Túl a városon 2020. szeptember 28. 08:13

Válság alulnézetből – a Political Capital elemzése

Javában tart a koronavírus-járvány második hulláma, miközben még az első hullám gazdasági, szociális és politikai hatásai sem ismertek teljes egészében. A Political Capital elsők közt végzett helyi szintű kutatást a témában, és ennek eredményeit vetette össze az országos tapasztalatokkal. A Budapest VIII. kerületében zajlott vizsgálat néhány általánosan is érvényesnek látszó tanulsággal szolgál a kormányzat és az önkormányzatok számára. Ezeket mutatjuk be röviden az alábbiakban.

A gazdasági válság több embert érintett, mint maga járvány

Az első hullám jellemzője országos és helyi szinten is, hogy a maga járvány kevésbé érintette súlyosan az embereket, mint annak gazdasági következményei. A Józsefvárosban végzett kutatás szerint a megkérdezettek több mint fele – ötvenegy százalék – nyilatkozott úgy, hogy romlott a háztartásának anyagi helyzete a járvány miatt. Harminc százaléknak csak kis mértékben, de huszonegy százaléknak jelentősen. Utóbbi arány három százalékponttal több mint a Tárki által mért országos tizennyolc százalék. A budapesti átlagnál nehezebb helyzetben lévő józsefvárosiak tizenöt százaléka nyilatkozott úgy, hogy elveszítette a munkáját, ez az országosan mért érték kétszerese.

A járvány gazdasági visszaesését a középfokú és annál alacsonyabb iskolai végzettségűek szenvedték el elsősorban, a diplomások kevésbé voltak érintettek. Leginkább az iskolázottság védett tehát a válság ellen. Egyes szektorok pedig kiemelten érintettek – ilyen a turizmus, a vendéglátás, illetve a kulturális szféra.

Összességében elmondható, hogy a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válság eddig főként az alacsonyabb bevétellel rendelkező, kiszolgáltatottabb társadalmi rétegeket érintette súlyosabban. Munkahelyük nagyobb valószínűséggel szűnt meg, bevételeik hirtelen kiesése vagy csökkenése számukra jóval nagyobb relatív hiányt jelent, mint a jobb helyzetben lévőknek.

Érdekellentét fiatalok és az idősek között

A járvány hatásainak generációs vetülete is van. Bár a második hullámban már fiatalok körében terjed jobban a vírus, továbbra is jellemző, hogy a fiatalokra nézve a betegség egészségügyi kockázata kisebb, míg annak gazdasági, pénzügyi hatása lényegesen nagyobb. A nyugdíjas korosztály ezzel szemben kevésbé érzi meg a gazdasági hatásokat, az egészségügyi kockázat esetükben azonban rendkívül magas. Ezért is alakult ki országosan közéleti vita arról, hogy mi okoz nagyobb kárt: maga a járvány vagy a vírus terjedését akadályozó korlátozások.

Ezt a generációs feszültséget a helyi kutatás is visszaigazolta. Budapest vizsgált kerületében a megkérdezettek negyvennégy százaléka tapasztalt konfliktust a saját környezetében a fiatalok és az idősek között, ami feltehetően összefügg azzal, hogy a fiatal felnőtteket sokkal jobban érintette a járvány hatása egzisztenciális szempontból, mint az idősebbeket: helyben az egzisztenciálisan érintettek aránya az egyes korcsoportokban a következő:

  • 18–29 évesek (52 százalék),
  • 30–39 évesek (45 százalék),
  • 40–49 évesek (35 százalék),
  • 50–64 évesek (38 százalék),
  • 65+ évesek (18 százalék).

Felemásan megítélt válságkezelés

Az első hullám utáni közvélemény-kutatások általános tapasztalata, hogy a kormányzati járványkezeléssel általában elégedettek voltak az emberek, viszont a gazdasági válságkezelést és az egyes konkrét intézkedések tekintve már nem ennyire pozitív a kép.

A józsefvárosi felmérésben is ez a minta tükröződik: a helyiek általában jónak ítélték a kormányzati járványkezelést, de konkrét lépéseket tekintve inkább a helyiekhez közelebb lévő önkormányzati intézkedéseket támogatták. Józsefvárosban az 1–5-ös skálán a legjobb osztályzatot az önkéntes segítők toborzása kapta (4,6). A legkevésbé a kórházban ápolt betegek hazaküldésével értettek egyet (2,19), ami a kormány egyébként is széles körben vitatott intézkedése volt. Ezzel a válaszadók több mint hatvan százaléka nem értett egyet. Külön kérdés vonatkozott arra, hogy a kormány a megkérdezettek szerint biztosított-e elegendő védőfelszerelést az egészségügyi dolgozóknak: a válaszadók negyvenhat százaléka szerint nem, míg harmincöt százalék szerint igen. A kormány által Józsefvárostól elvont 1 milliárd 125 millió forintos központi fejlesztési támogatás országos politikai üggyé is vált, mivel jól mutatta a kormányzat restriktív hozzáállását az ellenzéki vezetésű önkormányzatokhoz. A kerületet érintő kormányzati döntések közül a kórházi betegek hazaküldése után ez volt a legnépszerűtlenebb. Az összes válaszadó közel hatvan százaléka nem vagy egyáltalán nem értett egyet vele, még a Fidesz-szavazók közel negyede is határozottan elutasította ezt a lépést.

Mindez azt is mutatja, hogy bár a kormányzó Fidesz a járvány időszakában is igyekezett megnehezíteni az új ellenzéki vezetésű önkormányzatok dolgát, egyáltalán nem biztos, hogy ez nem üt vissza magára a kormányra.

A választók egy része számára is érzékelhető, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok nehézségeinek és az azokat részben előidéző kormányzati stratégiának politikai okai is vannak, melyek végrehajtása országosan is érvényesül. Az önkormányzatok a 2019-es ellenzéki győzelmek miatt ugyanis a politikai alternatívaképzés terepei lettek. Orbán Viktor ezért a veszélyhelyzetre hivatkozva először közjogilag, egyeztetés nélkül próbálta elvonni a polgármesterek jogait. Miután ez a kormányoldalon is feszültséget generált, a döntést visszavonta, hogy aztán a kormány főként pénzügyi eszközökkel próbálja korlátozni főként az ellenzéki vezetésű önkormányzatok mozgásterét.

Az önkormányzatoknak a veszélyhelyzetben a szociális alapszolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, idősellátás, családgondozás, támogató szolgálat, étkeztetés stb.) jelentősen ki kellett terjeszteniük a kormány által rájuk ruházott többletfeladatok miatt. Ehhez azonban plusz forrást nem biztosított a kormány, holott az alapszolgáltatások teljes költségét addig sem fedezte az állami normatíva.

Ugyanakkor a járvány elleni védekezésre hivatkozva forrásokat vont el a kormány az önkormányzatoktól. Először ideiglenes intézkedésként magához vonta a gépjárműadóból befolyó, illetve részben már befolyt bevételeket. A szolidaritási hozzájárulás átalakításával, valamint a parkolási díjak eltörlésével is megrövidítette az önkormányzati büdzséket, az idegenforgalmi adót pedig az év végéig felfüggesztette. A 2021-es költségvetési törvényjavaslatból kiderült, hogy a gépjárműadó 2021-ben is teljes egészében a központi költségvetéshez folyik be. Ezek az elvonások minden önkormányzatot egyformán sújtottak. Bár a kormányzati kommunikáció üzenete következetesen az volt a költségvetési vitában, hogy több forrás jut az önkormányzatoknak, ezt még a fideszes vezetésű Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) hivatalos állásfoglalása is cáfolta, amikor úgy fogalmazott:

„Álláspontunk szerint 2013-tól folyamatos kormányzati politika, hogy az önkormányzati szektor beszedett adójával a kormány rendelkezzen és ne az önkormányzati szektor. Összegezve, a jövő évi központi költségvetésben 2020-hoz képest a 2021. évben többletforrás nincs”.

Voltak olyan elvonások, amelyek politikai alapon történő szelektálást is lehetővé tettek. Ilyen volt a gödi Samsung-gyár példája alapján annak bevezetése, hogy a kormány egyes településeken különleges gazdasági övezeteket jelölhet ki, úgy, hogy az övezetbe tartozó ingatlanok tulajdonjoga és a helyi adók a kormánypárti többségű megyei önkormányzatokhoz kerülnek. A másik ilyen eszköz az önkormányzatok központi fejlesztési pénzektől való megfosztása volt, vagy, hogy bizonyos pályázatokból az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat kizárták, illetve a források jelentős részét fideszes vezetésű települések között osztották szét.

Összességében a szavak szintjén túl érdemi együttműködés és partnerség nem alakult ki a járvány hatásainak kezelésében a kormány és főként az ellenzéki vezetésű önkormányzatok között, sőt ahogy a kormány részéről folyamatos felelősség-áthárító és lejárató kampány zajlott. Mindez ráadásul kedvezőtlen, visszaeső gazdasági környezetben ment végbe, hiszen a járvány nyomában járó válság az önkormányzatokat kiemelten sújtotta. Aligha valószínű, hogy ennek az esetleges politikai kára csak az ellenzéki vezetésű önkormányzatok megítélésben jelentkezik majd, hiszen a válságkezelés első számú felelőse a helyben élők szemében is a kormány.

Hunyadi Bulcsú
Political Capital

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Budapest járvány Józsefváros koronavírus pandémia Political Capital világjárvány Hunyadi Bulcsú