• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Röst Gergely: a koronavírus második hullámában vidéken nagyobb a veszély, mint Budapesten
Szegeden 2020. október 14. 11:21

Röst Gergely: a koronavírus második hullámában vidéken nagyobb a veszély, mint Budapesten

Járványmodellezéssel 2008 óta foglalkozik, jelenleg egy tizenkét fős kutatócsoportot vezet Szegeden. Az elmúlt hónapokban országos elismertségre tett szert Röst Gergely matematikus, aki tudásával legfelső szinten segíti a Covid elleni védekezést.

Ez év februárjában, amikor Belgiumból egy, Nagy-Britanniából két fertőzöttet jelentettek, az volt a kérdés, hogy a járvány szétterjed-e Európában – kezdte előadását a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének docense, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport vezetője a Dugonics Társaság kedd esti előadásán a polgármesteri hivatal házasságkötő termében.

Az előadás online is követhető volt, amelyen Röst Gergely elmondta: a globális utazási hálózatok adatainak felhasználásával tudták, hogy Kínából megérkezik a járvány a kontinensre.

Azt is tudták, hogy Magyarország a közepesen veszélyeztetett országok között az alacsonyabb fokozatúak közé tartozik. Ugyanakkor az sem volt titok, hogy Olaszország a legveszélyeztetettebb.

Az előadó a globális, országos és városi szintű járványmodellezés tanulságait igyekezett összefoglalni, és ennek kapcsán jelezte, hogy a matematika ebben az esetben is sok mindenre képes. Feltűnt, hogy világszerte több iráni állampolgár fertőz meg másokat azokban az országokban, ahová Teheránból megérkeztek. Az ottani hivatalos adatok szerint akkor csupán 28 igazolt koronavírus fertőzött volt Iránban, de a matematikusok már akkor tudták: ennél sokkal többnek kellett lennie.  Kiderült, hogy igazuk volt.

A járvány súlypontja Vuhanról, Kínáról átkerült Európára, majd az amerikai kontinensre – fogalmazott. Számos tudományág képviselőit magában foglaló kutatócsoport alakult a járványmodellezésre hazánkban, amely az elmúlt hat hónapban nagyon sok elemzést készített.

Fotó: Iványi Aurél

Hogyan jön a képbe a matematika? – tette fel a kérdést Röst Gergely. Lényegében a „folytassunk egy sorozatot” kezdetű alapvető matematikai feladvány bonyolultabb változatáról van szó a járványmodellezés esetében. Ennek kapcsán arra a kérdésre várták és várják a választ, hogy a különböző Covid-19 elleni intézkedéseknek várhatóan mi lesz a hatása.

A legelemibb kérdés ebben az esetben a kutatók és a védekezésben szereplők számára: hogyan alakul a fertőzöttek, a fertőzésre fogékonyak és a felgyógyultak száma.

Hálózati modelleket annak a kérdésnek a megválaszolásával állítanak fel, hogy ki fertőz meg kit. Itt lép képbe a sokat használt reprodukciós szám fogalma. Ez olyan, mint az autóban a kilométeróra. Tudnunk kell, hogy mennyivel megyünk – tette közérthetőbbé a kifejezést a kutató.

A vírus kapcsán döntő kérdés: egy beteg hány másik embert fertőz meg. Ha a reprodukciós szám nagyobb, mint egy, vagyis egy fertőzött egynél több embert fertőz meg, akkor a járvány terjed. Ha egy alatti a szám, akkor a járvány elhal.

A vírus terjedésének törvénye négy kitételt foglal magába:

1. A napi kontaktusok száma (Mennyi ember találkozik mennyi emberrel?)

2. A fertőzés átadásának valószínűsége

3. A vírusra fogékonyak aránya a populációban

4. A fertőző periódus hossza (Mennyi ideig tart a fertőzés?)

Megdöbbentő a különbség, hogy az egyes fertőző betegségek milyen halálozási mutatóval rendelkeznek. A Covid-19 kifejezetten alacsonnyal, mert a megbetegedettek csupán 0,6 százalékának halálát okozza. Sokkal magasabb mutatóval rendelkezik az előző ázsiai fertőző betegség, a SARS, aminek az esetében ez a mutató 10 százalékos.

De akkor miért nagyobb probléma a Covid-19, mint a SARS? – tette fel a jogos kérdést Röst Gergely.

A fertőző betegségek többségének esetében azért viszonylag könnyű a beavatkozás, mert tudjuk, ki a beteg. A tünetek ezt egyértelműen jelzik. Ellentétben a Covid-19-cel. Ebben az esetben tünetmentes állapotban fertőznek a vírushordozók, akik maguk sincsenek tisztában azzal, hogy a megfertőződtek. Ettől pokoli nehéz az ellene való védekezés.

A Covid-19 másik sajátossága, hogy nagyon rövid idő alatt képes a fertőzésre, különösen ott, ahol kis, zárt helyen egyszerre sok ember található, akik „berobbanthatják” a fertőzés terjedését. Nem véletlen, hogy lakodalmakban, szórakozóhelyeken történt meg, hogy egy időben sokan megfertőződtek – elemzett a kutató.

A járványmodellezők idén március elején a fertőzés felfutási görbéjét elemezve azt javasolták, hogy az emberek közötti kontaktusok számát erőteljesen csökkentsék. A korlátozásoknak köszönhetően ez elérte a kívánatosnak tartott 60 százalékos szintet, sőt Budapesten egyes időszakokban a 90 százalékot (!) is.

A kisebb településeken, a szorosabb családi kapcsolatok miatt, 60 százalék volt a legmagasabb érték. Az ilyen védekezés nevezhető eredményesnek.

A témával foglalkozó matematikusok előre jelezték, hogy a szigorítások májusi közepi-végi oldása után a megnövekedett kontaktusszámok miatt csak idő kérdése, mikor fog növekedni a fertőzöttek száma. Ez az augusztus 20-a utáni hosszú hétvége után következett be, ami a matematikai járványtant nem lepte meg. Lényegében ezt várták.

Tudták, hogy a belföldi terjedés növekedni fog, ahogyan azt is, hogy a reprodukciós szám egy fölé fog nőni. A fiatalok aktívabbak, sokat mozognak, sok mindenkivel találkoznak, és innen nézve csak idő kérdése volt, hogy az idősebb korosztályokat mikor fertőzik meg nagyobb mértékben. Ezt a jelenséget átterjedésnek nevezik.

Fotó: Iványi Aurél

A gond ezzel az, hogy a fertőzés ekkor elérte a sérülékeny csoportokat, és már augusztusban azt jelezték előre a kutatók, hogy október közepére fog felgyorsulni a vírus terjedése. A fentiekből az is következik, hogy míg az első hullámban a járvány Budapesten és a környékén dominált, ez a trend a második hullámra, vagyis mostanra megfordult. Vidéken több a fertőzés abból következően, hogy több az emberi találkozás (kontaktus), szorosabbak az emberi és vele a családi kapcsolatok. A különböző nemzedékek többet és gyakrabban találkoznak egymással.

Röst Gergely szerint korántsem olyan egyértelmű a kapcsolat a gazdasági teljesítmény és a járványügyi intézkedések szigorúsága között, mint azt sokan láttatni szeretnék.

Az alapösszefüggés valóban az volna, hogy a járvány elleni leghatásosabb védekezést a minél szigorúbb korlátozások jelentik, amelyek komolyan visszaveti a gazdaság teljesítményét. Ám ennek ellentmond Dánia és Svédország párhuzamos vizsgálata. Dániában a svédnél sokkal szigorúbb intézkedéseket hoztak a járvány ellen, de egy főre vetítve a fogyasztás, a pénzköltés nem, vagy alig maradt a svédországitól.

Előadása végén Röst Gergely Szeged kapcsán arról beszélt, hogy a járvány terjedését hogyan lehet városi szinten modellezni. Százszor száz méteres cellákra osztották a várost, és az emberek mozgását alapul véve végeztek hálózatkutatást. Pontosan tudható a városban élő emberek korösszetétele, és az is, hogy milyen nemzedéki összetételben laknak a városban. Így a számítógépen létrejött a város virtuális képe, amely megmutatta, mikor és hova közlekednek az emberek. Mindennek a kontaktkutatás szempontjából nagy a jelentősége.

A globális járványkezeléstől és –elemzéstől így jutottunk el a városi, vagyis a lokális szintig.

Bod Péter

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Bolyai Intézet járvány járványkezelés koronavírus matematika Röst Gergely