Hirdetés
Túl a városon 2020. október 7. 15:12

Béremelés: a háziorvosokkal mi lesz?

A szombaton bejelentett orvosi béremelések automatikusan nem vonatkoznak a háziorvosokra, így egyelőre nyitott kérdés, hogy velük vagy nélkül történik meg a nagyarányú bérfejlesztés az egészségügyben. Nem ez az egyetlen nyitott kérdés.

Hirdetés

A háziorvosokról nem feledkeztek meg a tervezett béremelés kapcsán, hanem munkajogi státuszuk különbözik alapvetően a klinikákon, kórházakban és rendelőintézetekben foglalkoztatott orvosokétól. A velük kapcsolatos gondok forrása alapvetően ez.

A hazai háziorvosok többsége kényszervállalkozó, vagyis nem állami alkalmazott. Mindez azt is jelenti, hogy jelen pillanatban nem illeszthetőek bele a bértáblába, amelyet a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ajánlására átvett, és bizonyos módosítások után annak lépcsőzetes bevezetéséről kedden egyhangúan szavazott a parlament.

A teljes képhez tartozik, hogy önkormányzati alkalmazásban, státuszban foglalkoztatott háziorvosok is tevékenykednek idehaza, de számuk nem jelentős.

Orvosi körökben egyöntetűnek látszik a vélemény, hogy a háziorvosokra is vonatkoznia kell a béremelésnek. A gondot az jelenti, hogy az állami alkalmazásban álló orvosoktól merőben különbözik foglalkoztatásuk. Klasszikus értelemben ők nem is bért kapnak, ezért a béremelés kifejezés sem pontos az ő esetükben.

A háziorvosok ugyanis kártyapénzt kapnak, vagyis a ellátottak száma alapján finanszírozzák a tevékenységüket. Ez a rendszer elvben a munkamennyiségét és vele a teljesítményt díjazza, mert az orvosnál leadott TB-kártyák száma után jogosult az orvos az egy állampolgárra jutó finanszírozásra.

Nem mindegy, hogy egy háziorvosnak 300 vagy 1600 betege van. Nem mindegy ez a munkamennyiség, és nem mindegy a finanszírozás szempontjából sem. Minél több páciense van egy-egy háziorvosnak, annál több finanszírozásra jogosult.

Persze a pénzügyi elszámolás nem annyira mechanikus, mint a fentiekből következne. A háziorvosok esetében az egy ellátottra járó finanszírozás 1600 páciensig ugyanakkora összeget jelent, ezt követően meredeken zuhanni kezd. Szaknyelven ezt degresszív szorzónak, vagyis fokozatosan csökkenő szorzónak nevezik.

Az egészségbiztosítás szándéka világos és érthető: limitálni szeretné az egy háziorvoshoz bejelentkezettek számát, mert szakmailag is korlátos, hogy egy orvos hány ember gyógykezelését képes megoldani. Az 1600-nál meghúzott határ azt jelenti, hogy az orvosnak pénzügyileg nem nagyon éri meg ennél több kártyát elfogadni.

Persze ez a finanszírozási rendszer nem képes minden, a háziorvosokra tartozó betegellátási kérdésre jó választ adni. Ezek sorából az egyik legfontosabb, hogy az ország különböző részei között jelentősek a települések száma és az ott található lélekszám közötti eltérések.

A Dunántúl aprófalvas településszerkezete miatt sokkal kevésbé alkalmas egy háziorvos számára ahhoz, hogy az ellátandók körét bővítse. Ez még sok esetben akkor is megoldhatatlan, ha több kisebb településen végzi tevékenységét. Az ország jelentős részén a limitált 1600-as kártyaszám felét sem tudja összegyűjteni egy-egy orvos. Nem kérdés ugyanakkor, hogy létérdeke ezeknek a térségeknek, hogy a háziorvosok helyben maradjanak és ellátást nyújtsanak.

A tervezett béremelés lehetőségéről és kivitelezéséről orvosokkal beszélgetve egyöntetűen az a vélemény köszönt vissza, hogy a háziorvosokra mindenképpen ki kell terjeszteni a béremelést. E mellett pedig a bértáblát szükséges lenne kiegészíteni egy, a teljesítményt, a betegszámot, ha úgy tetszik, a leadott kártyák számát elismerő kiegészítő finanszírozással.

A szombaton a miniszterelnöki bejelentés nyomán szabad utat kapó orvosi béremelések körül rengeteg a nyitott és az egyelőre megválaszolatlan kérdés. Ezek sorába tartozik a háziorvosok ügye is. Várjuk a fejleményeket.

B. P.   

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: béremelés egészségügy háziorvos orvosbér