Hirdetés
Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában: kiderül az is, hogyan befolyásolhatta a lovaglás az emberi csontvázat
Művház 2020. október 15. 10:03

Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában: kiderül az is, hogyan befolyásolhatta a lovaglás az emberi csontvázat

Embertani érdekességek nyomába ered a Határtalan Régészet című magazin most megjelent, őszi száma. A Móra Ferenc múzeum magazinjában egy szenzációs szegedi szifilisz-leletről, egy cserépfazékba temetett csecsemőmúmiáról és a koponyalékelés különböző típusairól is olvashatunk.

Hirdetés

Embertani, antropológiai témákat boncolgat a Határtalan Régészet című magazin őszi száma. Az újságban megdöbbentő történeteket, felfedezéseket olvashatunk az emberi csontokkal, leletekkel kapcsolatban.

Az egyik cikk bemutatja például a cserépfazékba temetett, 19. századi csecsemőmúmia megrázó esetét: a csecsemő valószínűleg koraszülöttként vagy már halva születhetett, így a szülőknek nem volt lehetőségük megkereszteltetni.

Ezért az újszülöttet egy cserépfazékba helyezték, kezébe pedig egy 1 krajcárost tettek, így temették el a nyárlőrinci temető mellett. Az érméből kivonódott réz pedig később részlegesen mumifikálta a fazékba temetett csecsemőt.

Olyan betegségekről is szó esik a magazinban, amelyek súlyosan roncsolják az emberi csontokat.
Így például egy szegedi, szifilisszel kapcsolatos szenzációs leletet is bemutatják: 2007-ben az egykori szegedi vártemplom temetőjéből kerültek elő szifiliszes maradványok, a betegség esetén a koponyán és a sípcsonton jelennek meg az elváltozások, lyukacsossá, üregessé téve a csontot.

Két leletet is egy úgynevezett szénizotópos kormeghatározási módszerrel vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, mikor hunyhattak el a betegek. Az eredmények azt mutatták, hogy az egyik 1440-1490 között, míg a másik alany 1435-1470 között halhatott meg.

A tudományos szenzációt az jelentette, hogy mindaddig úgy vélték, hogy a szifiliszt Kolumbusz matrózai hozták be Európába. Ezzel a feltárással azonban bebizonyították, hogy a kór jelen volt az Újvilág felfedezése előtt is a kontinensen.

A Határtalan Régészet beszámol egy TBC-ben elhunyt avar kori lányról is, akinek a csigolyái szétroppantak, a csípője szintén károsodást szenvedett a betegség miatt, így összegörnyedve élt éveken keresztül.

Megismerhetjük, milyen koponyalékeléseket alkalmaztak gyermekeken, hogyan készült el az első magyar bronzkori arcrekonstrukció egy 25-35 év közötti férfiról.

Megtudhatjuk, hogyan működhetett egy elzárt lepratelep a Margit-szigeten a 13. században, valamint kiderül az is, hogyan befolyásolhatta a sok lovaglás az emberi csontvázat.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Határtalan Régészet Móra Ferenc Múzeum folyóirat
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés