Hirdetés
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Megtalálták a régészek a szegedi vár tímárműhelyét – többet tudhatunk meg a várbeli életről
Szegeden 2020. október 1. 13:28

Megtalálták a régészek a szegedi vár tímárműhelyét – többet tudhatunk meg a várbeli életről

Képriport
Jó állapotban megmaradt török-kori tímárműhelyt ástak ki az egykori szegedi vár területén, a múzeum melletti területen. A régészek eddig nem kutathattak az vár udvarán, ez a mostani feltárás érdekessége.

Hirdetés

Az ásatás azért különleges, mert az egykori tímárműhely segítségével végre lehet némi fogalmunk arról, hogyan zajlott az élet a szegedi vár falain belül a török-korban. Ilyen feltárás eddig nem volt Szegeden, a várfalon és az egykori gótikus templomon kívül mást nem kutathattak a régészek. Igaz, nem is lenne egyszerű munka rekonstruálni a vár területét, mert a barokk-kori építkezések során szinte minden középkori maradványt eltüntettek. A középkori várfalat például felhasználták a Stefánia palotáihoz, de több más középkori maradványt is elbontottak az újkorban.

Löffler Zsuzsanna ásatásvezető régész elmondta: mintegy 100 négyzetméteres területen, egy 19. századi járda alatt

a török-kor végéről származó, agyagba rakott égetett téglából készült, épített falú cserzőmedencét tártak fel a területen. Ez alatt a réteg alatt a török-kor elejéről találtak egy nagyobb gödröt cserzőanyagokra utaló növényi maradványokkal és az alján csertölgy-kéreggel.

A szegedi lelet érdekessége az, hogy ilyen épített falú tímárműhelyből kevés maradt Magyarországon, a teljes cserzőmedence pedig kifejezetten ritkaságnak számít.

Löffler Zsuzsa bízik benne, hogy a földmintákból sok új információt megtudnak még a feltárt tímárműhelyről

Az ásatás vezetője úgy látja, hogy a tímárműhelyben többnyire a bőrök tisztítását, cserzését, tehát az alapanyag előkészítését végezték. Később, a minták elemzése után kiderülhet az is, milyen bőrökkel dolgoztak a középkori tímárok Szegeden. „Rengeteg földmintát tettünk el azért, hogy megnézhessük, milyen bőrmaradványokat, állati szőröket tartalmaz” – tette hozzá Löffler Zsuzsanna. Arra számítanak, hogy a műhelyhez tartozó kemencéket és egyéb, későbbi hozzáépített raktár- és árusító helyiségek maradványai is előkerülhetnek, igaz ezek egyelőre csak találgatások.

Molnár Csilla azt mondta, a bőrcserzésnek kétfajta eljárása volt: a meszezés és a növényi cserzés, utóbbira találtak bizonyítok a szegedi várban a gödrök alján lévő csertölgykéreg formájában.

A bőr előkészítéséhez használt csontokat is találtak: ezek többnyire a szarvasmarha alsó állkapcsának egyes részei, ezekkel kaparták és tisztították a bőröket.

A cserzőmedence szélén gerendafészkeket is felfedeztek, ezek tartották a gerendákat, amikre a bőröket lógatták fel. A segédmuzeológus hozzátette: bőrtárgyak egyelőre nem kerültek elő, ezért nem tudják megmondani, vargaműhelyről van-e szó vagy tímárműhelyről. Ebben az időszakban ugyanis a vargák gyakran maguk készítették elő a nyers bőrt.

Molnár Csilla egy kályhaszemet mutat. Ezeket a kályhák falába építették, így növelve meg azok felületét. Még több lelet ide kattintva vagy a nyitóképen keresztül elérhető (fotók: Szabó Luca)

A Móra Ferenc Múzeum munkatársai napokon belül befejezik a tímárműhely szelvényének feltárását, ezután jön a dokumentáció: a mozdítható tárgyi leleteket a múzeum raktárába viszik, a falakról és helyiségekről alaprajzok készülnek. Feljegyzik a GPS-koordinátákat, készítenek fotókat és drónfelvételeket is a területről. Ezután betemetik a feltárt szelvényt, ami azért is fontos, mert az agyagba rakott téglafalat az eső már megrongálná.

„Ilyenkor lemegyünk a régészeti rétegsor aljáig. A török-kori réteg alatt találunk még korábbi leleteket is: középkori gödröket, árokrendszert, és felfedeztünk egy sírt is bronz karpereccel. Sajnos a sírt az árokrendszer átvágta, ezért nem sok maradt belőle” – mondta Löffler Zsuzsanna.

A Zöld város programon belül a Móra Ferenc Múzeum, a vár és a környékének felújítása során a régészek eddig – több szelvényben – összesen 350-400 négyzetméternyi területet vizsgáltak át az egykori szegedi vár területén. A nyáron a barokk várfalat és a kazamatát tárták fel a régészek.

Az 50 ezer négyzetméter alapterületű szegedi vár 876 méter kerületű volt, és nyolc méteres fal vette körbe. Molnár Csilla az arányokat érzékeltetve elmondta, a gyulai vár ma látható részei elfértek volna a szegedi vár sarkában. Pechünkre az 1879-es nagy árvíz után lebontották a szegedi várat, ezzel megfosztották Szegedet a legnagyobb turisztikai látványosságtól. Igaz, ha ez nem történt volna meg, ma nem létezne a „palotás Szeged”.

Z

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: felújítás Löffler Zsuzsanna Molnár Csilla Móra Ferenc Múzeum régészeti feltárás szegedi vár Zöld város program tímárműhely turizmus