Túl a városon 2020. október 18. 16:07

A házi gyermekorvosi rendszer kivezetésétől tart a szakmát tömörítő egyesület elnöke

Póta György szerint, ha a most elképzelt formában és szerkezetben tennék kötelezővé a praxisközösségeket, akkor az egyébként is gyakran 70-80 év közelében járó házi gyerekorvosok nagy része végleg befejezné a munkát, őket pótolni pedig nagyon nehéz lesz.

Siralmas jövőképet vizionál a kormány egészségügyi alapellátásról szóló javaslata az ágazatban dolgozók háziorvosok nagy része szerint. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke azt mondta az ATV-nek,

hosszú távon több kárt okoz az új javaslat, mint amennyit használ.

A Népszava hozta nyilvánosságra, hogy az új törvényjavaslat szerint Magyarországon 199 járásban és Budapesten összesen 1000 praxisközösséget hoznának létre, ezekkel fednék le a 6500 háziorvosi körzetet. A javaslat értelmében előre meghatározott szerkezetű lenne minden praxisközösség: ezekben 6 háziorvos, házi-gyermekorvos és egyéb szakemberek dolgoznának, de változó méretűek lennének.

Az eddig látható javaslat alapján nem világos, hogy a hat felnőttorvos mellett mennyi gyerekorvos dolgozna egy-egy praxisközösségben.

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint az jelenthet problémát, ha ezeket a praxisközösségeket kötelezően egységes szerkezetűnek álmodta meg a kormány.

„A gyerekek egészséges fejlődése szempontjából hátrányos, ha nem gyerekorvoshoz tartoznak, mert nem veszi észre a felnőttorvos, azokat az apró jeleket, ami alapján időben el lehetne juttatni a megfelelő helyre. Ők már akkor veszik észre a bajt, amikor megtörtént” – mondta Póta György az ATV-nek.

Az egyesület elnöke szerint hosszú távon ez a gyermekorvosi rendszer néhány éven belüli kivezetésével egyenlő.

Az ATV kérdésére válaszolt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Válaszukból kiderül:

  • nem lesz kötelező a praxisközösség;
  • ezek létrehozásába nem szól bele a kormány;
  • az orvosok eldönthetik, hogy kivel alkotnak közösséget, ha akarnak.

Nem világos, mit akar a kormány

„A mi célunk az, hogy a háziorvosok praxisközösséget hozzanak létre, üres praxis Magyarországon ne legyen, és a helyi ellátásnak a színvonala emelkedjen. Ennek a pénzügyi feltételeit meg fogjuk teremteni” – mondta Orbán Viktor egy október 11-én a Facebookra feltöltött videójában.

A legfőbb kérdés tehát az, a kormány milyen stratégiával kívánja elérni, hogy minden körzetben megfelelő számú házi gyerekorvos dolgozzon. A minőségi ellátás ugyanis csak így oldható meg hosszú távon – ez a szakma álláspontja.

Arról, hogy a praxisközösségbe tömörülő orvosokat mekkora finanszírozásbeli kedvezményekkel támogatnák a jövőben, miközben a közösséget nem vállalókat milyen hátrányok érhetik, egyelőre nem esett szó. Azt ugyanis nehéz lenne elvitatni, hogy a kormánynak megvannak az eszközei „jobb belátásra” téríteni az alapellátásban résztvevő, de a praxisközösségekhez esetleg nem csatlakozó orvosokat.

Az sem látszik egyelőre világosan, hogy egy olyan járásban, ahol a szükséges számú háziorvosnak csak a fele vagy harmada van, mitől lesz több szakember a praxisközösség megalapításával. Igaz, a kormánynak arra is lennének eszközei, hogy miként tegye vonzóvá az alapellátás szempontjából jelenleg „elhagyatottnak” számító területeket az országban.

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke többször is nyilatkoza, alapvetően jó kezdeményezésnek tartják a praxisközösségek rendszerét, hiszen ez, az eredetileg Európai Unió által létrehozott kezdeményezés az elmúlt években – uniós támogatásból – az ország több területén működött és bevált. Az erőszakos „kolhozosítást”, a „kényszerítést” azonban elítélné a kamara.

A kérdés csupán az, hogy milyen praxisközösségeket és ezeknek milyen rendszerét alakítja ki a magyar egészségügyi kormányzat.

Z

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: gyermekorvos Házi Gyermekorvosok Egyesülete