere alapvetően befolyásolta volna a témáról szóló párbeszédet – jelezte az előadó. Az unió országai, politikai erői és közösségei különböző nézőpontból szemlélik a formálódó tervezési folyamatot.

  • Vannak, akik egy a mainál lényegesen föderálisabb uniót képzelnek el. Nagyon leegyszerűsítve ez közös hadsereget, parlamentet, gazdaságot és jogrendet jelentene, éppen a nemzeti önállóság(ok) kárára.
  • Mások a szubszidiaritás elvének (a fontos döntéseket a polgárokhoz területileg is a legközelebb kell meghozni) jobb érvényesülése mellett kardoskodnak.
  • Megint más irányt képviselnek azok, akik szerint egy új állammá kellene összegyúrni a jelenlegi és a majdani tagállamokat.

Kétségkívül ezek egymással szemben álló nézetek – világított az alapvető problémára a jogászprofesszor, nem rejtve véka alá véleményét, ami szerint

a jelenlegi intézmények jobb és hatékonyabb működése volna a legcélravezetőbb és a leginkább járható út.

Ugyanakkor elismerte, az ilyen jellegű vitákat ki kell beszélni, és ebből vette ki a részét a maga eszközeivel a szegedi konferencia is.

Trócsányi László

Üdvözölte, hogy a nemrégiben munkáját megkezdő, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságban külön biztos foglalkozik az európai életmód védelmének kérdéskörével.

Ha Európa jövőjéről töprengünk, akkor olyan önmagukban is hatalmas kérdéskörökre kell összpontosítani, mint az unió intézményrendszerére, az értékbeliekre, a versennyel összefüggőkre, az életmódbeliekre, a klímavédelmiekre, valamint a digitalizációval összefüggőkre.

Közben választ kell adni olyan alapvető fontosságú kérdésekre, minthogy hol húzódnak Európa határai, vagy milyen viszonyt alakítson ki az EU az Egyesült Államokkal és Kínával. Trócsányi ezzel kapcsolatban utalt rá, hogy 2001-ben lezajlott egy, a mostanihoz hasonló vita az unióban. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy kontinens jövőjével kapcsolatos konferencia akkor tud eredményes lenni, ha a realitások talaján marad. Ennek egyik első lépése, hogy tisztázzuk: mi várható el az EU-tól és mi nem. Régen rossz, ha arról folyik a kérdés kapcsán a vita, hogyan vonhat el egymástól hatásköröket Brüsszel és a tagállamok.

Zupkó: az éghajlatváltozás és a migráció a két legfontosabb ügy

Európa jó hely – fogalmazott lényegre törően Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, a konferencia második előadója. Szerinte a legfontosabb, hogy a kontinens előtt álló kihívásokra érvényes válaszokat legyen képes megfogalmazni az EU.

Az EU az a közösség, amely az egyik legnagyobb belső piaccal rendelkezik. A világon a második leggyakrabban használt pénznem a fizetőeszköze, és mindezek mellett a legbékésebb kontinens. A földrész fejlettségi mutatója kifejezetten jó: a világ harminc legfejlettebb országából húsz európai.

A Nyugat alkonyának spengleri metaforája ebből a szempontból erősen vitatható – tehetjük hozzá a maguk értelmezését.

Ha nem is így fogalmazott, de az általa elmondottakat így lehetett érteni: a nagy történelmi folyamatok nem Európát erősítik.

Míg 1900-ban a világ népességének 25, addig 2060-ban már csak 6 százalékát fogja adni Európa, aminek jelenleg két legnagyobb problémája az éghajlatváltozás és a migráció. Vírusjárvány pedig a középpontban állította az egészségügyi ellátórendszerek helyzetét és színvonalát

– jelezte Zupkó Gábor.

Zupkó Gábor

A világgazdaság legelemibb kihívásai, így a technológiai váltás és a megfelelően képzett munkaerő rendelkezésre állása Európát is komoly feladatok elé állítja,

aminek a külső környezet tekintetében szembe kell néznie a világ többpólusúvá válásának tényével. Mellette azzal is, hogy világszinten a biztonsági környezet egyre kiszámíthatatlanabb.

Bőséggel akadnak azonban belső kihívások is az EU számára. Így az eurózóna megannyi nyitott kérdése, a migráció, a Brexit tárgyalások és az európai intézmények helyzete. Az Európai Bizottság hat fontos szakpolitikai célkitűzése a stratégiai gondolkodás megerősödését jelzi:

  • Az európai zöld irányvonal
  • Az emberek érdekeit szolgáló gazdaság
  • A digitális kor igényeinek megfelelő Európa
  • Európai életformák támogatása
  • Európa globális szerepének erősítése
  • Új lendület az európai demokrácia számára

Célként tűzte ki Brüsszel, hogy az EU a korábbiaknál határozottabban reagáljon a globális eseményekre. A politikai működőképesség megtartásának érdekében folyamatosan térne át az unió a minősített többségű szavazásra. Ez egyben nagyban csökkentené az egyes országos zsarolási potenciálját a jelenleg egyhangú elfogadást igénylő szavazásokkor.

A legfontosabb kérdés, hogy a megfogalmazott feladatokra lesz-e elegendő pénz? Úgy tűnik, igen. Az unió hétéves költségvetése 1100 milliárd euró, amit most 750 milliárddal egészítettek ki, ami a NextGeneration EU nevet viseli, és újjáépítési alapként a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés és károk leküzdésére szolgál.

A NextGeneration EU a világgazdasági versenyre adott válasza az uniónak: keretösszegének 20 százalékát digitalizációra költik, nagy összegekkel támogatják a mesterséges intelligencia kutatását és 8 milliárd eurót fordítanak a szuperszámítógépek új generációjának fejlesztésére. A tudósító számára mindezekből a leginkább az szűrhető le, hogy az unió nem kíván másod–, harmadrendű szerepet magának a világgazdasági versenyben.

Az ambíciók meglétének egyértelmű jele, hogy 2050-re Európa lesz a világ első klímasemleges kontinense. Hatékony és érvényes válaszokat a világgazdasági versenyben együtt tudnak találni az EU tagállamai – zárta szavait Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője.

(A konferenciáról szóló beszámolót egy másik témában folytatjuk.)

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Európai Unió Europe Direct Szeged Trócsányi László Zupkó Gábor Gondolatok Európa jövőjéről konferencia