Művház 2020. szeptember 23. 11:09

Vona Gábor: Hiper halálszorongó vagyok

Vallotta be magáról Vona Gábor a Grand Caféban megtartott könyvbemutatóján, ahol a Míg a halál el nem áraszt című friss kötetét mutatták be. A mű hangsúlyosan nem a politikáról szól, hanem a halálról és a hozzáfűződő viszonyunkról.

Tíz éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy a szegedi Grand Caféban lépjen fel Vona Gábor, aki akkortájt egy szélsőjobboldali párt országos vezetője volt. Vélhetően nem hívták volna meg ide, és nagy biztonsággal az is állítható, hogy maga sem fogadta volna el az ide szóló meghívást.

Ám az idők alaposan változnak, és a Jobbik országos elnöki posztjáról lemondott, és a politizálással teljesen felhagyó Vona Gábor 2019 októberében még egykori pártjából is kilépett. Vlogger lett, videós workshopokat és előadásokat szervez, valamint létrehozta a Második Reformkor Alapítványt. Azt hirdeti ezen keresztül is, hogy az országnak a XIX. század első feléhez hasonló szellemi építkezésbe kell kezdenie, hogy sikeres legyen a XXI. században.

Ilyen előzmények után érkeztünk el a Míg a halál el nem áraszt című szegedi kötetbemutatójához. A halál témája gyerekkora óta foglalkoztatja, állandó szorongással tölti el. A mai napig képtelen megbékélni saját végességének tudatával – adott személyes betekintés a kötet megszületésének életrajzi előzményeibe.

Elismerte, hogy az egykori politikustól bizonyára nem egy, a halál témáját és az ahhoz fűződő viszonyt boncolgató kötetet várt a közönség, amelyet kisebb-nagyobb megszakításokkal tizenöt éve írt. „A munka 2018-at követően gyorsult fel.”

A gyerekkora óta sokat olvasó Vonától megtudtuk, hogy újabb és újabb könyvekben szerette volna megtalálni a halhatatlanság kulcsát. Szuperaktivitása mögött pedig az állandó haláltól való szorongást azonosította magában.

Szerinte az emberiség a kultúrát a halál elleni szorongás miatt találta ki magának. Az ember nevű főemlős esetében az én-tudat melléktermékének nevezte a halandóság felismerését. Az állatok – nyomatékosított többször – saját végességüknek nincsenek a tudatában.

Vona értelmezésében – aki tanult szakmáját tekintve történész – az emberiség saját halhatatlansága miatt alkotta meg a vallást, a művészetet és a tudományt. A haláltól való szorongását ezekkel oldja, nem eredménytelenül.

A fenti három segítheti hozzá az embert a flow-élményhez és a katarzishoz, amelyekkel távol kerülünk a halálélménytől, és a haláltól való szorongástól.

A halálról és a hozzáfűződő nagyon bonyolult emberi viszonyról a Míg a halál el nem áraszt című könyv huszonöt fejezetben szól. Vona szerint kultúravesztett korban élünk, és az erre a felismerésre adott pánikreakciója az emberiségnek a fogyasztói társadalom megalkotása.

B. P.

* * *

Szeged.hu – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!

Cimkék: Grand Café irodalom könyv könyvbemutató kortárs irodalom Vona Gábor