Hirdetés
Hirdetés
Túl a városon 2020. október 1. 13:09

Lesújtó jelentésben írta meg az EU, mit gondol a magyar jogállamiságról

Megjelent az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentése és Brüsszel ígéri, hogy innentől kezdve minden évben át fogják világítani a 28 tagállamot. Érdemes figyelni arra, mit írnak rólunk, mert amelyik országban nem érvényesülnek a jogállamiság alapelvei és az uniós alapértékek, az a jövőben hátrányt szenvedhet a források elosztásánál is.

Hirdetés

A jelentés négy terület vonatkozásában vizsgálja a jogállamiságot: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciós helyzetet, a sajtószabadságot és a fékek és ellensúlyok rendszerét tekintették át a szakértők. Annak ellenére, hogy a hazánkról szóló 25 oldalas fejezet a magyar olvasók számára kevés újdonsággal szolgál, a problémák és hiányosságok így összegyűjtve és rendszerezve lesújtó képet festenek az országról.

Sajtószabadság

A jelentés leginkább kritikus megállapításait a médiáról szóló fejezet tartalmazza. A Bizottság szerint ugyanis a magyar nyilvánosságban súlyos, rendszerszintű problémák tapasztalhatók:

  • Egyre inkább egyoldalúvá válik a tájékoztatás Magyarországon, aggasztó fejlemény a helyi lapok felvásárlása és beolvasztása a Kesmába, illetve az index.hu főszerkesztőjének leváltása (majd az újságírók felmondása), de az Origo feletti hatalomátvételt is példaként említik.
  • Az állami hirdetéseket a kormány politikai alapon osztogatja, a nyilvánosság befolyásolására használja.
  • A kormánytól független sajtó folyamatos megfélemlítésnek van kitéve, a hatóságok pedig akadályozzák a tájékoztatást, nem reagálnak a megkeresésekre, nem biztosítanak információkat az újságíróknak.
  • A sajtótermékek mögött álló tulajdonosi körök sok esetben teljesen átláthatatlanok, hiányoznak az erre vonatkozó jogszabályi keretek.
  • A Médiatanács nem működik független szervként, nincs biztosítva, hogy a döntéseit politikai érdekektől mentesen hozza meg ugyanis a tagok mindegyikét a kormány jelölte.
  • A közérdekű adatokhoz való hozzáférés aránytalan korlátokba ütközi, például a visszaélésszerű adatigénylésre vonatkozó szabályok miatt.

Korrupció

A korrupcióról szóló alfejezetet úgy lehetne összefoglalni, hogy papíron minden rendben van, a valóságban mégis kiemelkedően sok a visszaélés. Bár a Bizottság úgy értékeli, hogy a korrupcióra vonatkozó alapvető szabályok rendben vannak, a magasabb szinten elkövetett bűncselekmények gyakran nincsenek felderítve, a legtöbb nyomozás az alacsonyabb beosztású hivatalnokokat érinti csak. A pártok finanszírozásának és a kampánytámogatások felhasználásának ellenőrzésre pedig nincs kialakítva megfelelő rendszer, ami szintén visszaélésekre ad lehetőséget.

Az egyik legsúlyosabb hiányosság, hogy az állami vezetők és a cégvezetők közötti kapcsolatok kockázatai nincsenek megfelelően kezelve – a jelentés ezt nem említi, de gondolhatunk itt olyan esetekre, mint amikor a külügyminiszter egy nagyvállalkozó jachtján tölti a nyaralását.

Igazságszolgáltatás függetlensége

A jelentés szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét többek között a bírókkal szembeni nyilvános támadások és lejárató kampányok veszélyeztetik. Külön kiemeli a gyöngyöspatai romák kártérítésének ügyét, amiben az ítéletet a kormány és a hozzá közel álló sajtó hevesen kritizálta. 

A Bizottság hiányosságokat tapasztalt az ügyészség működésének függetlensége, a Kúria bíróinak kinevezése és az Országos Bírói Hivatal elnökének ellenőrzése kapcsán is. Mindhárom esetben az intézmények feletti politikai befolyás jelenti a problémát. Egyébként ez az egyetlen alfejezet, amiben pozitív fejleményeket is említenek, ezek az igazságszolgáltatás digitalizációjára, a bírói bérek emelésére és a hatékonyság növekedésre vonatkoznak.

Fékek és ellensúlyok

A kormány működését ellenőrző intézmények kapcsán a jelentés megjegyzi, hogy a magyar jogszabályok előkészítését nem előzik meg érdemi hatásvizsgálatok és egyeztetések, ilyeneket legfeljebb formalitásként folytat le a kormányzat. További probléma, hogy az alapvető jogok biztosának függetlensége annak ellenére sincs megfelelően biztosítva, hogy korábban az ENSZ erre külön felhívta a kormány figyelmét. A Stop Soros törvénycsomag és a bevándorlási különadó, illetve folyamatos politikai támadások a nemzetközi szervek álláspontja szerint a kormánykritikus civil szervezetekre irányuló politikai nyomásgyakorlásként értékelhetők.

Komolyan kell venni

A jogállamisági jelentést nem lehet annyiban összefoglalni, hogy ez magyarországi helyzet, ahogyan egy brüsszeli irodából látják. A dokumentumhoz ugyanis tartozik egy módszertani ismertető, amiből kiderül, hogy a Bizottság felvette a kapcsolatot a kormánnyalokkal, a nemzeti szakértőkkel és érintettekkel, képviselői ellátogattak a tagállamokba és konzultáltak más nemzetközi szervezetekkel is a vizsgálat során.

A felsorolt problémák többsége itthon közismert, de figyelembe kell venni, hogy ez a dokumentum elsősorban nem a magyar közönségnek szól, hanem az ország külföldi partnereinek és azoknak a nemzetközi intézményeknek, amelyektől milliárdos támogatásokat kapunk, és amiken keresztül a külpolitikai érdekeinket érvényesíteni tudjuk. A kormánynak így muszáj lesz megfontolnia a jelentésbe foglalt kritikákat még akkor is, ha biztosan lesz, aki nemtelen politikai támadásként próbálja majd őket beállítani.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Brüsszel civiltörvény EU Európai Bizottság igazságszolgáltatás jelentés jogállamiság korrupció sajtószabadság Stop Soros
Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés