• Kezdőlap
  • Hírek
  • Szegeden
  • Nem indít nyomozást a magyar ügyészség az OLAF kezdeményezései alapján – terítéken az EU-költségvetése a Kedvesben
Szegeden 2020. szeptember 30. 08:40

Nem indít nyomozást a magyar ügyészség az OLAF kezdeményezései alapján – terítéken az EU-költségvetése a Kedvesben

Nem tudni, mi a sok, mi a kevés. Az Európai Unió 2021–2026 között költségvetése több mint 1800 milliárd euró lesz. Ez sok, de ez csupán a tagállamok GDP-jének egy százalékát teszi ki. Vagyis kevés.

Kevés izgalmasabb témát lehet találni uniós témakörben, mint a nemrég elfogadott EU-költségvetését. A Transparency International, valamint a helyi Horizont Szabadságkutató Egyesület keddi rendezvényén a Kedves Presszó teraszán szakemberek segítségével igyekezett érthetővé tenni: siker vagy kudarc Magyarországnak az elkövetkező hét évben Brüsszelből érkező pénz mennyisége.

Nem is annyira vérmérséklete szerint, sokkal inkább politikai hovatartozás alapján ítélik meg a hazai pártok, hogy sok vagy kevés pénzt kap az ország az elkövetkező években unió kasszájából. Az ellenzék szerint soha ilyen keveset, a kormánypártiak szerint soha ilyen sokat.

Pelle Anita (fotók: Szabó Luca)

Az EU hétéves költségvetést fogad el, és mint Pelle Anita, az SZTE GTK docense jelezte: ez soha nem lehet deficites. Bár a koronavírus-járvány miatt ez az alapelv akár változhat is.

Annyiban formabontó a nemrég elfogadott büdzsé, hogy azt most egy 750 milliárd eurós helyreállítási csomaggal növelték, így a korábbi főösszeg, az1000–1100 milliárd euró most ennyivel emelkedett. Így a teljes költségvetés megközelíti az 1850 milliárd eurót.

A helyreállítási csomaggal az uniós államok gazdaság visszaesését szeretnék mérsékelni, de mivel az erre fordított összeg egy része hitel, a jövő elzálogosítása is fenyegető veszély.

Sok konfliktus feszül a tagállamok között a költségvetési pénzek felosztása kérdésben. A „fukar államok” – Hollandia, Dánia, Ausztria, Svédország – ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU költségvetése ne haladja meg a bruttó hazai jövedelem egy százalékát. Ők valamennyien nettó befizetők, vagyis többet fizetnek be a közös kasszába, mint amennyit kapnak onnan.

Juhász Krisztina

– A szegényebb, fejletlenebb államok azt szorgalmazzák, hogy növekedjen az unió költségvetése. Ezzel szeretnének a korábbiaknál több pénzt biztosítani maguknak. De szempont az is, hogy a valódi integrációhoz, ahhoz, hogy az EU a világgazdaság versenyképes szereplője maradjon, egyszerűen több pénz szükséges. A tagállami konfliktusok másik vetülete – elemzett Pelle Anita, a GTK docense –, hogy korábban az olyan déli államokhoz áramlottak a komoly fejlesztés pénzek felzárkóztatás címén, mint Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália. A bővítés során nagy számban kerültek be a klubba a nálunk is lényegesen elmaradottabb kelet-közép-európai államok, köztük Magyarország, és velük osztozni kellett a fejlesztési összegeken.

Magyarország az unió GDP-jének egy százalékát termeli meg és lakosságának két százalékát adja. Kicsik vagyunk, ez a valóság – nyomatékosított Pelle Anita, ugyanakkor több évben is hazánk volt az EU legnagyobb nettó kedvezményezettje, vagyis lakosságszámához mérten a legtöbb fejlesztési pénz neki jutott.

Az unióból érkező források évente öt százalékkal is növelték a magyar GDP-t, ami több volt, mint a hazánkban megtelepedett német autógyárak termelési értéke – hangzott el a rendezvényen.

Tény, hogy mérete miatt hazánk nem meghatározó játékosa az Európai Uniónak. Mellette az is tény, hogy az előző költségvetési ciklusban 37, 7 milliárd euró, 2021–2026 között 50,6 milliárd fog érkezni Brüsszelből. Számszakilag nem is kérdés az emelkedés. Vitára adhat okot, hogy a helyreállítási alapból hazánk miért részesül arányosan is kisebb mértékben, mint például Olaszország és Spanyolország. A Covid-járvány súlyossága közötti különbség adhat erre választ – tehetnénk hozzá.

A nem csak Magyarországot érintő legnagyobb veszély az volt a hamarosan életbe lépő költségvetés elfogadása előtt, hogy nagyon erőteljesen – 24–27 százalékkal – csökkenteni kívánták a Strukturális Alapokra és az agrártámogatásokra fordítható pénzmennyiséget.

Akár komoly fegyverténynek értékelhető, hogy a jelzett csökkenést sikerült az előbbi esetében tizenöt, utóbbiéban tizenhét százalékra mérsékelni – mondta Juhász Krisztina.

Nagyon vegyes a kép, ha arra szeretnék válaszolni: mennyire hatékonyan használta fel hazánk a brüsszeli forrásokat. Ha az infrastruktúra fejlesztésére és a digitalizáció előrehaladására gondolunk, akkor komolyak az eredmények, ám ezt beárnyékolja, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF jelentése szerint Magyarországon a legtöbb a szabálytalanul felhasznált EU-s pénz.

Mikola Bálint

Ennek kapcsán Mikola Bálint, a Transparency International képviselője idézte a Publicus Intézet Népszavának készített felmérését, amelyben a válaszadók nyolcvanhét százaléka úgy vélte: jobban kellene hazánkban ellenőrizni az uniós összegek felhasználását. Érdekes módon, még a kormánypárti szavazók hetven százalékának is ez volt a véleménye – tette hozzá. Ahogyan azt is: egy, a baloldalhoz közel álló intézet egy baloldali lapnak készített jelentéséről van szó, amit ezért kritikával kell kezelni.

Az OLAF-nak nincs nyomozati jogköre, vizsgálatainak eredményeit a tagállamok ügyészségeinek adja, adta át.

Tizennyolc olyan ügyben semmit nem tett eddig a magyar ügyészség, amelyek esetében az európai hivatal szerint bűncselekmény gyanúja merült fel.

A rendezvényen többektől elhangzott, hogy a hatékonyabb vádemelést nagyban segítené, ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez – a magyar lakosság döntő része ezzel egyetért –, de erre a kormány magatartása miatt a minimálisnál is kisebb az esély.

Borúlátó véleményét fogalmazta meg Pelle Anita arról, kötheti-e a jogállamiság feltételeinek meglétéhez a kifizetéseket az Európai Unió. Egyfelől természetesnek tartja, hogy aki pénzt ad, annak vannak feltételei. Másfelől végeláthatatlan folyamat lenne az erről nyitott tagállami vita, amely magát a közösséget degradálná hosszabb távon.

Juhász Krisztina helytelenítette e kérdés kapcsán Varga Judit igazságügy miniszternek azt a megállapítását, ami szerint nem lehet tudni, mik a jogállamiság kritériumai. Szerinte éppenséggel nagyon pontosan lehet tudni, többek között  a magyar Alkotmánybíróság  90-es években hozott határozataiból,  az Európai Bizottság a vonatkozó dokumentumaiból, vagy éppen az Európai Bíróság esetjogából.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Brüsszel EU Európai Unió Kedves Presszó költségvetés OLAF Transparency International Magyarország