• Kezdőlap
  • Hírek
  • Művház
  • Szeged elfelejtett sztárépítésze: Baumhorn Lipót épületeiről nyílt fotókiállítás a Klauzál téren
Művház 2020. október 1. 19:35

Szeged elfelejtett sztárépítésze: Baumhorn Lipót épületeiről nyílt fotókiállítás a Klauzál téren

Képriport
A nevét kevesen ismerjük, pedig ő tervezte a helyi zsinagógát, és mellette annyi szegedi bérpalotát és középületet, hogy az volna a legkevesebb, ha pontosan tudnánk, kiről van szó, amikor Baumhorn Lipót szóba kerül.

Az emlékezet és az emlékezés a felejtés elleni harc. Önkéntelenül ez jutott eszembe a Klauzál téren csütörtökön délután megnyílt, Baumhorn Lipót tervezte épületekről szóló szabadtéri kiállítás megnyitóján.

Egyebek mellett ő tervezte az 1903-ban elkészült szegedi zsinagógát, és mellette a Monarchia területén emelt további huszonöt hasonló rendeltetésű épületet. Ezek közül kiemelkedik a fővárosban található Páva utcai, valamint a temesvári és az újvidéki zsinagóga.

– A szegedi zsinagóga az ország második, és a világ negyedik legnagyobb zsinagógája – mondta el a kiállítás megnyitón Buk István, a Szegedi Zsidó Hitközség vezetője, amelynek tervezési folyamatában közvetlenül részt vett az akkori helyi rabbi, Löw Immanuel is.

Kattintson fönti képünkre, nézze meg Szabó Luca galériáját!

A kivételes építész éppen százhatvan éve született és százhúsz éve tervezte meg a szegedi zsinagógát – jelezte Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója. Utalt arra, hogy korántsem véletlen, hogy a valaha egy régióhoz tartozó Szeged, Temesvár és Újvidék zsinagógáit Baumhorn tervezte.

– A szabadtéri kiállítás éppen arra ad módot, hogy a Kárász utcán sétáló helyiek és turisták megismerkedhessenek ennek a páratlanul gazdag építészeti alkotói munka legkülönfélébb darabjaival – szőtte tovább gondolatait Almássy Kornél.

– Nem kizárólag zsinagógatervező volt az idén százhatvan éve született építész – erre már Schulz Péter, a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöke hívta fel a figyelmet. Noha a kupolás-tornyos zsinagóga típusát ő honosította meg Magyarországon.

A szakember szerint eljött az ideje, hogy szegedi épített örökségének olyan darabjaira irányuljon a figyelem, amelyek ezt korábban nem kapták meg.

A kiállítás kurátora, Oszkó Ágnes Ivett művészettörténész arról beszélt, hogy Baumhorn Lipót Lechner Ödönnél tanulta szakmáját, így nem véletlenül csatlakozott tanára magyaros szecessziós törekvéseihez. A kiváló építész különösen az első világháborút megelőző egy évtizedben tervezett sok szegedi épületet, így mások mellett

  • Wagner Lipót bérpalotáját,
  • Wagner Gusztáv palotáját,
  • a Dugonics téren található Forbát Leó bárpalotáját,
  • a Kölcsey-udvar négyemeletes bérpalotáját
  • és a Szeged-Csanádi Takarékpénztár palotáját, a mai OTP-bank épületét.

Felkapottságára és vele foglalkoztatottságára jellemző, hogy huszonhat zsinagóga mellett a Monarchia négy meghatározó városában – Budapesten, Szegeden, Temesváron és Újvidéken – közel ötven palotát, bérpalotát, bankszékházat és középületet tervezett.

A Klauzál téren megnyílt kiállítás rendezője Csongrád-Csanád Megyei Építész Kamara, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Szegedi Zsidó Hitközség és Szeged önkormányzata volt.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: kiállítás Klauzál tér Baumhorn Lipót Buk István építészet Szegedi Zsidó Hitközség Csongrád-Csanád Megyei Építész Kamara