Hirdetés
Túl a városon 2020. október 7. 10:32

Örüljünk vagy sírjunk, hogy nyelvvizsga nélkül is járt a diploma ebben a tanévben?

Győzelmi jelentéssel felérő közleményt jelentetett meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) annak kapcsán, hogy szeptember végéig több mint százezer egykori és jelenlegi hallgató kapta kézhez nyelvvizsga nélkül oklevelét a felsőoktatási intézményektől. Kérdés: kell-e ennek örülni?

Hirdetés

A válasz nem egyértelmű. Az ITM közleményében kitér arra, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv első intézkedései között szerepelt, hogy akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek vagy tesznek, nyelvvizsga nélkül is átvehetik diplomájukat.

Mindehhez a járványhelyzet szolgáltatta a hivatkozási alapot. A közleményben ennek kapcsán az szerepel, hogy a gazdasági növekedés újraindításához nagy szükség van a diplomás munkavállalókra. Nem könnyű eldönteni, mennyire helytálló ez az érvelés. Főleg egy olyan országban, amelyben kontinentális és uniós összevetésben a legalacsonyabbak közé tartozik a valamilyen idegen nyelvet beszélők száma.

Könnyű belátni, hogy egy társadalom tagjainak idegen nyelvi ismereteit adminisztratív eszközökkel úgy lehet a leginkább emelni, ha bizonyos iskolai végzettséghez elengedhetetlen feltételként határozzák meg egy vagy több nyelvvizsga meglétét.

Hazánkban az felsőoktatás alapszakjain végző diákok abban az esetben kaphatnak diplomát, amennyiben rendelkeznek egy középfokú (B2-es szintű), komplex, államilag elismert általános nyelvvizsgával. Vagyis, írásbeli és szóbeli vizsgájukat is sikeresen teljesítették. A komplex kitétel az előbbi kettőt jelenti.

Egyetemisták és egyetemi oktatók véleményét kérdeztük a döntésről és annak következményeiről. Hogyan csapódott le a hallgatók körében az a könnyítés, hogy a mögöttünk álló tanévben a diplomához jutásnak nem volt feltétele a nyelvvizsga megléte? Egyáltalán mekkora nehézséget okoz a diákság körében a nyelvvizsga megszerzése?

Szerencsésnek mondhatom magam, mert egy nagyon jó gimnáziumban érettségiztem, ahol komolyan vették a nyelvtanítást. Így nem csoda, hogy a speciális nyelvi osztályokban tanulók közel 90 százaléka a középiskolai évek alatt megszerezte a középfokú nyelvvizsgát. Becslésem szerint a nyelvet nem emelt szinten tanuló osztályokban ez az arány nagyjából 50 százalékos volt

– mondta el hírportálunknak Tímea, aki egy szomszédos megyeszékhely gimnáziumából érkezett a SZTE Bölcsészettudományi Karára.

Egyetemistaként tapasztalta, hogy tömeges jelenség, hogy a felsőoktatásba bekerülő diákok nem rendelkeznek nyelvvizsgával. Ennek kapcsán kétfajta magatartást tapasztalt. A hallgatók hajlamosak halogatni a nyelvtanulást. Noha az alapképzés három éve gyorsan elrepül. Sokan az utolsó évben kapkodva fognak hozzá a nyelvtanuláshoz.

Nem igaz, hogy az egyetem ebben magára hagyja a hallgatókat – jelezte Tímea, utalva arra, hogy az SZTE-n belül működő Idegen Nyelvi Kommunikációs Intézet (IKI) nyelvi, és ezen belül kifejezetten nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamokat indít folyamatosan. Ezek a képzések nulla kredit pontosak, ami nem is csoda, mert valóban a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsgára való felkészítésre összepontosít.

Adott esetben ezekre a kurzusokra nem is olyan egyszerű bekerülni – osztotta meg beszélgetőpartnerük személyes tapasztalatát. Angolból már egyetem előtt rendelkezett nyelvvizsgával, és szerette volna, ha németből is megszerzi az ehhez szükséges papírt.

A német nyelvi felkészítőre azonban olyan sokan jelentkeztek – ami azt mutatja, hogy a nyelvvizsga megszerzésére irányuló szándék sokakban komoly –, hogy szintfelmérőt írattak a jelentkezőkkel, így nem mindenki vághatott neki a képzésnek. Heti két- és négyórás képzések ezek a nyelvi studiumok.

Az egyetem kapcsán visszatérő panasz, hogy maga az intézmény általában nem nyújt segítséget hallgatóinak a nyelvvizsgákra való felkészülésben, miközben a diploma megszerzésének ez alapfeltétele. Láthatjuk, Szegedre ez nem érvényes.

A teljes képhez tartozik, hogy nagy általánosságban elmondható, olyan diákok kerülnek be nyelvvizsga nélkül jelentős számban a felsőoktatásba, akik kevésbé jó színvonalú kisvárosi gimnáziumokból érkeznek. A megállapítás – tette hozzá Tímea – különösen érvényes azokra a hallgatókra, akik nem gimnáziumból érkeztek az egyetem falai közé.

A tágabb környezetemben lévő hallgatók 95 százalékát nem érintette az a tény, hogy idén nyelvvizsga nélkül is diplomához lehet jutni

– kezdte a beszélgetést Dávid, aki angolból felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

Leginkább azért érzi igazságtalannak a most hozott könnyítést, mert nagyon sokaknak a nyelvvizsga hiánya miatt „beragadt” a diplomájuk. Nem ritkaság, hogy 6-7, de akadnak olyan esetek is, hogy az államvizsga letétele és a szakdolgozat megvédése után 10 évvel sem tesznek az egykori hallgatók nyelvvizsgát. Ilyen módon nem jutnak diplomához.

Szerintem ezeknek az embereknek meglett volna a lehetőségük a nyelvtanulásra – vélekedett Dávid. Hozzátette: igazságtalan az ITM rendelkezése azokkal szemben, akik időt, energiát és pénzt fektettek a nyelvvizsga megszerzésébe, mert mint kiderült, e nélkül is diplomához lehet jutni.

Arra a kérdésünkre, hogy a diplomahiánya mennyire akadálya a végzés utáni elhelyezkedésnek, azt a választ kaptuk: elvben feltétlenül az, mert így a legmagasabb iskolai végzettségnek csak az érettségi tüntethető fel. E mellett azonban az is igaz, hogy a nem tanárszakos bölcsészek esetében a diploma hiánya nem feltétlenül azt jelenti, hogy ne alkalmaznák őket akkor, ha akadnak nekik megfelelő munkakörök.

Ha valaki tanárként szeretne elhelyezkedni, az alkalmazás feltételei között szerepel a diploma megléte, mert az idevonatkozó szabályok értelmében ennek hiányában nem a tölthetőek be az álláshelyek. Ilyen esetekben egzisztenciális kérdés a nyelvvizsga és vele az diploma megléte.

Nem tartom okos dolgoknak, hogy nyelvvizsga nélkül osztották az idén a diplomát. Tragikusan kevesen beszélnek ebben az országban idegen nyelven, ami pedig roppant fontos volna. Ám a mostani könnyítésekkel ezt a rossz nyelvi állapot konzerválhatjuk

– mondta el kérdésünkre egy nevének elhallgatását kérő egyetemi oktató.

Abban kétségkívül segített a mostani intézkedés, hogy nagyon sok „beragadt” diplomát kiadhattak. Azzal ugyanis a felsőoktatásban dolgozók tisztában vannak, hogy valóban nagyon sokan azért nem szereztek felsőfokú tanulmányaik után diplomát – hiába volt meg az abszolutóriumok –, mert nem rendelkeznek nyelvvizsgával.

Ennek kapcsán néhány kérdés is felmerül: Egyszeri intézkedés volt a mostani vagy lehet arra számítani, hogy ebben a tanévben is élnek ezzel? A járványhelyzet nem javul, éppen ellenkezőleg, romlik, így a könnyítéseket magyarázó külső körülményekre a továbbiakban is lehet hivatkozni – mondta el a szeged.hu-nak az oktató.

A diplomák ilyen módon való kiadását igazságtalannak és méltánytalannak érzem azokkal szemben, akik a tanulmányaik ideje alatt megszerezték a nyelvvizsgát

– hallhattuk a tanári értékelést. Ezzel összefüggésben hallani olyan híreket, hogy az egyetemi karok tanulmányi osztályain számon tartják, kik kaptak diplomát nyelvvizsgával, és kik e nélkül. Nem tudni, ennek a későbbiekben lehet-e jelentősége.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: diplomaosztó felsőoktatás Innovációs és Technológiai Minisztérium koronavírus nyelvoktatás nyelvvizsga