Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Túl a városon
  • Nagyon sok egészségügyi szakdolgozó tervezi elhagyni az állami rendszert és a pályát Orbánék új törvénye miatt
Túl a városon 2020. október 16. 08:35

Nagyon sok egészségügyi szakdolgozó tervezi elhagyni az állami rendszert és a pályát Orbánék új törvénye miatt

Eddig is sejthettük, hogy az állami és magánegészségügy rohamtempójú, átgondolatlan szétválasztása miatti versenyben nem feltétlenül az állam nyer majd. Ekkora vereségre azonban talán nem számított senki.

Hirdetés

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara október 9. és 13. között végzett online kérdőíves felmérést a tagjai között. A kérdőívet 30 ezer 42 egészségügyi szakdolgozó, zömében – hogy Orbán Viktor is értse – az egészségügy frontvonalában harcoló ápoló és asszisztens töltötte ki.

A kitöltők közül legtöbben (4764-en) vannak azok, akik legfeljebb 5 éve dolgoznak az ágazatban, az ő pályaelhagyásukra van a legnagyobb esély, hiszen egy részük még bele sem melegedett a „harcba”. Ugyanakkor sokan vannak azok is, akik 26-30 éve küldenek az egészségügyben (4692-en).

A közzétett adatok szerint a kitöltők fele a fekvőbeteg-ellátásban, 20 százalékuk a járóbeteg-ellátásban, 16 százalékuk az alapellátásban dolgozik, a fennmaradó 14 százalékra azt írják, hogy egyéb egészségügyi ellátási területen „harcol”.

Területi adatokat is közölnek: 6966-an Budapestről, 1550-en Csongrád-Csanád megyéből töltötték ki, a legtöbb kitöltővel Pest megye (2755) és Baranya megye (1729) büszkélkedhet, a legkevesebben Vas megyéből (596) és Nógrád megyéből (524) szolgáltattak adatokat.

Fontos még, hogy a 30 ezer 42 válaszadó 83 százaléka közalkalmazott, 17 százaléka pedig nem közalkalmazott, utóbbiak többsége az alapellátásban dolgozhat.

Amit eddig is tudtunk, és ami a magyar egészségügyi rendszer egyik pillére volt (a dolgozók lelkiismeretén kívül) a mellékállások magas aránya: a kitöltők 33 százalékának van mellékállása, 67 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem vállal ilyet.

Ettől persze még vállalhat, csak lehet, hogy nem merte jelezni.

Azok, akiknek van mellékállásuk, 48 százalékuk az állami egészségügyben, 22 százalékuk nem egészségügyben, 20 százalékuk egészségügyi vállalkozásban, 7 százalékuk otthonápolási szolgáltatásban, 3 százalékuk a szociális ellátásban vállal extra munkát – derül ki a kamara kérdőívéből.

És a feketeleves: a kitöltő 30 ezer 42 fő 31,3 százaléka, tehát közel harmada úgy nyilatkozott, nem írja alá az új jogviszonyáról szóló szerződést, tehát elhagyhatja a pályáját,

62,7 százalék még nem tudja, és mindössze 6 százalék biztos benne, hogy aláírja.

Ezen a ponton meg kell dicsérni a kérdőív készítőjét, mert ügyesen rákérdeztek arra is, hogy mit tesz majd az, aki nem írja alá az új szerződést, merre menne tovább. A kérdésre adott válaszok számaiból ugyanis ellenőrizhető, hogy a nem aláírók tervei valóban komolyak, és a bizonytalanok egy részének is van már tartalék terve.

Azok közül, akik munkahelyváltásban gondolkodnak

  • 1811 fő vállalkozást indítana,
  • 2917-en külföldre menne,
  • 3701 fő a magánegészségügyben vállalna munkát,
  • 8758 fő elhagyná az egészségügyet,
  • 12 ezer 855 fő még nem tudja.

Ez azt jelenti, hogy 30 ezer 42 főből 17 ezer 187 fő már tudja is, mit csinál majd, ha elhagyja a jelenlegi állásást.

Az adatok annak fényében még érdekesebbek, hogy a kormány 2019 és 2022 között 72 százalékkal emelné az egészségügyi szakdolgozók bérét. 2019. július 1-jén 8 százalékot, 2020. január 1-jén 14 százalékot kaptak, idén november 1-jén 20 százalékos emelést, 2022. január 1-jén 30 százalékos béremelést terveznek a 2018-as illetményalaphoz képest.

Z

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: egészségügyi szakdolgozó felmérés kérdőív Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara