Hirdetés
Túl a városon 2020. október 4. 13:07 Forrás:

Ezeket a nettó összegeket kereshetik az orvosok 2023-tól

Egy vírus, a vírus miatti várható tragédiák, és a félelem az esetleges politikai következményektől kellettek ahhoz, hogy a Fidesz-kormány rászánja magát egy olyan béremelésre, amit már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie. A késlekedés miatt a nehéz gazdasági körülmények között kénytelenek bért emelni, de megnéztük, mennyit érnek valójában a bejelentett bruttó összegek.

Hirdetés

Joggal merül fel a kérdés, hogy ha a gazdasági válság közepette is meg tudják emelni az orvosok bérét annyival, hogy az elérje az egyébként utolérni kívánt Ausztriában jellemző orvosbérek 55 százalékát, akkor ezt miért nem lépték meg a gazdasági fellendülés idején, mondjuk 2014 és 2019 között? Akkor hiába írta meg a szabad média minden negyedik cikkében, hogy baj lesz az alacsony orvosbérekből, hiába leplezték le a rossz rendszerből jól megélő orvosbárókat, hiába morgolódott az orvosok bátrabbik hányada, nem történt érdemi emelés. Annyi történt, hogy több ezer orvos elment külföldre.

Nem is csoda, hiszen egy rezidens orvos 2016-ban nem ritkán nettó 140-150 ezer forint alatt keresett alapbérként. Akkor a kormány még csak a 10 éves röghöz kötésükkel volt elfoglalva (egy havonta 100 ezer forintos ösztöndíjjal), azzal nem, hogy ne megalázó pénzért kelljen dolgozniuk. Nyugdíjra pedig már nem is mertek gondolni. Pedig a fiatal szakorvosokat leginkább nélkülöző rendszerben sokszor extrém mértékű felelősség és feladatmennyiség hárult akár egy ötöd-, negyed- vagy akár harmadéves rezidensre is. 2014-ben az orvosok átlag bruttó bére 278 ezer forint volt, ami nettóban 200 ezer forintot jelentett. Ez pedig még 2019-ben sem haladta meg sokkal a 300 ezer forintot.

A most bejelentett bértábla kapcsán muszáj megjegyezni, hogy járványos időkben fogadta el a kormány: az új koronavírus kellett ahhoz, hogy Orbán Viktor belássa, mégiscsak közelíteni kellene az NB II-es focisták és az orvosok fizetését. És ez nem vicc, sajnos.

Amellett a tény mellett se menjünk el szó nélkül, hogy az Európai Unióban egyre nagyobb támogatást kap az egészségügyi unió terve, ami azt a célt szolgálná, hogy a tagállamok egységes szintű egészségügyi ellátást biztosítsanak az unió minden polgára számára. Ez a koncepció pedig nem csupán a körülmények egységesítését, hanem a bérek közelítését is jelentené. Ez is gyakorolhatott némi nyomást az Orbán-kormányra, hiszen politikailag nem lett volna kifizetődő megvárni egy egységes uniós döntést, ami kikényszerítette volna a béremelést.

Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a Magyar Orvosi Kamara korábbi javaslatához képest nem feledkeztek meg a 6 éves rezidensképzést végzőkről, ők a korábbi Szakorvos 1 kategóriának megfelelő, bruttó 1 millió forint fölötti összeget kaphatják majd.

De mennyi valójában a most bejelentett bértábla nettó értéken? Látható, hogy

a megajánlott alapbérek a nettó 457 ezer és az 1 millió 582 ezer forint közé esnek majd.

Azt is meg kell jegyezni, hogy az orvosok leghamarabb 2023. január 1-jétől kapják meg a beígért teljes béremelést, 2021. január 1-jén egyelőre a teljes emelés 70 százaléka érvényesül.

A Pénzcentrum idén februárban azt írta, Ausztriába a rezidenseket havi 3000, a szakorvosokat havonta 6000 euróért, tehát nagyjából 1, illetve 2 millió forintért csábítják. Más a helyzet Svájcban, ott 3,1 és 4,7 millió forint között keresnek a doktorok.

A mostani béremelés talán arra is jó lesz, hogy aki kibírja az egészségügyben lévő gyászos körülményeket és a nehezen viselhető munkamennyiséget, az legalább a magasabb fizetés miatt itthon marad, igaz, hatalmas javulást azonnal nem várhat senki.

Az orvosi kamara egyébként többször jelezte, azért is szükséges a béremelés, mert a gyakran 250 munkaórás hónapok után az orvosoknak rehabilitációra van szükségük, és egy sor olyan kényelmi szolgáltatást is igénybe kell venniük, amit másnak nem, mert van elég ideje a 160 munkaórás hónapjában. Arról nem is beszélve, hogy a rengeteg munka miatt a magyar orvos sok esetben egyedüli kereső a családban, máskülönben nemhogy két-három gyereket, de még egyet is csak nagyon nehezen lehet vállalni. Ez pedig komoly lemondásokkal, külföldre költözéssel vagy pályaelhagyással jár.

És ha már pályaelhagyók: a KSH 2017-es adatai szerint orvosi diplomája több mint 50 ezer embernek volt Magyarországon, de közülük csak mintegy 39 ezren dolgoztak orvosként (2020-ra már 41 ezerre is felmehetett ez a szám). A KSH hozzájuk számol legalább 6-7 ezer fogorvost, tehát az általános orvosi diplomával dolgozók, majd szakosodók száma valahol 32 ezer köré volt tehető 2017-ben. közülük mintegy 27 ezren vettek részt az állami egészségügyben, így a most bejelentett béremelés rájuk (legfeljebb 30 ezer orvosra) vonatkozik. Az orvosok korfája elöregedő, így sokan közülük bruttó 1 millió forint fölött keresnek majd.

A MOK által javasolt, Orbán Viktor által elfogadott bértábla bruttó és nettó összegekkel (2020-as adószabályokkal számolva):
 
0-2 év (rezidens) 687 837 Ft 457 411 Ft
3-5 év (rezidens) 875 906 Ft 582 477 Ft
6-10 év 1 231 212 Ft 818 756 Ft
11-15 év 1 399 247 Ft 930 499 Ft
16-20 év 1 491 679 Ft 991 966 Ft
21-25 év 1 655 653 Ft 1 101 009 Ft
26-30 év 1 794 715 Ft 1 193 486 Ft
31-35 év 1 868 567 Ft 1 242 597 Ft
36-40 év 2 025 667 Ft 1 347 069 Ft
41- év 2 380 057 Ft 1 582 737 Ft


* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: béremelés egészségügy járvány koronavírus Magyar Orvosi Kamara orvosbér